SG.hu
Lengyelországban illegális a Pegasus kémprogram használata
A Pegasus kémszoftver a magyar olvasók számára is ismert, a magyar állam ennek a segítségével figyelt meg többeket, köztük újságírókat is. Míg a magyar kormány szerint minden rendben van ezzel és nem is létezik lehallgatási ügy, addig a lengyel szenátus jelentése szerint illegális a kormányzati kémprogram használata az országban.
A lengyel szenátuson belüli különbizottság lezárta a 18 hónapos vizsgálatot, amelyet azért indítottak, mert a lengyel kormány az NSO Pegasus néven ismert kémprogramját használta egy ellenzéki politikus és más politikusok utáni kémkedésére a 2019-es országos választások idején. "A Pegasus a lengyel törvények értelmében nem használható" - áll a jelentésben. "Ennek oka, hogy a lengyel jogrendszer nem teszi lehetővé olyan programok használatát, amelyekben a megszerzett operatív adatokat az illetékes szolgálatok által nem ellenőrzött átviteli csatornákon keresztül továbbítják, mivel ez az integritás megsértésének kockázatát hordozza magában, és nem biztosítja a törvény által előírt titoktartást." Más szóval, a jelentés szerint az NSO kémprogramját nem úgy tervezték meg, hogy tiszteletben tartsa a lengyel törvényeket és nem lehet garantálni, hogy ezeket az információkat megfelelően védik.
A bizottság arra a következtetésre is jutott, hogy a lengyel kormány a Pegasust az ellenzéki személyiségek elleni megtorlásra használta, és hogy ezek a megfigyelési műveletek negatívan befolyásolták a 2019-es választásokat az országban. A bizottság ezeket a visszaéléseket az orosz kormányzati hackerek 2016-os egyesült államokbeli választások során végzett tevékenységével hasonlította össze.
Michal Kaminski, a szenátus alelnöke szerint a Pegasust az ellenzéki politikusok, köztük Krzysztof Brejza lengyel szenátor elleni kémkedésre és a politikai folyamatok befolyásolására használták. "Kiderült, hogy a hatalmas pénzösszegeket nem orosz ügynökök elfogására költötték, hanem arra, hogy a lengyel ellenzéki politikusok élete és nézetei iránt érdeklődjenek és befolyásolják a lengyelországi politikai folyamatokat. Ezt a monstre fegyvert nem az állampolgárok védelmére használták, hanem mint a bizottságunk bebizonyította, a hatóságoknak nem tetsző emberek üldözésére" - mondta Kaminski.
Lukasz Olejnik, egy lengyel független kutató és tanácsadó szerint a megfigyelési technológiák használatára vonatkozó lengyelországi szabályozás "meglehetősen általános, egyesek szerint nem létezik". Olejnik azt is kiemelte, hogy a jelentés szerint a Pegasushoz hasonló mindenféle kémprogram illegális Lengyelországban. "A jelentés egy érdekes érvelési irányvonalat követ, azt állítva, hogy illegális minden olyan rendszer használata, amely úgy működik, hogy az összegyűjtött adatok (vagy a célpont adatai) elhagyják a lengyel joghatóságot (azaz a határt), valamint minden olyan rendszer, amelynek tervezése vagy forráskódja nem ellenőrizhető és nem akkreditálható" - mondta Olejnik. Ebből Olejnik szerint a további cégekre való következtetés is levonható, mert Lengyelország mások, például a Hacking Team kémprogramgyártó cég által készített szoftvereket is használ.
John Scott-Railton, a Citizen Lab nevű internetes megfigyelőszervezet vezető kutatója évek óta vizsgálja az NSO és ügyfelei visszaéléseit. 2016 óta a Citizen Lab és az Amnesty International több jelentést is közzétett, amelyek rávilágítottak az NSO hackereszközeivel való visszaélésekre többek között olyan országokban, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Mexikó. Az elmúlt években azonban a kutatók olyan európai uniós országokban is találtak visszaélési eseteket, mint Lengyelország, Magyarország és Spanyolország.
Scott-Railton szerint az a tény, hogy egy európai ország kormányzati szerve ilyen következtetésekre jutott azért jelentős, mert azt mutatja, hogy nem csak az elnyomó rezsimekben, hanem a demokratikus országokban komoly problémák vannak a kormányzati kémprogramok használatával. "Sok embernek a Pegasusról a kémszoftvereket használó diktátorok jutnak eszébe. És ez persze igaz is. De ez a jelentés alapvetően azt mondja, hogy a Pegasust egy demokráciának eladva is nagy kárt lehet okozni az alapvető demokratikus folyamatokban, például a választásokban" - mondta.
Scott-Railton szerint az NSO szempontjából Európa mindig is jó piac volt, mert a vállalat az adott országok hírneve miatt hivatkozhatott rájuk, és mondhatta, hogy ott nem élnek vissza az eszközeikkel. De mint a lengyel vizsgálat is bizonyítja, ez nem mindig van így. Scott-Railton szerint a jelentés nyomást gyakorol más európai és nyugati országokra, amelyek nem tudják igazolni az NSO-hoz hasonló eszközök használatát. "Mindez kérdéseket vet fel az olyan országokkal kapcsolatban, mint Németország, amelyek nyilvánvalóan állandó felhasználók, és azt gondolják, hogy a tevékenységük más tekintetben nem lesz káros" - mondta Scott-Railton. "Pedig de, a használatuk káros, mert legitimálja az NSO-t és fenntartja őket a bevételekkel. Nem lehet úgy üzletelni az NSO-val, hogy nem járulunk hozzá az általuk okozott károkhoz."
