Egy egyszerű modell segítségével kimutathatók az azonos jellemzők.

Julian Kauk, a Jénai Egyetem kutatója és a csoportja arra volt kíváncsi, hogy vannak-e hasonlóságok a fertőzések és az összeesküvés-elméletek terjedése között. A szakember az elméleti kutatásához egy már ismert módszert vett igénybe: egy fertőző betegségek lefolyásával kapcsolatos epidemiológiai modellt alkalmazott a társadalmi jelenségekhez kapcsolódó adatok felhasználására.

Kauk a munkája során a Twitterre fókuszált és az #5g-Coronavirus kifejezésre kutatott rá. Az összeesküvés-elmélet alapján a koronavírus-járvány az 5G-hálózat kiépítéséhez kötődött. Bár a dolognak nem volt tudományos alapja, mégis villámgyorsan elterjedt világszerte. A szakértő erre a jelenségre ültette át az epidemiológiai SIR (Susceptible, Infected, Removed) modellt. Az új fertőzések ebben az esetben azt jelölték, hogy naponta hány alkalommal használták az emberek az #5g-Coronavirus hashtaget. Így kiderült az is, hogy hányan váltak az információra fogékonnyá, vagyis "fertőződtek meg" és hányan ábrándultak ki az elméletből, vagyis "gyógyultak meg". A hasonlóságok gyorsan megmutatkoztak és láthatóvá lett, hogy az adott modellek mind a két területen alkalmazhatók.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a tényellenőrzés és a korai reakció az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjedésekor a legfontosabb, azonban minél jobban elterjed egy információ vagy elmélet, annál nehezebb ellene felvenni a küzdelmet. A leghatékonyabb reakció a tényellenőrzéssel kombinált információtörlés. A gyakorlati megvalósítás ugyanakkor a legnehezebb.