SG.hu
A közösségi platformok törlik az ukrajnai háborús bűnök bizonyítékait
A háborús kegyetlenkedéseket a közösségi médiában dokumentálják. Ez az anyag bizonyítékként felhasználható a háborús bűncselekmények miatti felelősségre vonásk elősegítésére. A BBC azonban beszélt az erőszakos konfliktus által érintett emberekkel, akik azt tapasztalták, hogy a nagy közösségi médiavállalatok törölték ezeket a tartalmakat.
A Meta, a YouTube és a többi közösségi platform algoritmusok segítségével moderálják a feltöltött sokezernyi fotót és videót, de ezáltal olyan felvételeket is eltávolíthatnak, amelyek később segíthetnének a büntetőeljárásokban. Állításuk szerint igyekeznek egyensúlyt teremteni a tanúságtételre és a felhasználók káros tartalmaktól való védelmére vonatkozó kötelezettségeik között, Alan Rusbridger, a Meta felügyelőbizottságának tagja szerint azonban az iparág hozzáállása a moderáláshoz "túl óvatos". A platformok azt mondják, hogy kivételt tesznek egyes anyagok esetében, ha az a közérdek szolgálatában áll, de amikor a BBC megpróbált feltölteni egy olyan felvételt, amely a civilek elleni ukrajnai támadásokat dokumentálja, azt gyorsan törölték.
A háborúkról készült erőszakos képek moderálásakor azonban a gépek nem rendelkeznek az emberi jogok megsértésének felismeréséhez szükséges árnyaltsággal. Emberi jogi csoportok szerint a közösségi médiavállalatoknak sürgősen meg kell akadályozniuk, hogy ezek az információk eltűnjenek. "Érthető, hogy miért fejlesztették ki és képzik ki a szoftvereiket arra, hogy abban a pillanatban, amikor valami károsnak vagy traumatikusnak tűnő dolgot látnak, azonnal levegyék azt" - mondta Rusbridger a BBC-nek. A Meta Oversight Boardot, amelyben ő is helyet foglal, Mark Zuckerberg hozta létre, és egyfajta független "legfelsőbb bíróságként" viselkedik a Facebookot és az Instagramot birtokló vállalat számára. "Senki sem tagadná, hogy a techcégeknek joguk van a moderáláshoz" - nyilatkozta Beth Van Schaak, az Egyesült Államok büntetőjogi nagykövete. "De aggodalomra ad okot, ha egy információ hirtelen eltűnik."
A háborús anyagok sokszor csak percekig vannak fenn
Ihor Zakharenko, egykori utazási újságíró Ukrajnában találkozott ezzel. Az orosz invázió óta dokumentálja a civilek elleni támadásokat. A BBC Kijev egyik külvárosában találkozott vele, ahol egy évvel ezelőtt férfiakat, nőket és gyerekeket lőttek agyon az orosz csapatok, miközben a megszállás elől próbáltak menekülni. Filmre vette a holttesteket - legalább 17-et - és a kiégett autókat. A videókat fel akarta tenni az internetre, hogy a világ lássa, mi történt, és hogy szembeszálljon a Kreml narratívájával. De amikor feltöltötte őket a Facebookra és az Instagramra, gyorsan leszedték őket onnan. "Az oroszok azt mondták, hogy azok hamisítványok, hogy nem nyúltak civilekhez, csak az ukrán hadsereggel harcoltak" - mondta Ihor.
A BBC Ihor felvételeit álfiókok segítségével feltöltötte az Instagramra és a YouTube-ra. Az Instagram a négy videóból hármat egy percen belül levett. A YouTube először ugyanerre a háromra korhatárkorlátozást alkalmazott, de 10 perccel később inkább mindet eltávolította. Újra megpróbálták, de ezután egyáltalán nem sikerült feltöltenük őket. A videók visszaállítására irányuló fellebbezést azzal az indokkal, hogy azok háborús bűnökre utaló bizonyítékokat tartalmaznak, elutasították.
