Berta Sándor
Ha a munkatárs a mesterséges intelligencia
A technológiával sokan kerülnek kapcsolatba, de az érintettek egy részének erről fogalma sincs.
A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW Berlin) és a Berlini Műszaki Egyetem tudósai a felmérésükben arra voltak kíváncsiak, hogy a munkavállalók tisztában vannak-e azzal, hogy a munkájuk során kapcsolatba kerülnek a mesterséges intelligenciával. Nos, erre a megkérdezettek 20 százaléka válaszolt igennel. De ha a kérdés úgy módosult, hogy találkoztak-e például a beszédfelismeréssel vagy az automatizált képfeldolgozással, akkor az arány közel a kétszeresére nőtt.
Oliver Giering, a Berlini Műszaki Egyetem munkatársa közölte, hogy sokan a mesterséges intelligencia fogalommal kapcsolatban a távoli jövőben működő intelligens robotokra gondolnak, miközben már napjainkban is számos rendszerben és feladatra alkalmazzák a technológiát. Sokan nem tudják, hogy például a szöveg- és a beszédfeldolgozás is a mesterséges intelligencián alapul.
Ma már egyre többen végeznek olyan tevékenységet, amelyet elvileg a technológia is megtehetne. A vizsgált esetek többségében ez volt a helyzet. Alexandra Fedorets, a DIW Berlin kutatója rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket jelenleg csak részben alkalmazzák azokra a feladatokra, amelyek elvégzésére képesek lennének. A gyakran drága megoldások használata nem gazdaságos, de van, hogy technológiai, jogi vagy munkapolitikai okok szólnak az automatizálás ellen. Sokszor merül fel az a kérdés, hogy valóban észszerű-e az adott munkát automatizálni.
Jule Adriaans, a DIW Berlin szakértője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vitát gyakran az a kérdés határozza meg, hogy az automatizálás miatt megszűnnek-e munkahelyek. A valóságban azonban sokkal inkább az érdekli az üzemeket, hogy miként lehet konkrétan megvalósítani az ember és a gép közös munkavégzését.
Stefan Kirchner, a Berlini Műszaki Egyetem munkahelyi digitalizálással foglalkozó vezetője kiemelte, hogy ahhoz, hogy a mindennapok során jól lehessen dolgozni a mesterséges intelligenciára épülő rendszerekkel, az embereknek többet kell tudniuk arról, hogy azok milyenek és hogyan működnek. Azért, hogy az emberek a munkahelyeiken befolyásolni tudják a digitalizálást, a vállalatoknak és a politikának célzottan kell támogatniuk azokat a továbbképzéseket, amelyek erősítik a dolgozók mesterséges intelligencia kezelési képességeit.
A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW Berlin) és a Berlini Műszaki Egyetem tudósai a felmérésükben arra voltak kíváncsiak, hogy a munkavállalók tisztában vannak-e azzal, hogy a munkájuk során kapcsolatba kerülnek a mesterséges intelligenciával. Nos, erre a megkérdezettek 20 százaléka válaszolt igennel. De ha a kérdés úgy módosult, hogy találkoztak-e például a beszédfelismeréssel vagy az automatizált képfeldolgozással, akkor az arány közel a kétszeresére nőtt.
Oliver Giering, a Berlini Műszaki Egyetem munkatársa közölte, hogy sokan a mesterséges intelligencia fogalommal kapcsolatban a távoli jövőben működő intelligens robotokra gondolnak, miközben már napjainkban is számos rendszerben és feladatra alkalmazzák a technológiát. Sokan nem tudják, hogy például a szöveg- és a beszédfeldolgozás is a mesterséges intelligencián alapul.
Ma már egyre többen végeznek olyan tevékenységet, amelyet elvileg a technológia is megtehetne. A vizsgált esetek többségében ez volt a helyzet. Alexandra Fedorets, a DIW Berlin kutatója rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket jelenleg csak részben alkalmazzák azokra a feladatokra, amelyek elvégzésére képesek lennének. A gyakran drága megoldások használata nem gazdaságos, de van, hogy technológiai, jogi vagy munkapolitikai okok szólnak az automatizálás ellen. Sokszor merül fel az a kérdés, hogy valóban észszerű-e az adott munkát automatizálni.
Jule Adriaans, a DIW Berlin szakértője hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vitát gyakran az a kérdés határozza meg, hogy az automatizálás miatt megszűnnek-e munkahelyek. A valóságban azonban sokkal inkább az érdekli az üzemeket, hogy miként lehet konkrétan megvalósítani az ember és a gép közös munkavégzését.
Stefan Kirchner, a Berlini Műszaki Egyetem munkahelyi digitalizálással foglalkozó vezetője kiemelte, hogy ahhoz, hogy a mindennapok során jól lehessen dolgozni a mesterséges intelligenciára épülő rendszerekkel, az embereknek többet kell tudniuk arról, hogy azok milyenek és hogyan működnek. Azért, hogy az emberek a munkahelyeiken befolyásolni tudják a digitalizálást, a vállalatoknak és a politikának célzottan kell támogatniuk azokat a továbbképzéseket, amelyek erősítik a dolgozók mesterséges intelligencia kezelési képességeit.