Berta Sándor
Oroszország megkerüli a chipekre vonatkozó szankciókat
Minden jel arra utal, hogy Moszkva megoldást talált a problémára.
A Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország megkerüli az Európai Unió és a G7-ek szankcióit azért, hogy kulcsfontosságú félvezetőket és más technológiát szerezzen az ukrajnai háborújához. Oroszország 2017 és 2021 között évente átlagosan 163 millió dollár értékben vásárolt chipeket és integrált áramköröket az Európai Uniótól, az Amerikai Egyesült Államoktól, Japántól és az Egyesült Királyságtól. Ez az érték azonban tavaly mintegy 60 millió dollárra csökkent. Ugyanakkor hasonló mértékben nőtt az olyan országokba irányuló export, mint Törökország, Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint több kelet-európai és közép-ázsiai ország. A Kínából Oroszországba irányuló szállítások is megugrottak, mivel Peking egyre fontosabb szerepet játszik Moszkva ellátásában.
A szankciók kijátszásának egyik különleges példája Kazahsztán, amely 2022-ben 3,7 millió dollár értékben exportált félvezetőket Oroszországba, míg a háború előtti évben mindössze 12 ezer dollár értékben - árulta el el egy magas rangú európai diplomata. A Bloombergnek részleteket közlő európai uniós tisztviselő szerint a probléma az, hogy a szankciók végrehajtása a politikai akarattól függ és a nemzeti tisztviselőknek nem érdekük a saját országukból származó vállalatok elleni fellépés.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezik eszközökkel a szankciók kijátszásának megakadályozására, azonban az EU-ban nincs olyan központi intézmény, amely a szankciók betartását felügyelné és érvényre juttatná. Ehelyett a nemzeti hatóságok felelősek a jogsértések felderítéséért és a szankciók kiszabásáért. "Természetesen mindenki számára kényelmesebb lenne, ha egyetlen uniós szintű intézmény lenne a felelős. Lettország kriminalizálta a szankciók megsértését, míg más európai uniós országok nem, így a jogsértők kereshetnek más államokat, ahol a szankciók kijátszása kisebb büntetéssel járhat" - nyilatkozta Toms Platacis, a lett pénzügyi hírszerző egység megbízott igazgatója.
"Pusztán új szankciók aláírása nem elég. A kormányoknak végrehajtási mechanizmusokra van szükségük" - tette hozzá Daniel Tannebaum, az Oliver Wyman tanácsadó cég pénzügyi bűnözés elleni globális gyakorlatának vezetője. A szállítmányok nyomon követése nem egyszerű folyamat. A vevők néha összetett elosztási modelleket használnak, különböző vállalatok járműveivel és több átrakodási pont közbeiktatásával, ahol az árukat járművek között mozgatják vagy átirányítják, hogy elfedjék áruik végső rendeltetési helyét. A hiányos papírmunka tovább növelheti az átláthatatlanságot.
"Az exportszankciók végrehajtása nem triviális. Minden kormány azt akarja, hogy az összes többi ország érvényesítse azokat, de a saját cégeivel szemben inkább engedékeny. A hidegháború idején az exportkorlátozásokkal kapcsolatos tapasztalatok ezt világosan megmutatták. A szankciók érvényesítésének a nemzeti kormányokra bízása nem mindig működik tökéletesen" - ismerte el Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.
A Bloomberg arról számolt be, hogy Oroszország megkerüli az Európai Unió és a G7-ek szankcióit azért, hogy kulcsfontosságú félvezetőket és más technológiát szerezzen az ukrajnai háborújához. Oroszország 2017 és 2021 között évente átlagosan 163 millió dollár értékben vásárolt chipeket és integrált áramköröket az Európai Uniótól, az Amerikai Egyesült Államoktól, Japántól és az Egyesült Királyságtól. Ez az érték azonban tavaly mintegy 60 millió dollárra csökkent. Ugyanakkor hasonló mértékben nőtt az olyan országokba irányuló export, mint Törökország, Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint több kelet-európai és közép-ázsiai ország. A Kínából Oroszországba irányuló szállítások is megugrottak, mivel Peking egyre fontosabb szerepet játszik Moszkva ellátásában.
A szankciók kijátszásának egyik különleges példája Kazahsztán, amely 2022-ben 3,7 millió dollár értékben exportált félvezetőket Oroszországba, míg a háború előtti évben mindössze 12 ezer dollár értékben - árulta el el egy magas rangú európai diplomata. A Bloombergnek részleteket közlő európai uniós tisztviselő szerint a probléma az, hogy a szankciók végrehajtása a politikai akarattól függ és a nemzeti tisztviselőknek nem érdekük a saját országukból származó vállalatok elleni fellépés.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezik eszközökkel a szankciók kijátszásának megakadályozására, azonban az EU-ban nincs olyan központi intézmény, amely a szankciók betartását felügyelné és érvényre juttatná. Ehelyett a nemzeti hatóságok felelősek a jogsértések felderítéséért és a szankciók kiszabásáért. "Természetesen mindenki számára kényelmesebb lenne, ha egyetlen uniós szintű intézmény lenne a felelős. Lettország kriminalizálta a szankciók megsértését, míg más európai uniós országok nem, így a jogsértők kereshetnek más államokat, ahol a szankciók kijátszása kisebb büntetéssel járhat" - nyilatkozta Toms Platacis, a lett pénzügyi hírszerző egység megbízott igazgatója.
"Pusztán új szankciók aláírása nem elég. A kormányoknak végrehajtási mechanizmusokra van szükségük" - tette hozzá Daniel Tannebaum, az Oliver Wyman tanácsadó cég pénzügyi bűnözés elleni globális gyakorlatának vezetője. A szállítmányok nyomon követése nem egyszerű folyamat. A vevők néha összetett elosztási modelleket használnak, különböző vállalatok járműveivel és több átrakodási pont közbeiktatásával, ahol az árukat járművek között mozgatják vagy átirányítják, hogy elfedjék áruik végső rendeltetési helyét. A hiányos papírmunka tovább növelheti az átláthatatlanságot.
"Az exportszankciók végrehajtása nem triviális. Minden kormány azt akarja, hogy az összes többi ország érvényesítse azokat, de a saját cégeivel szemben inkább engedékeny. A hidegháború idején az exportkorlátozásokkal kapcsolatos tapasztalatok ezt világosan megmutatták. A szankciók érvényesítésének a nemzeti kormányokra bízása nem mindig működik tökéletesen" - ismerte el Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.