A YouTube és a Meta azt állítja, hogy a közérdekű háborús grafikai felvételekre vonatkozó mentességük értelmében a normál esetben eltávolítandó tartalmak online maradhatnak, és csak felnőttek tekinthetik meg őket. Az Ihor videóival végzett kísérlet azonban mást sugall. A Meta azt állítja, hogy "a világ bűnüldöző szerveitől érkező jogos jogi kéréseknek tesz eleget", és "továbbra is további lehetőségeket keresünk a nemzetközi elszámoltathatósági folyamatok támogatására jogi és adatvédelmi kötelezettségeinkkel összhangban". A YouTube azt állítja, hogy bár a közérdekű tartalmakra vonatkozóan vannak kivételek, a platform nem archívum. "Az emberi jogi szervezeteknek; az emberi jogok megsértését (vagy más lehetséges bűncselekményeket) dokumentáló aktivistáknak, emberjogi aktivistáknak, emberjogi aktivistáknak, kutatóknak, polgári újságíróknak és másoknak be kell tartaniuk a legjobb gyakorlatokat tartalmaik biztosításához és megőrzéséhez".
A BBC beszélt Imaddal is, aki a szíriai Aleppóban egy gyógyszertár tulajdonosa volt, amíg 2013-ban a szíriai kormány hordóbombájba be nem csapódott a közelében. Felidézi, hogy a robbanás hogyan töltötte meg a helyiséget porral és füsttel. Segélykiáltásokat hallva kiment a kinti piacra, és vérbe borult kezeket, lábakat és holttesteket látott. A helyi televízió stábja megörökítette ezeket a jeleneteket. A felvételek felkerültek a YouTube-ra és a Facebookra, de onnan törölték azokat. A konfliktus zűrzavarában szíriai újságírók a BBC-nek elmondták, hogy az eredeti felvételekről készült saját felvételeik is megsemmisültek a bombázások során.
Évekkel később, amikor Imad menedékjogot kért az EU-ban, olyan dokumentumokat kértek tőle, amelyek bizonyítják, hogy ott volt a helyszínen. "Biztos voltam benne, hogy a gyógyszertáramat rögzítette a kamera. De amikor felmentem az internetre, egy törölt videóhoz vezetett". Az ilyen esetekre reagálva olyan szervezetek, mint a Mnemonic - egy berlini székhelyű emberi jogi szervezet - lépnek közbe, hogy archiválják a felvételeket, mielőtt azok eltűnnének. A Mnemonic kifejlesztett egy eszközt, amellyel automatikusan letölthetők és menthetők az emberi jogok megsértéséről készült bizonyítékok - először Szíriában, most pedig Jemenben, Szudánban és Ukrajnában. Több mint 700 000 képet mentettek el háborús övezetekből, mielőtt azokat eltávolították volna a közösségi médiából, köztük három videót, amelyeken az Imad gyógyszertárának közelében elkövetett támadás látható. Minden egyes kép kulcsfontosságú nyomot rejthet, amelyből kiderülhet, mi is történt valójában a harctéren - fontos a helyszín, az időpont és az elkövető.
A Mnemonichoz hasonló szervezetek azonban nem tudják a világ minden konfliktusos területét lefedni. A hHáborús bűnök elkövetésének bizonyítása hihetetlenül nehéz, ezért a lehető legtöbb forrás megszerzése létfontosságú. "Az ellenőrzés olyan, mint egy kirakós játék megoldása. Látszólag egymástól független információkat rakunk össze, hogy egy nagyobb képet kapjunk a történtekről" - mondja Olga Robinson, a BBC oknyomozó munkatársa. A nyílt forrású - a közösségi médiában nagyjából bárki számára elérhető - anyagok archiválásának feladata gyakran olyan emberekre hárul, akiknek küldetése, hogy segítsenek az erőszakos konfliktusba keveredett rokonaikon.
Rahwa az Egyesült Államokban él, családja Etiópia Tigray régiójából származik, amelyet az elmúlt években erőszak sújtott, és ahol az etióp hatóságok szigorúan ellenőrzik az információáramlást. A közösségi média azonban lehetővé teszi, hogy a konfliktusról - amely egyébként rejtve maradna a külvilág előtt - felvételek kerüljenek nyilvánosságra. "Ez a kötelességünk" - mondja Rahwa. "Órákat töltöttem kutatással, figyelem a tartalmakat, amikhez csak hozzá lehet jutni, de így sem tudom, hogy a családom rendben van-e."
Az emberi jogi aktivisták szerint sürgősen szükség van egy hivatalos rendszerre a törölt tartalmak összegyűjtésére és biztonságos tárolására. Ez magában foglalná a metaadatok megőrzését, amelyek segítenék a tartalom ellenőrzését és annak bizonyítását, hogy nem manipulálták azt. "Olyan mechanizmust kell létrehoznunk, amely lehetővé teszi az információk megőrzését az esetleges jövőbeli elszámoltathatósági gyakorlatok számára. A közösségi médiaplatformoknak hajlandónak kell lenniük arra, hogy megállapodásokat kössenek az elszámoltathatósági mechanizmusokkal világszerte." - nyilatkozta az Egyesült Államok globális büntetőjogi nagykövete, Beth Van Schaak.
