Nem mindegy ugyanakkor, hogy ki hogyan gépel és milyen billentyűzetet használ.

Számítógépes biztonsági szakértők olyan mesterséges intelligencia alapú rendszert hoztak létre, amely hőképek segítségével nagyon rövid idő alatt képes feltörni a jelszavakat. A ThermoSecure nevű fejlesztés még a hosszú kódokkal is megbirkózik.

A felhasználók mindig és mindenhol billentyűzeteket használnak arra, hogy megadják a jelszavakat és PIN-kódokat - akár nyilvánosan is. Mivel a hőkamerák egyre olcsóbbak, ezért ez a gyakorlat veszélyezteti az adatok és a számlák biztonságát. Ennek oka, hogy az ujjak olyan nyomokat hagynak a billentyűkön, amelyek egy hőkamerával láthatóvá válhatnak. A hőmaradványok alapján még 60 másodperccel a használat után is meg lehet állapítani, hogy melyik billentyűt nyomta le valaki. Sőt, a hőmérséklet-különbségeket jelző különböző vörös árnyalatok a billentyűk beviteli sorrendjéről is információt adhatnak.

A Glasgow-i Egyetemen a Dr. Mohamed Khamis által vezetett kutatócsoport megállapította, hogy az ilyen hőképekből még laikusok is ki tudják találni a banki PIN-kódokat és jelszavakat. A szakemberek kifejlesztettek egy olyan szoftvert, amely mesterséges intelligenciát használ a kereskedelmi forgalomban kapható QWERTY-billentyűzetek hőképeinek kiértékelésére. Khamis szerint a megalkotott program a jelszavak 86 százalékát képes felismerni, ha a vizsgált képeket 20 másodperccel a billentyűk lenyomása után készítették. Még a 16 számjegyű jelszavak is feltörhetők az esetek 67 százalékában, a hat számjegyű jelszavak pedig 100 százalékban.

Minél kevésbé fényes egy terület a hőképen, annál régebben érintette meg azt valaki az ujjával. A melegebb területek relatív intenzitásának mérésével meg lehet határozni a jelszót alkotó konkrét betűket, számokat vagy szimbólumokat, és meg lehet becsülni, hogy milyen sorrendben használták őket. Innen kiindulva a támadók különböző kombinációkat próbálhatnak ki a felhasználók jelszavainak feltörésére. A skót kutatócsoport arra szeretné felhasználni az eredményeit, hogy megakadályozza, hogy a probléma komoly biztonsági réssé váljon.

"Szeretnénk felhívni a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy ezek a támadások milyen veszélyt jelentenek a kiberbiztonságra. A kockázat csökkentésének egyik elképzelhető módja például az lenne, ha a szoftverben szereplő fokozott biztonsági előírások nélkül illegálissá tennék a hőkamerák értékesítését. Egy mesterséges intelligencia alapú ellenprogramot is fejlesztünk, amely segíthet megoldani a problémát" - nyilatkozta Khamis. Ezzel párhuzamosan az is fontos lehet, hogy a hőnyomok a különböző anyagokon másképp jelennek meg. A tudósok ezt a kérdést is tanulmányozni akarják.

A kutatók egyébként számos változót vizsgáltak, amelyek megkönnyítették a ThermoSecure számára a jelszavak kitalálását. Az egyik a billentyűzetet használók gépelési stílusa volt. A lassan gépelő "vadászó" billentyűzethasználók hajlamosak hosszabb ideig a billentyűkön hagyni az ujjaikat, így a hőnyomok is tovább maradnak meg, mint a gyorsabb érintéses gépelésűeknél. A billentyűzet megérintésétől számított 30 másodpercen belül készített képek alapján a ThermoSecure az esetek 92 százalékában sikeresen kitalálta a "vadászó és tapogatózó" gépelők jelszavait, míg az érintéssel gépelők esetében ez az arány csak 80 százalék volt.

Továbbá a billentyűzetek anyagának típusa szintén befolyásolhatja a hőelnyelő képességüket, ami kihat a hőtámadások hatékonyságára. A ThermoSecure az ABS műanyagból készült billentyűzetek hőmegtartásából az esetek körülbelül felében tudta sikeresen kitalálni a jelszavakat, de a PBT műanyagból készült billentyűk esetében csak 14 százalék volt ez az arány.