Régi vesszőparipája a környezetvédő szervezeteknek, hogy a vállalkozások szándékosan úgy készítik a termékeket, hogy azok gyorsan tönkremenjenek és javíthatatlanok legyenek. Az új, az egész EU-ra kiterjedő "termékútlevél" célja az élettartam meghosszabbítása és az újrahasznosíthatóság javítása, de nagy kérdések vannak azzal kapcsolatban, hogyan fog ez működni.

Legyen szó mosogatógépekről, televíziókról vagy laptopokról, sokan úgy vélik, hogy a mai műszaki termékek nem tartósak, és tény, hogy a javításuk általában drágább, mint a cseréjük. Ezt azonban nehéz adatokkal bizonyítani és a gyártók határozottan tagadják az állítást. "Függetlenül attól, amit a sajtóban olvashatunk, a háztartási készülékek átlagos élettartama valójában növekszik, nem pedig csökken" - szögezte le Paolo Falcioni, az APPLiA, az európai készülékipari szövetség főigazgatója. Az olasz lobbista kiemelte, hogy a saját mosógépe 20 éven át működött.

Ezzel ellentétes állásponton van a BEUC, az európai fogyasztóvédelmi szervezet, mely közzétette a PROMPT projekt nevű, hosszú ideje tartó tanulmányának eredményeit. A fogyasztói csoport termékeket vizsgált, hogy felmérje azok élettartamát és javíthatóságát, és bár nem tudta bizonyítani a "tervezett elavulást" - vagyis azt, hogy a vállalatok szándékosan úgy készítik a termékeket, hogy azok tönkremenjenek -, de azonosította a "korai elavulást", vagyis azt, hogy a termékeket a kelleténél korábban kidobják.

Az időzítés tökéletes, ugyanis pont most készülnek a gyártók az uniós szabályok jelentős változására, a digitális termékútlevél bevezetésére. A termékútlevelek a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló uniós rendelet (ESPR) központi elemei. Az Európai Bizottság által tavaly márciusban javasolt szabályrendszer célja, hogy a tartós és javítható termékek "normává" váljanak az EU egységes piacán. Az új rendelet az EU meglévő, jelenleg az elektromos készülékekre vonatkozó ökodizájn-szabályait a termékek szélesebb körére, többek között a textíliákra és a bútorokra is kiterjeszti. Olyan szabályokat állapítana meg, amelyek a gyártókat felelőssé tennék a termékek körforgásos gazdaságban való részvételéért - akár úgy, hogy a termékeket szolgáltatásként nyújtják, akár úgy, hogy biztosítják a javításukhoz szükséges pótalkatrészek elérhetőségét.


Az útlevél bevezetése azonban nehéz lesz, mert egyes uniós kormányok aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy az útlevél nem lesz végrehajtható, ha túl széleskörűen tervezik meg, és túlterhelheti a piacfelügyeleti hatóságokat. A javaslat szerint a termékek az útlevelekhez hasonló azonosítószámmal rendelkeznének, amely QR- vagy vonalkódok segítségével géppel olvasható lenne. Az útlevelek a tervek szerint a termék csomagolásán is tartalmaznának információkat.

Egyes miniszterek amiatt aggódnak, hogy a piacfelügyeleti hatóságokat túlterhelik majd az új követelmények, valamint az uniós vállalatokra - különösen a kis- és középvállalkozásokra - háruló további adminisztratív terhek. "Ezek az új követelmények komoly kihívást jelentenek majd a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások és a kkv-k számára" - figyelmeztetett Roland Lescure francia ipari miniszter. "Sokuk számára ez jelentős változást jelent majd a termelési modelljükben" - mondta. Martin Kocher, Ausztria digitális és gazdasági minisztere arra figyelmeztetett, hogy a termékútlevelekben "olyan fontos feltételeket kell biztosítani", mint a költséghatékonyság, a bizalmas kezelés és az arányosság.

Az újrafeldolgozó ipar öröme sem teljes. "Ha valaki ellátogat az újrahasznosító üzemekbe, láthatja, hogy mekkora mennyiségeket hasznosítunk újra" - mondta Tess Pozzi, az EuRIC intézményi ügyekért felelős igazgatója. "Nem vagyok biztos abban, hogy a több ezer tonna kapacitású újrahasznosító üzemek minden egyes terméket be tudnának szkennelni" - mondta egy brüsszeli rendezvényen. Pozzi szerint a termékútlevél hasznos lehet az elektromos készülékek vagy a nagy ipari berendezések esetében, de a kisebb termékek esetében nem. Ugyanakkor ez a szkennelés lehetővé teszi majd a feleslegesen kidobott termékek megújulását. "Ha egy terméket nagyon jó állapotban gyűjtenek be egy újrahasznosító központban, akkor az újrafelhasználásra is visszakerülhet és másodkézből eladható" - mondta, megjegyezve, hogy az újrafeldolgozó központokban begyűjtött termékek mintegy harmada ilyen lehet.

Falcioni szerint a készülékgyártók készen állnak arra, hogy az e-hulladék 100%-át megfelelően összegyűjtsék és újrahasznosítsák. Megjegyezte azonban, hogy az új termékeknél szükségszerűen újrahasznosítási technológiák sem léteznek, és úgy fogalmazott, hogy "van egy elkerülhetetlen feszültség, amelyet közösen kell megoldanunk". Az ESPR-szabályokat jelenleg az Európai Parlament és az EU Tanácsa vitatja meg, az álláspontok elfogadása a következő hónapokban várható.