A Meta, a YouTube és a többi közösségi platform algoritmusok segítségével moderálják a feltöltött sokezernyi fotót és videót, de ezáltal olyan felvételeket is eltávolíthatnak, amelyek később segíthetnének a büntetőeljárásokban. Állításuk szerint igyekeznek egyensúlyt teremteni a tanúságtételre és a felhasználók káros tartalmaktól való védelmére vonatkozó kötelezettségeik között, Alan Rusbridger, a Meta felügyelőbizottságának tagja szerint azonban az iparág hozzáállása a moderáláshoz "túl óvatos". A platformok azt mondják, hogy kivételt tesznek egyes anyagok esetében, ha az a közérdek szolgálatában áll, de amikor a BBC megpróbált feltölteni egy olyan felvételt, amely a civilek elleni ukrajnai támadásokat dokumentálja, azt gyorsan törölték.
A háborúkról készült erőszakos képek moderálásakor azonban a gépek nem rendelkeznek az emberi jogok megsértésének felismeréséhez szükséges árnyaltsággal. Emberi jogi csoportok szerint a közösségi médiavállalatoknak sürgősen meg kell akadályozniuk, hogy ezek az információk eltűnjenek. "Érthető, hogy miért fejlesztették ki és képzik ki a szoftvereiket arra, hogy abban a pillanatban, amikor valami károsnak vagy traumatikusnak tűnő dolgot látnak, azonnal levegyék azt" - mondta Rusbridger a BBC-nek. A Meta Oversight Boardot, amelyben ő is helyet foglal, Mark Zuckerberg hozta létre, és egyfajta független "legfelsőbb bíróságként" viselkedik a Facebookot és az Instagramot birtokló vállalat számára. "Senki sem tagadná, hogy a techcégeknek joguk van a moderáláshoz" - nyilatkozta Beth Van Schaak, az Egyesült Államok büntetőjogi nagykövete. "De aggodalomra ad okot, ha egy információ hirtelen eltűnik."
A háborús anyagok sokszor csak percekig vannak fenn
Ihor Zakharenko, egykori utazási újságíró Ukrajnában találkozott ezzel. Az orosz invázió óta dokumentálja a civilek elleni támadásokat. A BBC Kijev egyik külvárosában találkozott vele, ahol egy évvel ezelőtt férfiakat, nőket és gyerekeket lőttek agyon az orosz csapatok, miközben a megszállás elől próbáltak menekülni. Filmre vette a holttesteket - legalább 17-et - és a kiégett autókat. A videókat fel akarta tenni az internetre, hogy a világ lássa, mi történt, és hogy szembeszálljon a Kreml narratívájával. De amikor feltöltötte őket a Facebookra és az Instagramra, gyorsan leszedték őket onnan. "Az oroszok azt mondták, hogy azok hamisítványok, hogy nem nyúltak civilekhez, csak az ukrán hadsereggel harcoltak" - mondta Ihor.
A BBC Ihor felvételeit álfiókok segítségével feltöltötte az Instagramra és a YouTube-ra. Az Instagram a négy videóból hármat egy percen belül levett. A YouTube először ugyanerre a háromra korhatárkorlátozást alkalmazott, de 10 perccel később inkább mindet eltávolította. Újra megpróbálták, de ezután egyáltalán nem sikerült feltöltenük őket. A videók visszaállítására irányuló fellebbezést azzal az indokkal, hogy azok háborús bűnökre utaló bizonyítékokat tartalmaznak, elutasították.
A YouTube és a Meta azt állítja, hogy a közérdekű háborús grafikai felvételekre vonatkozó mentességük értelmében a normál esetben eltávolítandó tartalmak online maradhatnak, és csak felnőttek tekinthetik meg őket. Az Ihor videóival végzett kísérlet azonban mást sugall. A Meta azt állítja, hogy "a világ bűnüldöző szerveitől érkező jogos jogi kéréseknek tesz eleget", és "továbbra is további lehetőségeket keresünk a nemzetközi elszámoltathatósági folyamatok támogatására jogi és adatvédelmi kötelezettségeinkkel összhangban". A YouTube azt állítja, hogy bár a közérdekű tartalmakra vonatkozóan vannak kivételek, a platform nem archívum. "Az emberi jogi szervezeteknek; az emberi jogok megsértését (vagy más lehetséges bűncselekményeket) dokumentáló aktivistáknak, emberjogi aktivistáknak, emberjogi aktivistáknak, kutatóknak, polgári újságíróknak és másoknak be kell tartaniuk a legjobb gyakorlatokat tartalmaik biztosításához és megőrzéséhez".
