Berta Sándor
Jöhet az élettartamra szóló garancia?
Az eltelt nyolc esztendőben nem javult a helyzet, sőt, inkább romlott. Éppen ezért komoly esély van arra, hogy a most felmerült német javaslatokat belátható időn belül az egész Európai Unió átvegye.
Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter a tervezett elavulás ellen hirdetett harcot egy új csomaggal. A szaktárca szóvivője elmondta, hogy az anyag fő eleme alapján a gyártóknak a jövőben meg kell határozniuk, hogy mennyi az adott termékük maximális élettartama és az érintett időszak alatt teljes garanciát kellene vállalniuk arra. Notebook, hűtőszekrény vagy éppen mobiltelefon vásárlás esetén a csomagolásra rá kell írni ezt az információt, és így első látásra összehasonlítható lenne két termék élettartama. Ugyanakkor akár nulla év is megadható lenne, ha az adott gyártó nem akar garanciát vállalni a készülékére. Egy ilyen döntés azonban aligha lenne vonzó a vevők körében és negatívan hathatna a lehetséges vásárlókra.
Holger Krumme, a HTV nevű bensheimi terméktesztelő ház műszaki vezetője már 2013 júniusában azt nyilatkozta, hogy számos olyan termék van, amelyek a véleményük szerint beépített problémás alkatrészeket tartalmaznak. Különösen feltűnő volt például a hőérzékeny alkatrészek elhelyezése a hőforrások közvetlen közelében.
Számos különböző LCD-kijelző és -televízión esetében az elektrolitkondenzátorokat közvetlenül olyan alkatrészek közelében helyezték el, amelyek több mint 100 Celsius-fokosra melegedtek fel. Ilyen esetekben ezeknek a kondenzátoroknak az élettartama csupán néhány ezer órára csökken és 2, legfeljebb 3 esztendőn belül elromlanak, az eset pedig azt eredményezheti, hogy a túlzottan magas javítási költségek miatt a képernyők a szeméttelepre vándorolnak. Az alaplapoknál is vannak olyan modellek, amelyeknél a kondenzátorokat közvetlenül a processzorhűtőből kiáramló forró levegő útjában helyezik el, ahol különösen ki vannak téve a hőhatásoknak.
A javítás jogának törvénybe foglalása még várat magára. "Számtalan embert zavar, hogy az elromló dolgait ki kell dobnia" - mondta Klaus Müller, a VZBV fogyasztóvédelmi szervezet vezetője. "Ez drága és környezetvédelmi szempontból is káros." A fogyasztóvédők azt szeretnék, ha az új szövetségi kormány gyorsan, már az első száz nap leteltével törvénybe iktatná a kérdést. Ez a dátum március közepe. Az EU már 2021 márciusa óta alkalmazza a javítás a kidobás helyett direktívát, mely alapján a nagyméretű háztartási eszközök gyártóinak (legyenek azok mosógépek, mosogatógépek, hűtőszekrények vagy egyéb fehéráruk) 7-10 éven át biztosítaniuk kell cserealkatrészt termékeikhez. A fogyasztóvédők ezzel együtt nem csak EU-szintű kampányt várnak, hanem hogy meg is érje a termékeket javíttatni, azaz vigyék lejjebb a szerviztevékenységek ÁFA-tartalmát.
Az ipar ugyan nyitott a javítás jogára, de gondos szegmentálást vár, érvelésük szerint ugyanis környezetvédelmi szempontból jobb egy új, alacsonyabb fogyasztású eszközt használni, mint a régit javítani. Szintén kiemelt szempont számukra, hogy ne nemzeti szinten szabályozzák a kérdést, hanem EU-szerte egységes törvények legyenek.
Steffi Lemke német környezetvédelmi miniszter a tervezett elavulás ellen hirdetett harcot egy új csomaggal. A szaktárca szóvivője elmondta, hogy az anyag fő eleme alapján a gyártóknak a jövőben meg kell határozniuk, hogy mennyi az adott termékük maximális élettartama és az érintett időszak alatt teljes garanciát kellene vállalniuk arra. Notebook, hűtőszekrény vagy éppen mobiltelefon vásárlás esetén a csomagolásra rá kell írni ezt az információt, és így első látásra összehasonlítható lenne két termék élettartama. Ugyanakkor akár nulla év is megadható lenne, ha az adott gyártó nem akar garanciát vállalni a készülékére. Egy ilyen döntés azonban aligha lenne vonzó a vevők körében és negatívan hathatna a lehetséges vásárlókra.
Holger Krumme, a HTV nevű bensheimi terméktesztelő ház műszaki vezetője már 2013 júniusában azt nyilatkozta, hogy számos olyan termék van, amelyek a véleményük szerint beépített problémás alkatrészeket tartalmaznak. Különösen feltűnő volt például a hőérzékeny alkatrészek elhelyezése a hőforrások közvetlen közelében.
Számos különböző LCD-kijelző és -televízión esetében az elektrolitkondenzátorokat közvetlenül olyan alkatrészek közelében helyezték el, amelyek több mint 100 Celsius-fokosra melegedtek fel. Ilyen esetekben ezeknek a kondenzátoroknak az élettartama csupán néhány ezer órára csökken és 2, legfeljebb 3 esztendőn belül elromlanak, az eset pedig azt eredményezheti, hogy a túlzottan magas javítási költségek miatt a képernyők a szeméttelepre vándorolnak. Az alaplapoknál is vannak olyan modellek, amelyeknél a kondenzátorokat közvetlenül a processzorhűtőből kiáramló forró levegő útjában helyezik el, ahol különösen ki vannak téve a hőhatásoknak.
A javítás jogának törvénybe foglalása még várat magára. "Számtalan embert zavar, hogy az elromló dolgait ki kell dobnia" - mondta Klaus Müller, a VZBV fogyasztóvédelmi szervezet vezetője. "Ez drága és környezetvédelmi szempontból is káros." A fogyasztóvédők azt szeretnék, ha az új szövetségi kormány gyorsan, már az első száz nap leteltével törvénybe iktatná a kérdést. Ez a dátum március közepe. Az EU már 2021 márciusa óta alkalmazza a javítás a kidobás helyett direktívát, mely alapján a nagyméretű háztartási eszközök gyártóinak (legyenek azok mosógépek, mosogatógépek, hűtőszekrények vagy egyéb fehéráruk) 7-10 éven át biztosítaniuk kell cserealkatrészt termékeikhez. A fogyasztóvédők ezzel együtt nem csak EU-szintű kampányt várnak, hanem hogy meg is érje a termékeket javíttatni, azaz vigyék lejjebb a szerviztevékenységek ÁFA-tartalmát.
Az ipar ugyan nyitott a javítás jogára, de gondos szegmentálást vár, érvelésük szerint ugyanis környezetvédelmi szempontból jobb egy új, alacsonyabb fogyasztású eszközt használni, mint a régit javítani. Szintén kiemelt szempont számukra, hogy ne nemzeti szinten szabályozzák a kérdést, hanem EU-szerte egységes törvények legyenek.