Berta Sándor
Akár az erdő mélyén is repülhetnek rajban a drónok
Kínai kutatókat a madarak inspirálták a repülési útvonalak új tervezésére.
A Chao Xu és a Fei Gao által vezetett kutatócsoport a Zhejiang Egyetemen olyan algoritmusokat alkotott meg, amelyek a robotrepülőgépek repülési útvonalait előre megtervezik és így a pilóta nélküli légi járművek nem az útjukba kerülő akadályokra reagálnak. A fejlesztésnek köszönhetően a drónok képessé váltak arra, hogy egy erdőben a talaj szintjén rajban haladjanak. A kísérleti csapatot összesen tíz tenyér méretű robotrepülőgép alkotta, amelyek nem csupán minden akadályt biztonságosan kikerültek, hanem a nehéz, 65 méter hosszú pályán rajként repültek végig.
A projekt egyik legnagyobb eredménye az, hogy miként sikerült a kevesebb, mint 300 gramm súlyú pilóta nélküli légi járművekben elhelyezni a szükséges szenzorokat és a számítási teljesítményt. A drónraj ugyanis nem használt semmilyen külső infrastruktúrát, például műholdas navigációt, útvonaltervezést, ütközéselkerülő rendszert, csupán mélységi kamerákat, ultra szélessávú érzékelőket és számítógépeket.
A működési elv a madarak által alkalmazott módszert másolta. Amíg a rovarok az akadályokra reagálva repülnek, addig a madarak hosszasan megtervezik a repülési útvonalukat. Ez lehetővé teszi az útvonal erősebb optimalizálását és rugalmasabb kialakítását. A rajban való repüléshez fontos nem csupán a térben az optimális útvonal megtalálása, hanem a repülési idő optimalizálása is. A bambuszerdőkben a statikus és különböző akadályok miatt a robotrepülőgépeknek egymást szemmel tartva kell közlekedniük.
Enrica Soria, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne munkatársa dicsérte az elért eredményeket, mondván: az új algoritmusok teszik lehetővé a világ első olyan rajrendszerének a működését, amely decentralizált, autonóm repülésre képest egy strukturálatlan környezetben. Ez fontos lépés a pilóta nélküli légi járművekből álló rajok kültéri alkalmazásának irányába. Következő lépcsőfokot jelenthet, ha sikerül a raj intelligenciáját növelni, hogy jobban reagálhasson a környezet változásaira és a váratlan eseményekre. Fontos lenne továbbá, ha a rajokban különböző gyártók eltérő típusú modelljei működhetnének együtt. Kérdés ugyanakkor, hogy ezeket a rajokat az emberek miként tudnák hatékonyan irányítani.
A Chao Xu és a Fei Gao által vezetett kutatócsoport a Zhejiang Egyetemen olyan algoritmusokat alkotott meg, amelyek a robotrepülőgépek repülési útvonalait előre megtervezik és így a pilóta nélküli légi járművek nem az útjukba kerülő akadályokra reagálnak. A fejlesztésnek köszönhetően a drónok képessé váltak arra, hogy egy erdőben a talaj szintjén rajban haladjanak. A kísérleti csapatot összesen tíz tenyér méretű robotrepülőgép alkotta, amelyek nem csupán minden akadályt biztonságosan kikerültek, hanem a nehéz, 65 méter hosszú pályán rajként repültek végig.
A projekt egyik legnagyobb eredménye az, hogy miként sikerült a kevesebb, mint 300 gramm súlyú pilóta nélküli légi járművekben elhelyezni a szükséges szenzorokat és a számítási teljesítményt. A drónraj ugyanis nem használt semmilyen külső infrastruktúrát, például műholdas navigációt, útvonaltervezést, ütközéselkerülő rendszert, csupán mélységi kamerákat, ultra szélessávú érzékelőket és számítógépeket.
A működési elv a madarak által alkalmazott módszert másolta. Amíg a rovarok az akadályokra reagálva repülnek, addig a madarak hosszasan megtervezik a repülési útvonalukat. Ez lehetővé teszi az útvonal erősebb optimalizálását és rugalmasabb kialakítását. A rajban való repüléshez fontos nem csupán a térben az optimális útvonal megtalálása, hanem a repülési idő optimalizálása is. A bambuszerdőkben a statikus és különböző akadályok miatt a robotrepülőgépeknek egymást szemmel tartva kell közlekedniük.
Enrica Soria, az École Polytechnique Fédérale de Lausanne munkatársa dicsérte az elért eredményeket, mondván: az új algoritmusok teszik lehetővé a világ első olyan rajrendszerének a működését, amely decentralizált, autonóm repülésre képest egy strukturálatlan környezetben. Ez fontos lépés a pilóta nélküli légi járművekből álló rajok kültéri alkalmazásának irányába. Következő lépcsőfokot jelenthet, ha sikerül a raj intelligenciáját növelni, hogy jobban reagálhasson a környezet változásaira és a váratlan eseményekre. Fontos lenne továbbá, ha a rajokban különböző gyártók eltérő típusú modelljei működhetnének együtt. Kérdés ugyanakkor, hogy ezeket a rajokat az emberek miként tudnák hatékonyan irányítani.