Berta Sándor
Az USA már harcban áll Kínával - csak még nem tud róla
A két fél közötti technológiai háború már legalább 20 éve zajlik és az ázsiai ország áll nyerésre.
Az Apple, a Google vagy a Microsoft a legfontosabb technológiai óriáscégek és mindegyik amerikai. Ennek ellenére az USA vesztésre áll a jövőbeli technológiákért, például a mesterséges intelligenciáért vagy a kiberbiztonságért folytatott versenyben. Ezt az álláspontot képviseli Nicolas Chaillan, az amerikai légierő szoftverekért felelős egykori vezetője (Chief Software Officer), aki elsőként töltötte be ezt a pozíciót. A szakember néhány héttel ezelőtt távozott a posztjáról és ezzel komoly feltűnést keltett.
"Kína kérdésében mindenekelőtt a sürgős beavatkozások hiánya és az önelégültség frusztrált. Lehetővé tesszük, hogy az ázsiai állam ne csak felzárkózzon a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és az innovatív szoftverek használata területén, hanem vezető szerepet is betöltsön. Eddig csak bejelentéseket hallottam a vezetőktől, de hiányoztak a tettek és a sürgős beavatkozások" - mondta Nicolas Chaillan.
Szerinte sokan nem tudják, hogy van egy fal az amerikai vállalatok és a kormány között. Az előbbiek vezetőnek számítanak a különböző területeken, de szorosan követik őket a kínai társaságok. De az amerikai kabinetnek jelenleg nincs hozzáférése a helyi mesterséges intelligencia kapacitásokhoz. Ez egy nagy különbség Kínához képest, ahol kötelező együttműködni a kommunista párttal. Ez oda vezet, hogy az amerikai kormány technológiailag lemaradt Peking mögött.
Nicolas Chaillan
Bizonyos esetekben még az alapvető dolgok is hiányoznak az IT területén. Erre jó példa a hálózatba kötöttség. Már szinte az egész világban lehet utazni és mindenhol jó, sőt, nagyon jók az internethozzáférések. Vannak vállalkozások, mint a Starlink, amelyek műholdas interneteléréseket kínálnak és a távközlési konszernek gigantikus 5G-kapacitásokat építenek ki. De nagy szakadék van a kereskedelmi innovációk és az amerikai kabinet szintje között. Ugyanez igaz a mesterséges intelligenciára is. Afganisztánban már egy óvodai szinten lévő mesterséges intelligenciás képfelismerés is segíthetett volna abban, hogy el lehessen kerülni a polgári veszteségeket.
A szakember kiemelte, hogy nagyon érdekes azt látni, hogy az elmúlt években miként romlott meg a kormány és a Szilícium-völgy viszonya. Gyakran vett részt konferenciákon és voltak, akik csak azért vártak rá demonstratív céllal, hogy ne szorítsanak vele kezet. Voltak, akik azzal viccelődtek, hogy biztosan vér tapad a kezeihez. De ezek az emberek nem gondoltak bele abba, hogy mennyivel rosszabb életük lenne Kínában és hogy csak azért szabadok, mert léteznek az amerikai fegyveres erők.
Az ázsiai ország aktívan dolgozik ennek a légkörnek az elterjesztésén. Kína embereket juttat be az amerikai cégekhez azért, hogy ott kritikus hangvételt alakítsanak ki a washingtoni kabinettel szemben. Ez 20 éve zajlik - lassan, de biztosan. Az USA már háborúban áll Kínával, de még nem tudja. Ennek oka, hogy az ellenfél hátulról támad. Amennyiben valaki csak a számokat nézi, akkor minden előny Kínánál van. A kommunista rendszer lehetőséget ad a pekingi kormánynak arra, hogy minden helyi tehetséghez, adathoz és céghez hozzáférjen. Ez egy hatalmas információs apparátust biztosít és ehhez - nyilván nem szándékosan - az USA is hozzájárul, még a saját határain belül is.
A TikTok például egy kínai titkosszolgálati fegyver, amely adatokat gyűjt a mobiltelefonokról, majd kiértékeli azokat, s azt, hogy az egyes emberek mit szeretnek és nem szeretnek, milyen érzelmeik vannak és mikor hordanak különleges ruhákat. Még azt is számba veszik, hogy milyen könyvek sorakoznak a videókban szereplő polcokon. Az adatok akár álinformációk terjesztésére is felhasználhatók. Ez egy potenciális fegyver, amely arra használható, hogy befolyásolják például a választásokat. Nicolas Chaillan szerint nagyon nyugtalanító, hogy az Amerikai Egyesült Államok ezt hagyja.
"Természetesen a lakosságot érintő ellenőrzések hatalmas előnyt biztosítanak Kína számára a mesterséges intelligencia fejlesztésében és a nagyobb adatmennyiségekhez való hozzáférésben. Jó példa az arcfelismerés és a minták felhasználása a fizetéshez. A megoldás kényelmes, de egyúttal az illető kiadja azt, hogy hogyan néz ki. A megfigyelések segíthetnek az autonóm rendszerek, például a járművek és a drónok kifejlesztésében is. Ezzel szemben lehet tenni lépéseket, például minden olyan vállalatot ki kellene zárni az amerikai piacról, amely a kínai kormánnyal oszt meg adatokat."
