Berta Sándor
Lítiumlelőhelyre bukkant India
Az állam ezáltal fontos szereplővé vált a nyersanyag-világpiacon és csökkenteni tudja a Kínától való függőségét.
Az indiai bányászati minisztérium bejelentette, hogy a helyi földtani intézet (GSI) szakértői mintegy 5,9 millió tonnás lítiumlelőhelyet fedeztek fel az északnyugati Dzsammu és Kasmír állam Reasi körzetében Szalal-Haimana területén. Ez az első ilyen lelőhely az országban. A gazdaság számára különösen fontos könnyűfém bányászatára vonatkozó terv kidolgozása folyamatban van.
A szaktárca rámutatott, hogy 51 ásványi blokk területét, köztük lítiumot és aranyat adtak át a megfelelő régiós kormányoknak. "Ebből az 51 ásványi blokkból 5 blokk aranyra vonatkozik, a többi blokk pedig olyan nyersanyagokra, mint a kálium, a molibdén, a nemesfémek stb., amelyek 11 államban találhatók: ezek Dzsammu és Kasmír, Ándhra Prades, Cshattiszgarh, Gudzsarát, Dzshárkhand, Karnátaka, Madhja Prades, Orisza, Rádzsasztán, Tamilnádu és Telangana" - tette hozzá a minisztérium. A blokkokat a GSI által a 2018-2019-es szántóföldi szezonoktól napjainkig végzett munka alapján állították össze. Ezeken kívül 17 szén- és lignitlelőhelyet is átadtak a szénminisztériumnak, összesen 7897 millió tonna erőforrással.
A hazai lelőhelyek főként azért jelentősek India számára, mert az autóipar elektromos meghajtásra való átállítása fontos része az állam szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentésére irányuló tervnek. India jelenleg a világ három legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású országának egyike, de célul tűzte ki, hogy 2070-re szén-dioxid-semlegessé válik. Az állam eddig a lítium és lítiumion-akkumulátorok Kínából és Vietnámból történő behozatalától függött.
A minisztérium kifejtette, hogy megvitatták a következő, 2023-24-es terepi szezonra javasolt éves programot. A következő, 2023-24-es évben a GSI 966 programot indít, amelyek 318 ásványkincs-feltárási projektet tartalmaznak, beleértve 12 tengeri ásványkincs-vizsgálati projektet. Az intézet 115 programot fogalmazott meg a stratégiai és kritikus ásványokkal, valamint 16 projektet a műtrágyákhoz használható ásványokkal kapcsolatban. 55 programot indítottak a geoinformatika, 140 projektet az alapvető és multidiszciplináris földtudományok, valamint 155 programot a képzés és az intézményi kapacitásépítés területén.
A GSI-t 1851-ben hozták létre azért, hogy a vasút számára szénlelőhelyeket találjon. Az évek során az intézet nem csupán az ország különböző területein szükséges földtudományi információk tárházává nőtte ki magát, hanem nemzetközi hírű földtudományi szervezetté is vált. Fő feladatai a nemzeti földtudományi információk létrehozásához és frissítéséhez, valamint az ásványi erőforrások felméréséhez kapcsolódnak. Ezeket a célokat földi, légi és tengeri felmérések, ásványkincsek felkutatása és vizsgálata, multidiszciplináris földtudományi, geotechnikai, geokörnyezeti és természeti veszélyekkel kapcsolatos tanulmányok, glaciológiai, szeizmo-tectonikai tanulmányok és alapkutatások végzése révén érik el.
A GSI fő szerepe az objektív, pártatlan és naprakész geológiai szakértelem és mindenféle földtudományi információ biztosítása, a politikai döntések, valamint a kereskedelmi és társadalmi-gazdasági igények figyelembevételével.
Az indiai bányászati minisztérium bejelentette, hogy a helyi földtani intézet (GSI) szakértői mintegy 5,9 millió tonnás lítiumlelőhelyet fedeztek fel az északnyugati Dzsammu és Kasmír állam Reasi körzetében Szalal-Haimana területén. Ez az első ilyen lelőhely az országban. A gazdaság számára különösen fontos könnyűfém bányászatára vonatkozó terv kidolgozása folyamatban van.
A szaktárca rámutatott, hogy 51 ásványi blokk területét, köztük lítiumot és aranyat adtak át a megfelelő régiós kormányoknak. "Ebből az 51 ásványi blokkból 5 blokk aranyra vonatkozik, a többi blokk pedig olyan nyersanyagokra, mint a kálium, a molibdén, a nemesfémek stb., amelyek 11 államban találhatók: ezek Dzsammu és Kasmír, Ándhra Prades, Cshattiszgarh, Gudzsarát, Dzshárkhand, Karnátaka, Madhja Prades, Orisza, Rádzsasztán, Tamilnádu és Telangana" - tette hozzá a minisztérium. A blokkokat a GSI által a 2018-2019-es szántóföldi szezonoktól napjainkig végzett munka alapján állították össze. Ezeken kívül 17 szén- és lignitlelőhelyet is átadtak a szénminisztériumnak, összesen 7897 millió tonna erőforrással.
A hazai lelőhelyek főként azért jelentősek India számára, mert az autóipar elektromos meghajtásra való átállítása fontos része az állam szén-dioxid-kibocsátásának jelentős csökkentésére irányuló tervnek. India jelenleg a világ három legnagyobb szén-dioxid-kibocsátású országának egyike, de célul tűzte ki, hogy 2070-re szén-dioxid-semlegessé válik. Az állam eddig a lítium és lítiumion-akkumulátorok Kínából és Vietnámból történő behozatalától függött.
A minisztérium kifejtette, hogy megvitatták a következő, 2023-24-es terepi szezonra javasolt éves programot. A következő, 2023-24-es évben a GSI 966 programot indít, amelyek 318 ásványkincs-feltárási projektet tartalmaznak, beleértve 12 tengeri ásványkincs-vizsgálati projektet. Az intézet 115 programot fogalmazott meg a stratégiai és kritikus ásványokkal, valamint 16 projektet a műtrágyákhoz használható ásványokkal kapcsolatban. 55 programot indítottak a geoinformatika, 140 projektet az alapvető és multidiszciplináris földtudományok, valamint 155 programot a képzés és az intézményi kapacitásépítés területén.
A GSI-t 1851-ben hozták létre azért, hogy a vasút számára szénlelőhelyeket találjon. Az évek során az intézet nem csupán az ország különböző területein szükséges földtudományi információk tárházává nőtte ki magát, hanem nemzetközi hírű földtudományi szervezetté is vált. Fő feladatai a nemzeti földtudományi információk létrehozásához és frissítéséhez, valamint az ásványi erőforrások felméréséhez kapcsolódnak. Ezeket a célokat földi, légi és tengeri felmérések, ásványkincsek felkutatása és vizsgálata, multidiszciplináris földtudományi, geotechnikai, geokörnyezeti és természeti veszélyekkel kapcsolatos tanulmányok, glaciológiai, szeizmo-tectonikai tanulmányok és alapkutatások végzése révén érik el.
A GSI fő szerepe az objektív, pártatlan és naprakész geológiai szakértelem és mindenféle földtudományi információ biztosítása, a politikai döntések, valamint a kereskedelmi és társadalmi-gazdasági igények figyelembevételével.