Az osztrák főváros globális úttörő akar lenni a területen.

A Building Regulations Information for Submission Envolvement (BRISE) Vienna projekt keretében többek között Bécs, a Bécsi Műszaki Egyetem és az ODE – office for digital engineering nevű tervezőiroda az építési hivatali folyamatokat digitalizálják, hogy azok sokkal gyorsabbak és egyszerűbbek legyenek. Napjainkban az az egyik legnagyobb probléma, hogy az építési eljárások bonyolultak és hosszadalmasak. Nehéz az összes hatályos vonatkozó törvényt, előírást és szabályt ismerni és betartani, s gyakran fél vagy akár egy esztendő is eltelik, amíg minden a helyére kerül. A BRISE ellentétben a számítógép által támogatott adatelemzésre, vizsgálórutinokra, mesterséges intelligenciára és kiterjesztett valóságra épül. Az elmúlt években ennek alapján kifejlesztett eszközök tesztelése most kezdődik.

Christian Schranz professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem Digitális Építési Eljárási Központjának munkatársa kiemelte, hogy ha napjainkban egy épületet számítógépen terveznek meg, akkor ott sokkal több dolgot megadnak, mint például a falak geometriáját. A szakemberek a folyamatot Building Information Modelingnek (BIM) nevezik és annak során minden fontos építési adatot digitálisan rögzítenek - az alaprajztól kezdve az egyes helyiségek rendeltetéséig, az épületgépészeti berendezésekig vagy a tűzoltó készülékek elhelyezéséig. Az egyes épületek átfogó adatmodelljének elkészítésére léteznek meghatározott nyílt szabványok. A folyamatban a mesterséges intelligencia automatizált asszisztenssé válik, amely bizonyos adatokat a vizsgálatokra előkészít.

Harald Urban, a Bécsi Műszaki Egyetem BRISE-projektfelelőse elmondta, hogy ha ismert, hogy melyik helyiségnek mi a funkciója, akkor például automatikusan meg lehet vizsgálni, hogy az ajtók elég szélesek-e és megfelelnek-e a hatályos építési előírásoknak. Emellett a menekülőutak hossza is automatikusan kiszámítható - ez pedig az illetékes hatóságoknak nagy könnyebbség. Nehézséget okoz viszont az építési előírásokat kódokra lefordítani. A szabályok több évtizeden keresztül alakultak. Bizonyos előírások helyi szinten és csak egyes épületek esetében akár több generáción át is fennmaradnak. Ezért is kell a mesterséges intelligenciát betanítani és alkalmazni erre a célra, hogy összegezze a kapcsolódó szabályokat és átkonvertálja azokat átvizsgálható adatokká. Schranz példaként említette, hogy ha egy helyen egy tető maximum 30 százalékos esésű lehet, akkor a mesterséges intelligenciának meg kell találnia a kapcsolódó adatokat és megértenie azokat ahhoz, hogy a digitális épületmodell alapján és egy kifejlesztett vizsgálórutin segítségével automatikusan megvizsgálható legyen, hogy a vonatkozó előírásokat valóban betartották-e.

Nem minden szabályozást fogalmaznak meg úgy, hogy azok számítógép-kompatibilis képletbe csomagolhatók legyenek. Harald Urban rámutatott, hogy ha például azt írják elő, hogy a tűzoltó készülékeknek kellő számban kell rendelkezésre állniuk, akkor a számítógép természetesen nem tudja egyedül megítélni, hogy ez mit jelent. Vagy van rá pontos definíció vagy hagyni kell, hogy az emberek értékeljék ezt a dolgot, ahogy eddig is történt. Egy szoftver azonban egy gombnyomással megmutathatja a tűzoltó készülékek helyét és így jelentősen felgyorsíthatja a döntést.

A BRISE 4,8 millió euró támogatást kapott az Urban Innovative Actions nevű európai uniós kezdeményezéstől.