Berta Sándor
Elvárás az IT-órásoktól a dezinformáció elleni harc
A felszólítást a közép- és kelet-európai kormányok fogalmazták meg a technológiai cégek felé.
A témában kiadott levelet Ukrajna és hét másik közép- és kelet-európai ország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldova, Szlovákia és Ukrajna) miniszterelnökei írták alá és Petr Fiala cseh miniszterelnök hivatala adta ki. A dokumentumban a kormányfők felszólították a világ vezető technológiai vállalatait, hogy lépjenek fel a közösségi média platformjaikon az ellenséges hatalmak által a békét és a stabilitást aláásó dezinformáció ellen. Az országok álláspontja alapján a technológiai platformoknak - például a Facebooknak - konkrét lépéseket kellene tenniük, például vissza kellene utasítaniuk a szankciókkal sújtott személyektől származó fizetéseket és módosítaniuk kellene az algoritmusokat, hogy a pontosságot a felhasználók elkötelezettségével szemben előnyben részesítsék.
"Külföldi információs manipulációt és beavatkozást, beleértve a dezinformációt is, alkalmaznak országaink destabilizálására, demokráciáink gyengítésére, Moldova és Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának kisiklatására, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatásunk gyengítésére Oroszország agressziós háborúja közepette. A nagy technológiai társaságoknak ébernek kell lenniük és ellen kell állniuk, hogy ilyen célok előmozdításának eszközeként használják őket. Lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy platformjaikat ne használják fel olyan propaganda vagy dezinformáció terjesztésére, amely háborút népszerűsít, háborús bűncselekményeket, emberiség elleni bűncselekményeket vagy az erőszak más formáit igazolja" - szerepel többek között a levélben.
A Meta közölte, hogy megerősítette tényellenőrző kapacitását Kelet-Európában és számos más lépést is tett az ukrajnai háborúval kapcsolatos félretájékoztatás terjedése ellen, valamint az orosz államilag ellenőrzött médiából származó tartalmak leminősítése érdekében. "Eltávolítjuk a félretájékoztatást, ha az valószínűleg közvetlen károkat vagy erőszakot okoz és független tényellenőrző partnerekkel együttműködve igyekszünk más hamis állításokat is leleplezni, valamint lejjebb mutatjuk őket a Feedben, hogy kevesebb ember lássa őket. Emellett korlátozzuk az RT és a Szputnyik hozzáférését az Európai Unióban és Ukrajnában, s címkéket helyezünk el minden olyan Facebook-bejegyzésen, amely a weboldalaikra mutató linkeket tartalmaz, hogy az emberek tudják, mielőtt rákattintanának vagy megosztanák azokat. Folytatjuk a konzultációt a közép- és kelet-európai kormányokkal a probléma megoldása érdekében" - mondta a Meta egyik szóvivője.
A Számítógépes és Kommunikációs Iparági Szövetség (CCIA) - amelynek többek között a Meta, a Twitter és a Google is tagja - hangsúlyozta, hogy támogatja a dezinformáció elleni küzdelmet célzó intézkedéseket, például az európai digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA). "Úgy véljük, hogy a DSA megfelelő végrehajtása a nemrégiben felülvizsgált, dezinformációra vonatkozó uniós gyakorlati kódexszel együtt kulcsfontosságú a dezinformáció elleni küzdelem fokozásához" - jegyezte meg Christian Borggreen, a CCIA Europe vezető alelnöke és vezetője.
A cseh kormány szóvivője nem válaszolt azonnal arra a kérdésre, hogy kinek küldték a levelet. A dokumentum szerint az algoritmusoknak átláthatóbbnak kell lenniük és a nyilvánosságnak tudnia kell a platformok irányelveiről és azok érvényesítéséről. "Az oldalaknak elegendő személyzetet és finanszírozást kellene fordítaniuk a tartalom moderálására, foglalkozniuk kellene a deepfake és a mesterséges intelligencia által generált dezinformáció növekvő fenyegetésével. Ez egy felhívás a cselekvésre, mert a külföldi információs manipuláció és beavatkozás, beleértve a dezinformációs kampányokat is, veszélyt jelent a demokráciára, a stabilitásra és a nemzetbiztonságra. A nagy technológiai konszerneknek megvan a hatalmuk, hogy létfontosságú szövetségesei legyenek a demokráciáknak és a nemzetközi szabályokon alapuló rend elleni ellenséges információs támadásokat célzó közös erőfeszítéseinknek" - ecseteli a levél.
