Berta Sándor
Chipgyártó platformot hoz létre Kína
Peking egy a nyugati gyártók számára is vonzó rendszert alakít ki.
A Nikkei Asian hangsúlyozta, hogy az új platform még az év első felében elindul és annak célpontja elsősorban az Intel és az AMD lesz. A rendszert a kínai kereskedelmi minisztérium fogja felügyelni és irányítani, a munkában pedig részt vesz még a kínai ipari és IT-minisztérium, valamint a szinte összes helyi félvezető-programban főszerepet vállaló Tsinghua Egyetem.
Kínának jelenleg semmi sem drága, ha arról van szó, hogy kiépítse a saját stabil és versenyképes chipgyártását. Ez eddig azért nem valósulhatott meg, mert az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt két esztendőben nagyon komoly kereskedelmi embargót alkalmazott az ázsiai ország ellen. Ennek ellenére Peking nem tett le arról, hogy az ambíciózus tervét 2025-ig megvalósítsa. Akár úgy is, hogy a szükséges és jelenleg tiltott csúcstechnológiákat kerülőúton az állam területére juttatja. Jelenleg ugyanis a gyártási kapacitás már rendelkezésre áll, de a csúcstechnológiákat az USA-ból, Európából és Japánból kell importálni.
A platformra csábítandó vállalatok között vannak az Intel és az AMD mellett az Infineon Technologies AG és a holland Advanced Semiconductor Materials Lithography (ASML) Holding N.V. is. Az első gyártók már jelezték az érdeklődésüket. Az Intel és az ASML nem kommentálta a hírt, egy harmadik konszern diplomatikusan csak annyit mondott, hogy szívesen kiépítené a kínai üzletét, ha az nem ütközik az Amerikai Egyesült Államok vagy más országok szabályaival.
A világ félvezetőgyártásának negyedét Kína szívja fel, például az Intel eladásainak 26 százalékát teszi ki az ország. Eladások tekintetében növekvő piac, ezért nehéz nem figyelembe venni a kínai kormány elvárásait a helyi gyártási kapacitás kiépítésére vagy a helyi cégekkel való kooperációra. Kína mindent biztosít a független logisztikai lánc megvalósításához: pénzügyi hátteret a külföldi cégek és technológiák felvásárlására, garantálják a kutatóintézetekkel való jó kapcsolatot és a támogató jogszabályi környezetet. Persze lehet kicsit elkéstek már ezzel, hiszen a világban számos ország kínál hasonlóan masszív támogatást a szektorban tevékenykedő szereplőknek, ráadásul a technológia-transzfer az elmúlt években nemzetbiztonságilag érzékeny területté vált.
A Nikkei Asian hangsúlyozta, hogy az új platform még az év első felében elindul és annak célpontja elsősorban az Intel és az AMD lesz. A rendszert a kínai kereskedelmi minisztérium fogja felügyelni és irányítani, a munkában pedig részt vesz még a kínai ipari és IT-minisztérium, valamint a szinte összes helyi félvezető-programban főszerepet vállaló Tsinghua Egyetem.
Kínának jelenleg semmi sem drága, ha arról van szó, hogy kiépítse a saját stabil és versenyképes chipgyártását. Ez eddig azért nem valósulhatott meg, mert az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt két esztendőben nagyon komoly kereskedelmi embargót alkalmazott az ázsiai ország ellen. Ennek ellenére Peking nem tett le arról, hogy az ambíciózus tervét 2025-ig megvalósítsa. Akár úgy is, hogy a szükséges és jelenleg tiltott csúcstechnológiákat kerülőúton az állam területére juttatja. Jelenleg ugyanis a gyártási kapacitás már rendelkezésre áll, de a csúcstechnológiákat az USA-ból, Európából és Japánból kell importálni.
A platformra csábítandó vállalatok között vannak az Intel és az AMD mellett az Infineon Technologies AG és a holland Advanced Semiconductor Materials Lithography (ASML) Holding N.V. is. Az első gyártók már jelezték az érdeklődésüket. Az Intel és az ASML nem kommentálta a hírt, egy harmadik konszern diplomatikusan csak annyit mondott, hogy szívesen kiépítené a kínai üzletét, ha az nem ütközik az Amerikai Egyesült Államok vagy más országok szabályaival.
A világ félvezetőgyártásának negyedét Kína szívja fel, például az Intel eladásainak 26 százalékát teszi ki az ország. Eladások tekintetében növekvő piac, ezért nehéz nem figyelembe venni a kínai kormány elvárásait a helyi gyártási kapacitás kiépítésére vagy a helyi cégekkel való kooperációra. Kína mindent biztosít a független logisztikai lánc megvalósításához: pénzügyi hátteret a külföldi cégek és technológiák felvásárlására, garantálják a kutatóintézetekkel való jó kapcsolatot és a támogató jogszabályi környezetet. Persze lehet kicsit elkéstek már ezzel, hiszen a világban számos ország kínál hasonlóan masszív támogatást a szektorban tevékenykedő szereplőknek, ráadásul a technológia-transzfer az elmúlt években nemzetbiztonságilag érzékeny területté vált.