Berta Sándor
Hálózatba kötött chipgyárat épített ki a Bosch
A létesítmény adatvezérelt és önmagát optimalizálja.
A világ egyik, ha nem a legkorszerűbb chipgyárát adta át Drezdában a Bosch. A projekt keretében a társaság egymilliárd eurót fektetett be, ez volt a több mint 130 éves történetének a legnagyobb saját beruházása. A gyárban a termelés a tervek alapján júliusban, fél évvel az eredetileg tervezett időpont előtt indul el. Az autóiparnak szánt chipek készítése szeptemberben, egy negyedévvel az eredeti időpontnál korábban kezdődik. A beruházás végén már 700 embert fognak foglalkoztatni az új üzemben.
Az üzem magas fokúan automatizált, hálózatba kötött gépek és integrált eljárások jellemzik, továbbá ötvözi a mesterséges intelligencia módszereit. A virtuális megnyitón jelen volt Dr. Angela Merkel német kancellár, Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és Michael Kretschmer Szászország miniszterelnöke. Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH vezetője elmondta, hogy a számukra stratégiai jelentőségű az, hogy a félvezetőket saját maguk fejlesszék és gyártsák. A mesterséges intelligencia segítségével most egy új szintre tudják emelni a félvezetők gyártását. Ez a Bosch első mesterséges intelligencián és dolgok internetén alapuló (AIoT) létesítménye, amely a kezdetektől teljes mértékben hálózatba kötött, adatvezérelt és önmagát optimalizáló.
Az üzem különlegessége, hogy gyakorlatilag duplán, a valóságban és a virtuálisan is létezik, ezért "digitális ikernek" is tekinthető. A létesítmény minden részét és az összes fontos adatot digitálisan rögzítettek, majd egy 3D-modellben elkészítettek. A digitális másolat félmillió 3D-objektumból áll és tartalmazza az épületeket éppúgy, mint a különböző infrastruktúrákat, az egyes berendezéseket, a kábelaknákat és a szellőztető rendszereket, valamint a gyártósorokat. Ennek köszönhetően anélkül szimulálhatók a gyártási eljárások és az átépítési munkálatok, hogy a zajló folyamatokba be kellene avatkozni vagy azokat le kellene állítani.
A létesítményben keletkező összes adatot - származzanak azok bármelyik rendszertől vagy eszköztől - egy központi tárolóban gyűjtenek össze. A gyárban másodpercenként átszámítva körülbelül 500 szöveges oldalnyi adat fog keletkezni. Ez egyetlen nap alatt több mint 42 millió szöveges oldalt jelent majd. Ezeket az információkat mesterséges intelligencia módszerekkel fogják kiértékelni. Az önmagukat optimalizáló algoritmusok megtanulják, hogy miként lehet az adatokból előrejelzéseket készíteni. Mindez lehetővé teszi, hogy a gyártási vagy a karbantartási folyamatokat valós időben elemezni lehessen.
A menedzser hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia a kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a gyártási eljárásokon és a félvezetők minőségén folyamatosan javítani lehessen. Egy algoritmus észleli a legkisebb eltéréseket is az egyes termékek esetében. Az okokat azonnal kiértékelik és a gyártási eljárásoktól való legapróbb eltéréseket is átfogóan korrigálják még azelőtt, hogy azok befolyásolhatnák a termékek megbízhatóságát. Ez a félvezetők gyorsabb sorozatgyártásához vezet, miközben a karbantartási munkák is optimalizálhatók a mesterséges intelligencia segítségével.
Az algoritmusok azzal kapcsolatban is pontosabb előrejelzéseket tehetnek, hogy kell-e és ha igen, mikor az egyes berendezéseket vagy robotokat karbantartani. Az egyes munkákra tehet nem egy ütemterv szerint kerül majd sor, hanem akkor, amikor azokra szükség lesz. A gyár karbantartása okosszemüvegek és a kiterjesztett valóság segítségével valósul meg. Ezáltal a gépek javítása akár távolról, például Ázsiából is megtörténhet. Az okosszemüvegek integrált kamerái közvetítik a képet a Föld másik felére is, majd egy szakértő élő kapcsolaton keresztül elmagyarázza, hogy mit kell tennie a helyi technikusnak.
Az új üzemmel megvalósult a szászországi Szilícium-völgy (Silicon Saxony), amely Európa legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb mikroelektronikai gyártóhelyszíne. A kontinensen készített chipek közül minden harmadikat itt fognak gyártani. Ehhez a régió optimális feltételeket kínál.
