A kérdés tisztázását a következő hat hónap egyik legfontosabb feladatának tartják.

Csehország július elsejével átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. A cseh elnökség egyik prioritása a mesterséges intelligencia fogalmának pontosítása és a kapcsolódó törvény módosítása.

A mesterséges intelligencia meghatározása jelentősen leszűkült és mára olyan rendszerré vált, amelyet bizonyos fokú autonómiával terveztek, hogy gépi tanulás és a logikai vagy tudásalapú megközelítések segítségével elérjen egy ember által meghatározott célt. A gépi tanulás és a tudásalapú megközelítések meghatározásai bekerültek a szöveg preambulumába, amelyet szintén módosítottak, hogy megkülönböztessék a mesterséges intelligenciát a hagyományos szoftverektől.

A cseh szakemberek rámutattak, hogy a mesterséges intelligencia rendszer OECD-meghatározásának alapfogalmai megmaradtak és ezen túlmenően az autonómia fogalma is bekerült a meghatározásba, ahogyan azt néhány delegáció kifejezetten kérte. A tervezett rendeletben foglalt kötelezettségek nagyrészt az ilyen típusú rendszerekre vonatkoznának, kivéve, ha a mesterséges intelligencia szolgáltató kizárja a magas kockázatú kötelezettségeket.

Több tagállam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet olyan rendszerekre is kiterjedhet, amelyek nem jelentik az alapvető jogok megsértésének komoly kockázatát. Ezért a cseh elnökség azt javasolta, hogy a magas szintű mesterséges intelligencia szakértői csoport és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) osztályozási keretrendszere alapján a magas kockázatú rendszerek osztályozását egészítsék ki egy horizontális szinttel. A további szint a rendszer eredményeinek fontosságán és azonnaliságán alapul a döntéshozatali folyamatban. Más szóval, a mesterséges intelligencia csak akkor minősíthető kockázatosnak, ha emberi felülvizsgálat nélkül azonnal hat, vagy ha nem csupán az emberi döntéshozatal kiegészítője.

Jelentősen módosult a III. mellékletben található, nagy kockázatot jelentő felhasználási esetek listája. A biztosítás meghatározására, a biometrikus kategorizálásra, a környezetvédelemre, a környezetszennyezés ellenőrzésére és a hamisítványok felderítésére vonatkozó kategóriákat törölték. Ezen túlmenően a bizottság már nem csak a magas kockázatú felhasználási eseteket veheti fel a listára, hanem törölheti is őket, feltéve, hogy már nem jelentenek jelentős kockázatot, vagy törlésük nem vezet az egészség, a biztonság és az alapvető jogok védelmének általános szintjének csökkenéséhez.

Több tagállam osztotta meg azon aggályait, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogi aktus irányítási struktúrája túlságosan decentralizált, mivel "a nemzeti szintű végrehajtás a kibertérben korlátokba ütközhet, főként a nemzeti hatóságok elégtelen kapacitása és szakértelme miatt". A cseh megoldás két részből áll. Az első rész az Európai Mesterséges Intelligencia bizottságra vonatkozik, amely a nemzeti hatóságokat fogja támogatni a végrehajtásban. A testület elsősorban a piacfelügyeleti hatóságokat támogatja, nemzeti személyzetet képez és tanácsot ad a bizottságnak nemzetközi mesterséges intelligencia kérdésekben.

Másodszor, a csehek egy új cikket javasoltak, amely előírja, hogy a bizottság jelöljön ki egy vagy több uniós szintű vizsgálati szervet, amely technikai és tudományos tanácsadást nyújt a számára vagy a piacfelügyeleti hatóságoknak. Ezen túlmenően a testület létrehozhatna egy független szakértői csoportot a végrehajtási tevékenységek támogatására. Segíthetik a nemzeti hatóságokat, tanácsot adhatnak a határokon átnyúló vizsgálatokkal kapcsolatban, és tanácsot adhatnak a bizottságnak a tiltott gyakorlatok megsértésével kapcsolatban.

Végül néhány uniós tagország kérésére a nemzetbiztonsági mentességet pontosították, hogy az "a katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági tevékenységekre is kiterjedjen, függetlenül attól, hogy milyen típusú szervezet végzi ezeket a tevékenységeket".