Berta Sándor
Műholdas adatok segíthetnek az aszály elleni küzdelemben
Az űrben rögzített információk hozzájárulhatnak a szárazság leküzdéséhez.
Az Illinois Egyetem, a Princeton Egyetem és a Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársai egy olyan megoldást alkottak meg, amelynek segítségével a környezetet figyelő műholdak adatai felhasználhatók a termőföldek vízigényeinek a megbecsülésére. Ez mérsékelheti vagy akár teljes mértékben meg is akadályozhatja a terméskieséseket és ezzel párhuzamosan megvédheti a rendelkezésre álló vízkészleteket. A kifejlesztett BESS-STAIR nevű új rendszerrel a gazdálkodók optimalizálhatják a vízhasználatot.
Az új megoldás ötvözi a Föld felszínéről készített nagy felbontású térképeket, valamint a pillanatnyi vízigényt, a szén-dioxid-áramlást és a növények energiafogyasztását mutató biofizikai modellt. Ezek alapján egy teljes mértékben automatikusan működő algoritmus számítja ki azokat az adatokat, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van az optimális terméshez. A szakemberek közül Kaiyu Guan és Chongya Jiang az Amerikai Egyesült Államok 12 régiójában tesztelték a BESS-STAIR-t. Kiderült, hogy a rendszer a többi hasonló fejlesztés közül a legjobb eredményeket szállította. Kiang úgy vélte, hogy a megoldásban megvan a potenciál arra, hogy a vízgazdálkodás megbízható eszközévé váljon.
Egy jó vízgazdálkodási rendszer többek között figyelembe veszi a talaj párolgását. A műholdak adataira támaszkodó eddigi eljárások ezt többek között a levegő és a talaj hőmérséklete, illetve a talaj leárnyékoltsága alapján számították ki. Azonban ez a módszer nem mindig volt eredményes. Az űrből való hőmérséklet-mérések nem pontosak és a műholdak fedélzeti kamerái nem mindig készítenek megfelelő felvételeket a felszínről, mert a kilátást felhők takarják el. A BESS-STAIR ezzel szemben a növények leveleiből való párolgás és a felvett szén-dioxid mennyisége alapján számítja ki az adatokat. A rendszer felhasználja továbbá a Landsat, a Terra és az Aqua műholdak által szállított információkat. A Terra és az Aqua műholdak naponta, míg a Landsat műholdak 8-16 naponként készítenek részletes képeket a Föld felszínéről. Guan szerint a megoldásuk éppen ezért nagy jelentőségű több millió gazdálkodó számára világszerte.
Az Illinois Egyetem, a Princeton Egyetem és a Szöuli Nemzeti Egyetem munkatársai egy olyan megoldást alkottak meg, amelynek segítségével a környezetet figyelő műholdak adatai felhasználhatók a termőföldek vízigényeinek a megbecsülésére. Ez mérsékelheti vagy akár teljes mértékben meg is akadályozhatja a terméskieséseket és ezzel párhuzamosan megvédheti a rendelkezésre álló vízkészleteket. A kifejlesztett BESS-STAIR nevű új rendszerrel a gazdálkodók optimalizálhatják a vízhasználatot.
Az új megoldás ötvözi a Föld felszínéről készített nagy felbontású térképeket, valamint a pillanatnyi vízigényt, a szén-dioxid-áramlást és a növények energiafogyasztását mutató biofizikai modellt. Ezek alapján egy teljes mértékben automatikusan működő algoritmus számítja ki azokat az adatokat, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van az optimális terméshez. A szakemberek közül Kaiyu Guan és Chongya Jiang az Amerikai Egyesült Államok 12 régiójában tesztelték a BESS-STAIR-t. Kiderült, hogy a rendszer a többi hasonló fejlesztés közül a legjobb eredményeket szállította. Kiang úgy vélte, hogy a megoldásban megvan a potenciál arra, hogy a vízgazdálkodás megbízható eszközévé váljon.
Egy jó vízgazdálkodási rendszer többek között figyelembe veszi a talaj párolgását. A műholdak adataira támaszkodó eddigi eljárások ezt többek között a levegő és a talaj hőmérséklete, illetve a talaj leárnyékoltsága alapján számították ki. Azonban ez a módszer nem mindig volt eredményes. Az űrből való hőmérséklet-mérések nem pontosak és a műholdak fedélzeti kamerái nem mindig készítenek megfelelő felvételeket a felszínről, mert a kilátást felhők takarják el. A BESS-STAIR ezzel szemben a növények leveleiből való párolgás és a felvett szén-dioxid mennyisége alapján számítja ki az adatokat. A rendszer felhasználja továbbá a Landsat, a Terra és az Aqua műholdak által szállított információkat. A Terra és az Aqua műholdak naponta, míg a Landsat műholdak 8-16 naponként készítenek részletes képeket a Föld felszínéről. Guan szerint a megoldásuk éppen ezért nagy jelentőségű több millió gazdálkodó számára világszerte.