Berta Sándor
Virtuálisan rekonstruálják a régi ukrán épületeket
Egy francia szakember meg akarja őrizni a helyi múlt emlékeit.
Emmanuel Durand francia mérnök elhatározta, hogy annyi régi ukrán épületet rekonstruál virtuálisan, amennyit csak tud. Ehhez bejárja az országot és amikor fontos helyre ér, akkor felállítja a 3D-szkennerét. Az egyik kiválasztott épület a harkivi tűzoltóságé, amely 1887-ben épült vörös téglából és az ipari forradalom egyik jeles konstrukciója.
Durand mindig ugyanúgy jár el: a hordozható 3D-lézerszkennerével felderíti az adott épület minden oldalát, az eszköz másodpercenként 500 000 pontot tud beolvasni. A harkivi tűzoltóság rögzítése egymilliárd pontot eredményezett. Este jön a munka következő szakasza, amikor a számítógépén gyakorlatilag puzzle-darabokként rakosgatja össze a rögzített adatokat, hogy így rekonstruálja virtuálisan az egyes épületeket. A virtuális modellek 5 milliméteres pontosságúak, minden oldalra elforgathatók vagy akár "fel is szeletelhetők". Sőt, még a robbanások krátereit is képes megmutatni. Tökéletesen látható az is, hogy egy rakéta milyen károkat okozott, de az is, hogyan nézett ki az épület eredetileg.
A francia szakértő építészekkel, mérnökökkel és régi épületek szakértőivel, valamint egy múzeumigazgatóval dolgozik együtt. Katyerina Kuplitszka építész elmondta, hogy csak Harkivban 500 történeti jelentőségű épület van. A legtöbb a sűrű történelmi városközpontban található, ahol az orosz légicsapások összpontosulnak. A szakember egy olyan bizottság tagja, amely az összes megrongált épületet felderíti, az ukrán nagyvárosban száz ilyen van. És bár az orosz csapatok lazítottak a hurkon Ukrajna második legnagyobb városa körül, a lövedékek továbbra is rendszeres egykedvűséggel záporoznak. A rögzített állapotok és károk nem csupán a későbbi helyreállítást segíthetik, hanem a felelősségre vonásokat is alátámasztják.
Egyes kritikusok szerint hiábavaló ilyen aprólékos részletességgel dokumentálni a történelmi épületeket, miközben még mindig dúl a háború, és minden nap halnak meg emberek. Tetyana Pylyptshuk, a harkovi irodalmi múzeum igazgatója azonban nem ért egyet. "A kultúra mindennek az alapja. Ha a kultúra jól fejlődött volna, valószínűleg nem halnának meg az emberek, és nem lenne háború" - mondta. Pylyptshuk - aki szintén a megrongálódott történelmi helyszínekkel foglalkozó bizottság tagja - múzeuma gyűjteményének nagy részét Nyugat-Ukrajnába küldte, hogy megvédje őket a károktól – és a kifosztástól, ha az orosz csapatok elárasztják Harkivot. "Ma már mindenki ráébredt erre. Ha elveszíti az ember a kultúrális örökségét, az fáj."
Emmanuel Durand francia mérnök elhatározta, hogy annyi régi ukrán épületet rekonstruál virtuálisan, amennyit csak tud. Ehhez bejárja az országot és amikor fontos helyre ér, akkor felállítja a 3D-szkennerét. Az egyik kiválasztott épület a harkivi tűzoltóságé, amely 1887-ben épült vörös téglából és az ipari forradalom egyik jeles konstrukciója.
Durand mindig ugyanúgy jár el: a hordozható 3D-lézerszkennerével felderíti az adott épület minden oldalát, az eszköz másodpercenként 500 000 pontot tud beolvasni. A harkivi tűzoltóság rögzítése egymilliárd pontot eredményezett. Este jön a munka következő szakasza, amikor a számítógépén gyakorlatilag puzzle-darabokként rakosgatja össze a rögzített adatokat, hogy így rekonstruálja virtuálisan az egyes épületeket. A virtuális modellek 5 milliméteres pontosságúak, minden oldalra elforgathatók vagy akár "fel is szeletelhetők". Sőt, még a robbanások krátereit is képes megmutatni. Tökéletesen látható az is, hogy egy rakéta milyen károkat okozott, de az is, hogyan nézett ki az épület eredetileg.
A francia szakértő építészekkel, mérnökökkel és régi épületek szakértőivel, valamint egy múzeumigazgatóval dolgozik együtt. Katyerina Kuplitszka építész elmondta, hogy csak Harkivban 500 történeti jelentőségű épület van. A legtöbb a sűrű történelmi városközpontban található, ahol az orosz légicsapások összpontosulnak. A szakember egy olyan bizottság tagja, amely az összes megrongált épületet felderíti, az ukrán nagyvárosban száz ilyen van. És bár az orosz csapatok lazítottak a hurkon Ukrajna második legnagyobb városa körül, a lövedékek továbbra is rendszeres egykedvűséggel záporoznak. A rögzített állapotok és károk nem csupán a későbbi helyreállítást segíthetik, hanem a felelősségre vonásokat is alátámasztják.
Egyes kritikusok szerint hiábavaló ilyen aprólékos részletességgel dokumentálni a történelmi épületeket, miközben még mindig dúl a háború, és minden nap halnak meg emberek. Tetyana Pylyptshuk, a harkovi irodalmi múzeum igazgatója azonban nem ért egyet. "A kultúra mindennek az alapja. Ha a kultúra jól fejlődött volna, valószínűleg nem halnának meg az emberek, és nem lenne háború" - mondta. Pylyptshuk - aki szintén a megrongálódott történelmi helyszínekkel foglalkozó bizottság tagja - múzeuma gyűjteményének nagy részét Nyugat-Ukrajnába küldte, hogy megvédje őket a károktól – és a kifosztástól, ha az orosz csapatok elárasztják Harkivot. "Ma már mindenki ráébredt erre. Ha elveszíti az ember a kultúrális örökségét, az fáj."