"Problémát jelentenek a többségi kínai tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek akkor is megosztják a birtokukba kerülő adatokat, ha tagadják ezt. Az USA-ban senki nem akar megfigyelési államot építeni, még ha ennek lennének is előnyei. De azt sem szabadna hagyni, hogy az információkat Kína egyszerűen ellophassa. Javítani kell a céges adatokhoz való hozzáférésen. A Google vagy a Facebook hatalmas kapacitásokkal rendelkezik, és mindkét IT-óriás óriási mennyiségű adatot gyűjt. Amennyiben az emberek tudnák, hogy a Google mi mindent tud róluk, akkor aggódnának. S felháborodnának, ha ezt az amerikai kormány csinálná" - ecsetelte Nicolas Chaillan.
Az amerikai légierő egykori szoftverekért felelős vezetője kitért arra is, hogy amikor a technológiai vállalkozások és az amerikai kabinet között kommunikációs nehézségek vannak, akkor az többnyire a kormányzati oldalra vezethető vissza. Néha inkompetencia figyelhető meg, máskor egók találkoznak és előfordulnak félreértések is. Szintén gyakori gond, hogy az egyetemeken zajló kutatások hosszadalmasak. Egy fejlesztési szakasz akár öt évig is tarthat, Ennyi idő nincs. Folyamatos innovációkra van szükség és még az sem lenne elegendő, ha az Amerikai Egyesült Államok és Európa összefogna. Mert előfordulhat, hogy Kína is összefog például Oroszországgal.
Az mindenesetre látható, hogy jelenleg Pekingnek nem érdeke a mostani helyzet felrúgása. De kérdés, hogy mikor lesz olyan hatalmas, hogy saját erőből tud növekedni és már nem lesz ráutalva a nyugati világra. Akkor megváltozhat a helyzet. "A múltban a nyugati világ túl lazán kezelte Kínát. Ez nem folytatható. A szoftverek vagy az autonóm gépek egyre fontosabbakká válnak és át kell gondolni a kiberbiztonság területét is, hiszen ha egy ellenséges nemzet le tudja kapcsolni egy állam energiaellátását, akkor az teljesen megbénulhat. Sokan elhessegetik ezt, mert még soha nem történt meg. De egyszer bekövetkezhet, s azt nem kellene megvárni." - szögezte le a szakember.
Az Apple, a Google vagy a Microsoft a legfontosabb technológiai óriáscégek és mindegyik amerikai. Ennek ellenére az USA vesztésre áll a jövőbeli technológiákért, például a mesterséges intelligenciáért vagy a kiberbiztonságért folytatott versenyben. Ezt az álláspontot képviseli Nicolas Chaillan, az amerikai légierő szoftverekért felelős egykori vezetője (Chief Software Officer), aki elsőként töltötte be ezt a pozíciót. A szakember néhány héttel ezelőtt távozott a posztjáról és ezzel komoly feltűnést keltett.
"Kína kérdésében mindenekelőtt a sürgős beavatkozások hiánya és az önelégültség frusztrált. Lehetővé tesszük, hogy az ázsiai állam ne csak felzárkózzon a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és az innovatív szoftverek használata területén, hanem vezető szerepet is betöltsön. Eddig csak bejelentéseket hallottam a vezetőktől, de hiányoztak a tettek és a sürgős beavatkozások" - mondta Nicolas Chaillan.
Szerinte sokan nem tudják, hogy van egy fal az amerikai vállalatok és a kormány között. Az előbbiek vezetőnek számítanak a különböző területeken, de szorosan követik őket a kínai társaságok. De az amerikai kabinetnek jelenleg nincs hozzáférése a helyi mesterséges intelligencia kapacitásokhoz. Ez egy nagy különbség Kínához képest, ahol kötelező együttműködni a kommunista párttal. Ez oda vezet, hogy az amerikai kormány technológiailag lemaradt Peking mögött.
Nicolas Chaillan
Bizonyos esetekben még az alapvető dolgok is hiányoznak az IT területén. Erre jó példa a hálózatba kötöttség. Már szinte az egész világban lehet utazni és mindenhol jó, sőt, nagyon jók az internethozzáférések. Vannak vállalkozások, mint a Starlink, amelyek műholdas interneteléréseket kínálnak és a távközlési konszernek gigantikus 5G-kapacitásokat építenek ki. De nagy szakadék van a kereskedelmi innovációk és az amerikai kabinet szintje között. Ugyanez igaz a mesterséges intelligenciára is. Afganisztánban már egy óvodai szinten lévő mesterséges intelligenciás képfelismerés is segíthetett volna abban, hogy el lehessen kerülni a polgári veszteségeket.