A lengyel szenátuson belüli különbizottság lezárta a 18 hónapos vizsgálatot, amelyet azért indítottak, mert a lengyel kormány az NSO Pegasus néven ismert kémprogramját használta egy ellenzéki politikus és más politikusok utáni kémkedésére a 2019-es országos választások idején. "A Pegasus a lengyel törvények értelmében nem használható" - áll a jelentésben. "Ennek oka, hogy a lengyel jogrendszer nem teszi lehetővé olyan programok használatát, amelyekben a megszerzett operatív adatokat az illetékes szolgálatok által nem ellenőrzött átviteli csatornákon keresztül továbbítják, mivel ez az integritás megsértésének kockázatát hordozza magában, és nem biztosítja a törvény által előírt titoktartást." Más szóval, a jelentés szerint az NSO kémprogramját nem úgy tervezték meg, hogy tiszteletben tartsa a lengyel törvényeket és nem lehet garantálni, hogy ezeket az információkat megfelelően védik.
A bizottság arra a következtetésre is jutott, hogy a lengyel kormány a Pegasust az ellenzéki személyiségek elleni megtorlásra használta, és hogy ezek a megfigyelési műveletek negatívan befolyásolták a 2019-es választásokat az országban. A bizottság ezeket a visszaéléseket az orosz kormányzati hackerek 2016-os egyesült államokbeli választások során végzett tevékenységével hasonlította össze.
Michal Kaminski, a szenátus alelnöke szerint a Pegasust az ellenzéki politikusok, köztük Krzysztof Brejza lengyel szenátor elleni kémkedésre és a politikai folyamatok befolyásolására használták. "Kiderült, hogy a hatalmas pénzösszegeket nem orosz ügynökök elfogására költötték, hanem arra, hogy a lengyel ellenzéki politikusok élete és nézetei iránt érdeklődjenek és befolyásolják a lengyelországi politikai folyamatokat. Ezt a monstre fegyvert nem az állampolgárok védelmére használták, hanem mint a bizottságunk bebizonyította, a hatóságoknak nem tetsző emberek üldözésére" - mondta Kaminski.
Lukasz Olejnik, egy lengyel független kutató és tanácsadó szerint a megfigyelési technológiák használatára vonatkozó lengyelországi szabályozás "meglehetősen általános, egyesek szerint nem létezik". Olejnik azt is kiemelte, hogy a jelentés szerint a Pegasushoz hasonló mindenféle kémprogram illegális Lengyelországban. "A jelentés egy érdekes érvelési irányvonalat követ, azt állítva, hogy illegális minden olyan rendszer használata, amely úgy működik, hogy az összegyűjtött adatok (vagy a célpont adatai) elhagyják a lengyel joghatóságot (azaz a határt), valamint minden olyan rendszer, amelynek tervezése vagy forráskódja nem ellenőrizhető és nem akkreditálható" - mondta Olejnik. Ebből Olejnik szerint a további cégekre való következtetés is levonható, mert Lengyelország mások, például a Hacking Team kémprogramgyártó cég által készített szoftvereket is használ.
John Scott-Railton, a Citizen Lab nevű internetes megfigyelőszervezet vezető kutatója évek óta vizsgálja az NSO és ügyfelei visszaéléseit. 2016 óta a Citizen Lab és az Amnesty International több jelentést is közzétett, amelyek rávilágítottak az NSO hackereszközeivel való visszaélésekre többek között olyan országokban, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Mexikó. Az elmúlt években azonban a kutatók olyan európai uniós országokban is találtak visszaélési eseteket, mint Lengyelország, Magyarország és Spanyolország.
Scott-Railton szerint az a tény, hogy egy európai ország kormányzati szerve ilyen következtetésekre jutott azért jelentős, mert azt mutatja, hogy nem csak az elnyomó rezsimekben, hanem a demokratikus országokban komoly problémák vannak a kormányzati kémprogramok használatával. "Sok embernek a Pegasusról a kémszoftvereket használó diktátorok jutnak eszébe. És ez persze igaz is. De ez a jelentés alapvetően azt mondja, hogy a Pegasust egy demokráciának eladva is nagy kárt lehet okozni az alapvető demokratikus folyamatokban, például a választásokban" - mondta.
Scott-Railton szerint az NSO szempontjából Európa mindig is jó piac volt, mert a vállalat az adott országok hírneve miatt hivatkozhatott rájuk, és mondhatta, hogy ott nem élnek vissza az eszközeikkel. De mint a lengyel vizsgálat is bizonyítja, ez nem mindig van így. Scott-Railton szerint a jelentés nyomást gyakorol más európai és nyugati országokra, amelyek nem tudják igazolni az NSO-hoz hasonló eszközök használatát. "Mindez kérdéseket vet fel az olyan országokkal kapcsolatban, mint Németország, amelyek nyilvánvalóan állandó felhasználók, és azt gondolják, hogy a tevékenységük más tekintetben nem lesz káros" - mondta Scott-Railton. "Pedig de, a használatuk káros, mert legitimálja az NSO-t és fenntartja őket a bevételekkel. Nem lehet úgy üzletelni az NSO-val, hogy nem járulunk hozzá az általuk okozott károkhoz."