A témában kiadott levelet Ukrajna és hét másik közép- és kelet-európai ország (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldova, Szlovákia és Ukrajna) miniszterelnökei írták alá és Petr Fiala cseh miniszterelnök hivatala adta ki. A dokumentumban a kormányfők felszólították a világ vezető technológiai vállalatait, hogy lépjenek fel a közösségi média platformjaikon az ellenséges hatalmak által a békét és a stabilitást aláásó dezinformáció ellen. Az országok álláspontja alapján a technológiai platformoknak - például a Facebooknak - konkrét lépéseket kellene tenniük, például vissza kellene utasítaniuk a szankciókkal sújtott személyektől származó fizetéseket és módosítaniuk kellene az algoritmusokat, hogy a pontosságot a felhasználók elkötelezettségével szemben előnyben részesítsék.
"Külföldi információs manipulációt és beavatkozást, beleértve a dezinformációt is, alkalmaznak országaink destabilizálására, demokráciáink gyengítésére, Moldova és Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának kisiklatására, valamint az Ukrajnának nyújtott támogatásunk gyengítésére Oroszország agressziós háborúja közepette. A nagy technológiai társaságoknak ébernek kell lenniük és ellen kell állniuk, hogy ilyen célok előmozdításának eszközeként használják őket. Lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy platformjaikat ne használják fel olyan propaganda vagy dezinformáció terjesztésére, amely háborút népszerűsít, háborús bűncselekményeket, emberiség elleni bűncselekményeket vagy az erőszak más formáit igazolja" - szerepel többek között a levélben.
A Meta közölte, hogy megerősítette tényellenőrző kapacitását Kelet-Európában és számos más lépést is tett az ukrajnai háborúval kapcsolatos félretájékoztatás terjedése ellen, valamint az orosz államilag ellenőrzött médiából származó tartalmak leminősítése érdekében. "Eltávolítjuk a félretájékoztatást, ha az valószínűleg közvetlen károkat vagy erőszakot okoz és független tényellenőrző partnerekkel együttműködve igyekszünk más hamis állításokat is leleplezni, valamint lejjebb mutatjuk őket a Feedben, hogy kevesebb ember lássa őket. Emellett korlátozzuk az RT és a Szputnyik hozzáférését az Európai Unióban és Ukrajnában, s címkéket helyezünk el minden olyan Facebook-bejegyzésen, amely a weboldalaikra mutató linkeket tartalmaz, hogy az emberek tudják, mielőtt rákattintanának vagy megosztanák azokat. Folytatjuk a konzultációt a közép- és kelet-európai kormányokkal a probléma megoldása érdekében" - mondta a Meta egyik szóvivője.
A Számítógépes és Kommunikációs Iparági Szövetség (CCIA) - amelynek többek között a Meta, a Twitter és a Google is tagja - hangsúlyozta, hogy támogatja a dezinformáció elleni küzdelmet célzó intézkedéseket, például az európai digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA). "Úgy véljük, hogy a DSA megfelelő végrehajtása a nemrégiben felülvizsgált, dezinformációra vonatkozó uniós gyakorlati kódexszel együtt kulcsfontosságú a dezinformáció elleni küzdelem fokozásához" - jegyezte meg Christian Borggreen, a CCIA Europe vezető alelnöke és vezetője.
A cseh kormány szóvivője nem válaszolt azonnal arra a kérdésre, hogy kinek küldték a levelet. A dokumentum szerint az algoritmusoknak átláthatóbbnak kell lenniük és a nyilvánosságnak tudnia kell a platformok irányelveiről és azok érvényesítéséről. "Az oldalaknak elegendő személyzetet és finanszírozást kellene fordítaniuk a tartalom moderálására, foglalkozniuk kellene a deepfake és a mesterséges intelligencia által generált dezinformáció növekvő fenyegetésével. Ez egy felhívás a cselekvésre, mert a külföldi információs manipuláció és beavatkozás, beleértve a dezinformációs kampányokat is, veszélyt jelent a demokráciára, a stabilitásra és a nemzetbiztonságra. A nagy technológiai konszerneknek megvan a hatalmuk, hogy létfontosságú szövetségesei legyenek a demokráciáknak és a nemzetközi szabályokon alapuló rend elleni ellenséges információs támadásokat célzó közös erőfeszítéseinknek" - ecseteli a levél.