A világ egyik, ha nem a legkorszerűbb chipgyárát adta át Drezdában a Bosch. A projekt keretében a társaság egymilliárd eurót fektetett be, ez volt a több mint 130 éves történetének a legnagyobb saját beruházása. A gyárban a termelés a tervek alapján júliusban, fél évvel az eredetileg tervezett időpont előtt indul el. Az autóiparnak szánt chipek készítése szeptemberben, egy negyedévvel az eredeti időpontnál korábban kezdődik. A beruházás végén már 700 embert fognak foglalkoztatni az új üzemben.
Az üzem magas fokúan automatizált, hálózatba kötött gépek és integrált eljárások jellemzik, továbbá ötvözi a mesterséges intelligencia módszereit. A virtuális megnyitón jelen volt Dr. Angela Merkel német kancellár, Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és Michael Kretschmer Szászország miniszterelnöke. Dr. Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH vezetője elmondta, hogy a számukra stratégiai jelentőségű az, hogy a félvezetőket saját maguk fejlesszék és gyártsák. A mesterséges intelligencia segítségével most egy új szintre tudják emelni a félvezetők gyártását. Ez a Bosch első mesterséges intelligencián és dolgok internetén alapuló (AIoT) létesítménye, amely a kezdetektől teljes mértékben hálózatba kötött, adatvezérelt és önmagát optimalizáló.
Az üzem különlegessége, hogy gyakorlatilag duplán, a valóságban és a virtuálisan is létezik, ezért "digitális ikernek" is tekinthető. A létesítmény minden részét és az összes fontos adatot digitálisan rögzítettek, majd egy 3D-modellben elkészítettek. A digitális másolat félmillió 3D-objektumból áll és tartalmazza az épületeket éppúgy, mint a különböző infrastruktúrákat, az egyes berendezéseket, a kábelaknákat és a szellőztető rendszereket, valamint a gyártósorokat. Ennek köszönhetően anélkül szimulálhatók a gyártási eljárások és az átépítési munkálatok, hogy a zajló folyamatokba be kellene avatkozni vagy azokat le kellene állítani.
A létesítményben keletkező összes adatot - származzanak azok bármelyik rendszertől vagy eszköztől - egy központi tárolóban gyűjtenek össze. A gyárban másodpercenként átszámítva körülbelül 500 szöveges oldalnyi adat fog keletkezni. Ez egyetlen nap alatt több mint 42 millió szöveges oldalt jelent majd. Ezeket az információkat mesterséges intelligencia módszerekkel fogják kiértékelni. Az önmagukat optimalizáló algoritmusok megtanulják, hogy miként lehet az adatokból előrejelzéseket készíteni. Mindez lehetővé teszi, hogy a gyártási vagy a karbantartási folyamatokat valós időben elemezni lehessen.
A menedzser hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia a kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a gyártási eljárásokon és a félvezetők minőségén folyamatosan javítani lehessen. Egy algoritmus észleli a legkisebb eltéréseket is az egyes termékek esetében. Az okokat azonnal kiértékelik és a gyártási eljárásoktól való legapróbb eltéréseket is átfogóan korrigálják még azelőtt, hogy azok befolyásolhatnák a termékek megbízhatóságát. Ez a félvezetők gyorsabb sorozatgyártásához vezet, miközben a karbantartási munkák is optimalizálhatók a mesterséges intelligencia segítségével.
Az algoritmusok azzal kapcsolatban is pontosabb előrejelzéseket tehetnek, hogy kell-e és ha igen, mikor az egyes berendezéseket vagy robotokat karbantartani. Az egyes munkákra tehet nem egy ütemterv szerint kerül majd sor, hanem akkor, amikor azokra szükség lesz. A gyár karbantartása okosszemüvegek és a kiterjesztett valóság segítségével valósul meg. Ezáltal a gépek javítása akár távolról, például Ázsiából is megtörténhet. Az okosszemüvegek integrált kamerái közvetítik a képet a Föld másik felére is, majd egy szakértő élő kapcsolaton keresztül elmagyarázza, hogy mit kell tennie a helyi technikusnak.
Az új üzemmel megvalósult a szászországi Szilícium-völgy (Silicon Saxony), amely Európa legnagyobb és a világ ötödik legnagyobb mikroelektronikai gyártóhelyszíne. A kontinensen készített chipek közül minden harmadikat itt fognak gyártani. Ehhez a régió optimális feltételeket kínál.