A BBC beszélt Imaddal is, aki a szíriai Aleppóban egy gyógyszertár tulajdonosa volt, amíg 2013-ban a szíriai kormány hordóbombájba be nem csapódott a közelében. Felidézi, hogy a robbanás hogyan töltötte meg a helyiséget porral és füsttel. Segélykiáltásokat hallva kiment a kinti piacra, és vérbe borult kezeket, lábakat és holttesteket látott. A helyi televízió stábja megörökítette ezeket a jeleneteket. A felvételek felkerültek a YouTube-ra és a Facebookra, de onnan törölték azokat. A konfliktus zűrzavarában szíriai újságírók a BBC-nek elmondták, hogy az eredeti felvételekről készült saját felvételeik is megsemmisültek a bombázások során.
Évekkel később, amikor Imad menedékjogot kért az EU-ban, olyan dokumentumokat kértek tőle, amelyek bizonyítják, hogy ott volt a helyszínen. "Biztos voltam benne, hogy a gyógyszertáramat rögzítette a kamera. De amikor felmentem az internetre, egy törölt videóhoz vezetett". Az ilyen esetekre reagálva olyan szervezetek, mint a Mnemonic - egy berlini székhelyű emberi jogi szervezet - lépnek közbe, hogy archiválják a felvételeket, mielőtt azok eltűnnének. A Mnemonic kifejlesztett egy eszközt, amellyel automatikusan letölthetők és menthetők az emberi jogok megsértéséről készült bizonyítékok - először Szíriában, most pedig Jemenben, Szudánban és Ukrajnában. Több mint 700 000 képet mentettek el háborús övezetekből, mielőtt azokat eltávolították volna a közösségi médiából, köztük három videót, amelyeken az Imad gyógyszertárának közelében elkövetett támadás látható. Minden egyes kép kulcsfontosságú nyomot rejthet, amelyből kiderülhet, mi is történt valójában a harctéren - fontos a helyszín, az időpont és az elkövető.
A Mnemonichoz hasonló szervezetek azonban nem tudják a világ minden konfliktusos területét lefedni. A hHáborús bűnök elkövetésének bizonyítása hihetetlenül nehéz, ezért a lehető legtöbb forrás megszerzése létfontosságú. "Az ellenőrzés olyan, mint egy kirakós játék megoldása. Látszólag egymástól független információkat rakunk össze, hogy egy nagyobb képet kapjunk a történtekről" - mondja Olga Robinson, a BBC oknyomozó munkatársa. A nyílt forrású - a közösségi médiában nagyjából bárki számára elérhető - anyagok archiválásának feladata gyakran olyan emberekre hárul, akiknek küldetése, hogy segítsenek az erőszakos konfliktusba keveredett rokonaikon.
Rahwa az Egyesült Államokban él, családja Etiópia Tigray régiójából származik, amelyet az elmúlt években erőszak sújtott, és ahol az etióp hatóságok szigorúan ellenőrzik az információáramlást. A közösségi média azonban lehetővé teszi, hogy a konfliktusról - amely egyébként rejtve maradna a külvilág előtt - felvételek kerüljenek nyilvánosságra. "Ez a kötelességünk" - mondja Rahwa. "Órákat töltöttem kutatással, figyelem a tartalmakat, amikhez csak hozzá lehet jutni, de így sem tudom, hogy a családom rendben van-e."
Az emberi jogi aktivisták szerint sürgősen szükség van egy hivatalos rendszerre a törölt tartalmak összegyűjtésére és biztonságos tárolására. Ez magában foglalná a metaadatok megőrzését, amelyek segítenék a tartalom ellenőrzését és annak bizonyítását, hogy nem manipulálták azt. "Olyan mechanizmust kell létrehoznunk, amely lehetővé teszi az információk megőrzését az esetleges jövőbeli elszámoltathatósági gyakorlatok számára. A közösségi médiaplatformoknak hajlandónak kell lenniük arra, hogy megállapodásokat kössenek az elszámoltathatósági mechanizmusokkal világszerte." - nyilatkozta az Egyesült Államok globális büntetőjogi nagykövete, Beth Van Schaak.