Berta Sándor
A jövő gyára érteni fogja a beszédet
A mesterséges intelligencia ellenőrizheti és tarthatja karban a jövő üzemeit, ehhez azonban értenie kell az emberi nyelvet.
A létesítmények elvileg könnyen digitalizálhatók megfelelő szenzorok és számítógépes rendszerek felszerelésével. A probléma azonban az, hogy a különböző gépekkel kapcsolatos információk nem érhetők el digitális formában. Amennyiben egy mesterséges intelligencia értelmezni tudná az emberi beszédet és mindegyik rendelkezésre álló adatot képes lenne felhasználni, akkor az komoly előrelépést jelentene. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai ezen dolgoznak dr. Fazel Ansari vezetésével. A szakember szeretné az ember és a gép közötti együttműködést hatékonyabbá tenni. Ehhez azonban előbb tisztázni kell, hogy ha a két fél kommunikál egymással, akkor az hogyan történjen: a gépek nyelvén, táblázatok és számkódok formájában vagy emberi nyelven.
A kutató szerint ha sikerül a természetes emberi beszédet az iparban alkalmazott mesterséges intelligenciák számára érthetővé tenni, akkor egy hatalmas kiegészítő információmennyiség válhat elérhetővé. Elolvashatók lesznek az elmúlt évtizedek ipari anyagai, gépi feljegyzései. Ráadásul egy mesterséges intelligencia az embereknél sokkal átfogóbban és precízebben ismerheti fel a különböző mintákat az adatmennyiségeket, például a rendszeresen jelentett tipikus problémákat, amelyekkel a nagyobb problémák előzhetők meg. Az ilyen esetekben a technológia még időben javasolhat ellenintézkedéseket.
Az emberi szövegek gépeknek való lefordítása ugyanakkor egyáltalán nem könnyű. A legnagyobb gond az, hogy nem lehet egyetlen tökéletes mesterséges intelligenciát kifejleszteni, amely azután mindenfajta tetszőleges gyár esetében alkalmazható. Ehelyett minden üzemhez és berendezéshez egyedi megoldásokat kell készíteni. Sőt, a technológiának meg kell értenie az emberek szerepét is a folyamatokban. A szövegeknél nem csupán bizonyos fogalmak észleléséről van szó, hiszen az algoritmusok napjainkban már a pozitív és a negatív értékeléseket is meg tudják különböztetni, s képesek megérteni az összefüggéseket.
A létesítmények elvileg könnyen digitalizálhatók megfelelő szenzorok és számítógépes rendszerek felszerelésével. A probléma azonban az, hogy a különböző gépekkel kapcsolatos információk nem érhetők el digitális formában. Amennyiben egy mesterséges intelligencia értelmezni tudná az emberi beszédet és mindegyik rendelkezésre álló adatot képes lenne felhasználni, akkor az komoly előrelépést jelentene. A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársai ezen dolgoznak dr. Fazel Ansari vezetésével. A szakember szeretné az ember és a gép közötti együttműködést hatékonyabbá tenni. Ehhez azonban előbb tisztázni kell, hogy ha a két fél kommunikál egymással, akkor az hogyan történjen: a gépek nyelvén, táblázatok és számkódok formájában vagy emberi nyelven.
A kutató szerint ha sikerül a természetes emberi beszédet az iparban alkalmazott mesterséges intelligenciák számára érthetővé tenni, akkor egy hatalmas kiegészítő információmennyiség válhat elérhetővé. Elolvashatók lesznek az elmúlt évtizedek ipari anyagai, gépi feljegyzései. Ráadásul egy mesterséges intelligencia az embereknél sokkal átfogóbban és precízebben ismerheti fel a különböző mintákat az adatmennyiségeket, például a rendszeresen jelentett tipikus problémákat, amelyekkel a nagyobb problémák előzhetők meg. Az ilyen esetekben a technológia még időben javasolhat ellenintézkedéseket.
Az emberi szövegek gépeknek való lefordítása ugyanakkor egyáltalán nem könnyű. A legnagyobb gond az, hogy nem lehet egyetlen tökéletes mesterséges intelligenciát kifejleszteni, amely azután mindenfajta tetszőleges gyár esetében alkalmazható. Ehelyett minden üzemhez és berendezéshez egyedi megoldásokat kell készíteni. Sőt, a technológiának meg kell értenie az emberek szerepét is a folyamatokban. A szövegeknél nem csupán bizonyos fogalmak észleléséről van szó, hiszen az algoritmusok napjainkban már a pozitív és a negatív értékeléseket is meg tudják különböztetni, s képesek megérteni az összefüggéseket.