Berta Sándor
Hét EU-tagország nem szeretné, ha az internetes platformok fizetnének az európai internet kiépítéséért
Az Európai Bizottság szerint az optikai kábelekre váltás és az 5G finanszírozása lehetetlen a nagy online platformok és telekommunikációs óriáscégek nélkül, de hét EU-tagország szerint ez "elhamarkodott döntés".
Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság még az év vége előtt bemutatja azt a törvénytervezetét, amelynek célja annak elérése lesz, hogy a hatalmas adatátvitelt igénylő oldalak is hozzájáruljanak a telekommunikációs hálózatok üzemeltetési költségeihez. A politikus szerint a 20 éve létező előírások már nem időszerűek.
De nem mindenki osztja ezt az álláspontot. Hét európai uniós tagállam levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben óva intettek attól, hogy az elhamarkodott döntést hozzon a bejelentett javaslattal kapcsolatban, amely szerint a legnagyobb internetes forgalmat bonyolító online platformok is be kellene szálljanak az infrastruktúra kiépítésének és fejlesztésének a költségeibe. A dokumentumot Hollandia kezdeményezésére küldték el és az aláírók között szerepel Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Németország és Svédország is. A levél aláírói amiatt aggódnak, hogy a nagy kapacitású hálózatok fejlesztése, valamint a távközlési szolgáltatók és a platformok közötti kapcsolat olyan összetett kérdés, amely meghatározza az internet mai működését.
"A távközlési szolgáltatók és a platformszolgáltatók közötti kapcsolatot érintő politikai változásokat minden szempontból gondosan értékelni kell, és az összes érintett fél bevonásával kell mérlegelni" - szerepel többek között a levélben. Az európai uniós tagországok nyílt és átlátható vitát kérnek a javaslatról, beleértve az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációt és a nemzeti kormányok korai bevonását, hogy minden releváns szempontot és szakértelmet figyelembe lehessen venni. Az aláírók arra kérték az Európai Bizottságot, hogy várja meg az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) értékelését, amely már vizsgálja az ügyet.
A nagy távközlési cégek, mint a Deutsche Telekom, az Orange, a Vodafone és a Telefónica a "méltányos hozzájárulásnak" nevezett javaslat legnagyobb támogatói, ráadásul ezeknek nagyon erős az állami kötődése is. Például a német kormány jelentős részesedéssel rendelkezik a Deutsche Telekomban, így az ő álláspontjuk nagy jelentőséggel bír az uniós döntéshozatali folyamatban.
Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság még az év vége előtt bemutatja azt a törvénytervezetét, amelynek célja annak elérése lesz, hogy a hatalmas adatátvitelt igénylő oldalak is hozzájáruljanak a telekommunikációs hálózatok üzemeltetési költségeihez. A politikus szerint a 20 éve létező előírások már nem időszerűek.
De nem mindenki osztja ezt az álláspontot. Hét európai uniós tagállam levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben óva intettek attól, hogy az elhamarkodott döntést hozzon a bejelentett javaslattal kapcsolatban, amely szerint a legnagyobb internetes forgalmat bonyolító online platformok is be kellene szálljanak az infrastruktúra kiépítésének és fejlesztésének a költségeibe. A dokumentumot Hollandia kezdeményezésére küldték el és az aláírók között szerepel Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Németország és Svédország is. A levél aláírói amiatt aggódnak, hogy a nagy kapacitású hálózatok fejlesztése, valamint a távközlési szolgáltatók és a platformok közötti kapcsolat olyan összetett kérdés, amely meghatározza az internet mai működését.
"A távközlési szolgáltatók és a platformszolgáltatók közötti kapcsolatot érintő politikai változásokat minden szempontból gondosan értékelni kell, és az összes érintett fél bevonásával kell mérlegelni" - szerepel többek között a levélben. Az európai uniós tagországok nyílt és átlátható vitát kérnek a javaslatról, beleértve az érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációt és a nemzeti kormányok korai bevonását, hogy minden releváns szempontot és szakértelmet figyelembe lehessen venni. Az aláírók arra kérték az Európai Bizottságot, hogy várja meg az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) értékelését, amely már vizsgálja az ügyet.
A nagy távközlési cégek, mint a Deutsche Telekom, az Orange, a Vodafone és a Telefónica a "méltányos hozzájárulásnak" nevezett javaslat legnagyobb támogatói, ráadásul ezeknek nagyon erős az állami kötődése is. Például a német kormány jelentős részesedéssel rendelkezik a Deutsche Telekomban, így az ő álláspontjuk nagy jelentőséggel bír az uniós döntéshozatali folyamatban.