A szakember kiemelte, hogy nagyon érdekes azt látni, hogy az elmúlt években miként romlott meg a kormány és a Szilícium-völgy viszonya. Gyakran vett részt konferenciákon és voltak, akik csak azért vártak rá demonstratív céllal, hogy ne szorítsanak vele kezet. Voltak, akik azzal viccelődtek, hogy biztosan vér tapad a kezeihez. De ezek az emberek nem gondoltak bele abba, hogy mennyivel rosszabb életük lenne Kínában és hogy csak azért szabadok, mert léteznek az amerikai fegyveres erők.
Az ázsiai ország aktívan dolgozik ennek a légkörnek az elterjesztésén. Kína embereket juttat be az amerikai cégekhez azért, hogy ott kritikus hangvételt alakítsanak ki a washingtoni kabinettel szemben. Ez 20 éve zajlik - lassan, de biztosan. Az USA már háborúban áll Kínával, de még nem tudja. Ennek oka, hogy az ellenfél hátulról támad. Amennyiben valaki csak a számokat nézi, akkor minden előny Kínánál van. A kommunista rendszer lehetőséget ad a pekingi kormánynak arra, hogy minden helyi tehetséghez, adathoz és céghez hozzáférjen. Ez egy hatalmas információs apparátust biztosít és ehhez - nyilván nem szándékosan - az USA is hozzájárul, még a saját határain belül is.
A TikTok például egy kínai titkosszolgálati fegyver, amely adatokat gyűjt a mobiltelefonokról, majd kiértékeli azokat, s azt, hogy az egyes emberek mit szeretnek és nem szeretnek, milyen érzelmeik vannak és mikor hordanak különleges ruhákat. Még azt is számba veszik, hogy milyen könyvek sorakoznak a videókban szereplő polcokon. Az adatok akár álinformációk terjesztésére is felhasználhatók. Ez egy potenciális fegyver, amely arra használható, hogy befolyásolják például a választásokat. Nicolas Chaillan szerint nagyon nyugtalanító, hogy az Amerikai Egyesült Államok ezt hagyja.
"Természetesen a lakosságot érintő ellenőrzések hatalmas előnyt biztosítanak Kína számára a mesterséges intelligencia fejlesztésében és a nagyobb adatmennyiségekhez való hozzáférésben. Jó példa az arcfelismerés és a minták felhasználása a fizetéshez. A megoldás kényelmes, de egyúttal az illető kiadja azt, hogy hogyan néz ki. A megfigyelések segíthetnek az autonóm rendszerek, például a járművek és a drónok kifejlesztésében is. Ezzel szemben lehet tenni lépéseket, például minden olyan vállalatot ki kellene zárni az amerikai piacról, amely a kínai kormánnyal oszt meg adatokat."
"Problémát jelentenek a többségi kínai tulajdonban lévő vállalkozások, amelyek akkor is megosztják a birtokukba kerülő adatokat, ha tagadják ezt. Az USA-ban senki nem akar megfigyelési államot építeni, még ha ennek lennének is előnyei. De azt sem szabadna hagyni, hogy az információkat Kína egyszerűen ellophassa. Javítani kell a céges adatokhoz való hozzáférésen. A Google vagy a Facebook hatalmas kapacitásokkal rendelkezik, és mindkét IT-óriás óriási mennyiségű adatot gyűjt. Amennyiben az emberek tudnák, hogy a Google mi mindent tud róluk, akkor aggódnának. S felháborodnának, ha ezt az amerikai kormány csinálná" - ecsetelte Nicolas Chaillan.
Az amerikai légierő egykori szoftverekért felelős vezetője kitért arra is, hogy amikor a technológiai vállalkozások és az amerikai kabinet között kommunikációs nehézségek vannak, akkor az többnyire a kormányzati oldalra vezethető vissza. Néha inkompetencia figyelhető meg, máskor egók találkoznak és előfordulnak félreértések is. Szintén gyakori gond, hogy az egyetemeken zajló kutatások hosszadalmasak. Egy fejlesztési szakasz akár öt évig is tarthat, Ennyi idő nincs. Folyamatos innovációkra van szükség és még az sem lenne elegendő, ha az Amerikai Egyesült Államok és Európa összefogna. Mert előfordulhat, hogy Kína is összefog például Oroszországgal.
Az mindenesetre látható, hogy jelenleg Pekingnek nem érdeke a mostani helyzet felrúgása. De kérdés, hogy mikor lesz olyan hatalmas, hogy saját erőből tud növekedni és már nem lesz ráutalva a nyugati világra. Akkor megváltozhat a helyzet. "A múltban a nyugati világ túl lazán kezelte Kínát. Ez nem folytatható. A szoftverek vagy az autonóm gépek egyre fontosabbakká válnak és át kell gondolni a kiberbiztonság területét is, hiszen ha egy ellenséges nemzet le tudja kapcsolni egy állam energiaellátását, akkor az teljesen megbénulhat. Sokan elhessegetik ezt, mert még soha nem történt meg. De egyszer bekövetkezhet, s azt nem kellene megvárni." - szögezte le a szakember.