Berta Sándor
Digitális növényvédelem szenzorokkal és robotokkal
A növénybetegségek és a kártevők miatt évente a termés akár 30 százaléka is megsemmisülhet.
A Fraunhofer Társaság Optronikai, Rendszertechnikai és Képkiértékelési Intézetének (IOSB) munkatársai ezt a problémát akarják orvosolni a FarmerSpace nevű projekt keretében. A növényvédelembe bevonnák a digitális technológiákat, elsősorban a szenzorokat, a robotokat és az adatokra épülő megoldásokat azért, hogy időben felismerjék a különböző betegségeket és azok ellen célzott intézkedéseket tudjanak alkalmazni.
Az IOSB, a Göttingeni Egyetem Cukorrépa-kutatási Intézetének, illetve Agrártechnikai Részlegének és az Alsó-szászországi Mezőgazdasági Kamarának a szakemberei a FarmerSpace keretein belül ötvözni akarják a szenzor- és adatátviteli rendszereket, a rádióhullámos érzékelőhálózatokat, az optikai és gép-támogatású szenzorokat, a dróntechnológiát, a robotikát és a gépi tanulási eljárásokat.
Az IOSB kutatócsoportja első lépésként elkészítette egy mező 3D-modelljét, amely referenciamodellként szolgál a projektpartnerek számára. Az 5 hektáros kísérleti mezőt lézerszkennerrel és GPS-rendszerrel mérték ki. Ez így 2 nap alatt történt meg, míg dróntechnológiával csak 20 percet vett igénybe. André Weiskopf, az IOSB tudósa elmondta, hogy az időtényező önmagában nem meghatározó. Elsősorban azt akarták kideríteni, hogy melyik módszer ad precízebb geoadatokat. Ehhez a robotok kamerafelvételeit is felhasználták. Ugyanakkor az eredményeket még ki kell értékelni és így kiderül, hogy melyik módszer mekkora felületen hatékony és az alkalmazása milyen költségekkel jár.
A mezők digitális mérése egyrészt pontosabb információkat ad a növénysűrűséggel kapcsolatban, másrészt, hogy hol jelent meg betegség, vírus vagy gomba és milyen módszerekkel lehet a leghatékonyabban küzdeni azok ellen. A lényeg a célzott intézkedések használata megfelelő időben. Ezáltal kevesebb növényvédő szert lehet alkalmazni, amely csökkenti mind a költségeket, mind a felhasznált időt.
A mezőn elhelyezett szenzorok elősegíthetik a még pontosabb előrejelzések készítését. A mikroklíma-érzékelők rögzítik a talaj hőmérsékletét és páratartalmát, továbbá tájékoztatást adnak a betegségekkel kapcsolatos fertőzési kockázatokról.
A Fraunhofer Társaság Optronikai, Rendszertechnikai és Képkiértékelési Intézetének (IOSB) munkatársai ezt a problémát akarják orvosolni a FarmerSpace nevű projekt keretében. A növényvédelembe bevonnák a digitális technológiákat, elsősorban a szenzorokat, a robotokat és az adatokra épülő megoldásokat azért, hogy időben felismerjék a különböző betegségeket és azok ellen célzott intézkedéseket tudjanak alkalmazni.
Az IOSB, a Göttingeni Egyetem Cukorrépa-kutatási Intézetének, illetve Agrártechnikai Részlegének és az Alsó-szászországi Mezőgazdasági Kamarának a szakemberei a FarmerSpace keretein belül ötvözni akarják a szenzor- és adatátviteli rendszereket, a rádióhullámos érzékelőhálózatokat, az optikai és gép-támogatású szenzorokat, a dróntechnológiát, a robotikát és a gépi tanulási eljárásokat.
Az IOSB kutatócsoportja első lépésként elkészítette egy mező 3D-modelljét, amely referenciamodellként szolgál a projektpartnerek számára. Az 5 hektáros kísérleti mezőt lézerszkennerrel és GPS-rendszerrel mérték ki. Ez így 2 nap alatt történt meg, míg dróntechnológiával csak 20 percet vett igénybe. André Weiskopf, az IOSB tudósa elmondta, hogy az időtényező önmagában nem meghatározó. Elsősorban azt akarták kideríteni, hogy melyik módszer ad precízebb geoadatokat. Ehhez a robotok kamerafelvételeit is felhasználták. Ugyanakkor az eredményeket még ki kell értékelni és így kiderül, hogy melyik módszer mekkora felületen hatékony és az alkalmazása milyen költségekkel jár.
A mezők digitális mérése egyrészt pontosabb információkat ad a növénysűrűséggel kapcsolatban, másrészt, hogy hol jelent meg betegség, vírus vagy gomba és milyen módszerekkel lehet a leghatékonyabban küzdeni azok ellen. A lényeg a célzott intézkedések használata megfelelő időben. Ezáltal kevesebb növényvédő szert lehet alkalmazni, amely csökkenti mind a költségeket, mind a felhasznált időt.
A mezőn elhelyezett szenzorok elősegíthetik a még pontosabb előrejelzések készítését. A mikroklíma-érzékelők rögzítik a talaj hőmérsékletét és páratartalmát, továbbá tájékoztatást adnak a betegségekkel kapcsolatos fertőzési kockázatokról.