Berta Sándor

Egyre népszerűbbek a régi traktorok

A mai gépek hálózatba kötöttek és gyakorlatilag guruló számítógépek, sok gazdát ez viszont kifejezetten zavar. Ezenkívül megfigyelhető, hogy az amerikai farmerek gyakran kelet-európai hackerek szolgáltatásait veszik igénybe, akik úgy módosítják a fedélzeti szoftvereket, hogy kikerülhetők a gyártói korlátozások.

Az Amerikai Egyesült Államokban a gazdálkodók egy része megunta azt, hogy a korszerű traktorok már hálózatba kötöttek és ezzel párhuzamosan rendkívül drágák, ezért inkább úgy döntöttek, hogy a régi, bevált és elnyűhetetlen típusokat állítják ismét munkába. A Star Tribune arról számolt be, hogy a régi mezőgazdasági gépek, elsősorban a traktorok ára folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban, mert egyre nagyobb a kereslet a gazdák részéről e konstrukciók iránt. A termelők nem ősi gépeket keresnek, hanem az 1990 előtt gyártott modelleket. Ezeknek ugyanis a korszerű társaikkal szemben két fő előnyük van: az egyik, hogy a motorjuk gyakorlatilag elnyűhetetlen, a másik pedig, hogy nem rendelkeznek fedélzeti elektronikával, így szinte bármi kijavítható rajtuk.

Kris Folland helyi farmer 2000 hektárnyi szántóföldet művel meg és nem egy korszerű traktort vásárolt, amelyek ára 150 000 dollárnál kezdődik, hanem egy bevált John Deere 4440 modellt, amelyet 1979-ben gyártottak. Ez a gép csupán 18 000 dollárba került. A gépet felszerelte műholdas automatikus vezérléssel, amit olcsón és egyszerűen meg tudott tenni. A két további, 1982 előtt készített traktorral rendelkező gazdálkodó kifejtette, hogy ezek a konstrukciók csak a modern társaik árának töredékébe kerülnek és az üzemeltetési költségeik is alacsonyabbak azoknál. Ez utóbbi oka, hogy sokkal egyszerűbb javítani őket. A modern traktorok esetében a gyártók előírják, hogy hol és ki javíthatja vagy tarthatja karban az adott típusokat, s milyen pótalkatrészeket használhatnak fel. Ez szintén a régebbi modellek megvásárlására ösztönzi a gazdákat, akiknek egyáltalán nem tetszik, hogy korlátozzák a választási lehetőségeiket.


Ezeket a régi munkagépeket szinte bárki meg tudja szerelni, és nincsenek rajtuk gyártói korlátozások

Greg Peterson, egy mezőgazdasági gépek adataival foglalkozó cég alapítója rámutatott, hogy a régi, bevált típusok felé fordulás az elmúlt időszakban lett igazán divatos és a trend az elmúlt esztendőkben felgyorsult. Van egy komoly érzelmi ok: ezek a konstrukciók akár 15 000 órán át is zökkenőmentesen működnek és ha bármi elromlik, akkor az egyszerűen pótolható. Az említett John Deere 4440 első változata például az 1960-as évekből származik és az évtizedek alatt folyamatosan tökéletesítették. A különösen nehéz munkákhoz szánt Iron Horse sorozatba tartozó gépeknél még masszívabb alkatrészeket alkalmaztak és rendkívül nagy teljesítményű motorokat építettek be. Nem csoda, hogy ezek a típusok rendkívül keresettek napjainkban. Egy teljes motorcsere akár 12-15 esztendővel is megnövelheti az adott modell élettartamát.

Azt Peterson sem vitatta, hogy a szoftverek és a hálózatba kötöttség kínálnak előnyöket, de mindezek semmit sem érnek, ha maga a konstrukció nem elég masszív. Ráadásul, ha a korszerű típusokban egy apró dolog elromlik, akkor a mezőn maradnak és a gazdának meg kell várnia, amíg egy hivatalos szervizcsapat kiér a helyszínre. Egy aratás során erre egész egyszerűen nincs idő. Ezzel szemben egy John Deere 4440-est sok földtulajdonos maga is meg tud szerelni vagy bárhová el tudja vinni a környéken, ahol megjavítják. Végül van még egy előnyük a régebbi gépeknek: ugyan a régi motorok nem annyira hatékonyak, mint az újabbak, de gyakorlatilag bármilyen üzemanyaggal működnek. A gazdálkodók egyébként általában biodízelt tankolnak a traktorokba.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TokraFan #78
    Dehogy k*rom, ez történelmi pillanat!
  • szivar #77
    Az a baj, hogy ez nem magyar sajátosság. Azért említettem a téeszeket, mert akkor még nagyjából közelített egy modern és fenntartható földmérgeléshez a termények előállítása. Ma már akarat sincs arra, hogy a föld 'termőerejét' megóvják. Sem nálunk, sem máshol. Hatalmas monokultúrák, 'beszűkült' fajok (errefelé repce, búza, kukorica, napraforgó és ennyi).

    A vegyszereknek köszönhetően a beporzó rovarok egyedszáma is jelentősen csökken (Németország, Amerika, Franciaország - csak hogy a kisebb országokat is megemlítsem).

    Európában átlagosan 16-szor gyorsabban merül ki a termőföld, mint amennyi új keletkezik. Bunkóciában ez az arány huszonegyszeres. Ezen a jelenségen nem segít a műtrágya. Továbbá a CO2 kibocsátásnak az egynegyedét teszi ki a mezőgazdaság által elpöfékelt cucc (ebbe még nincs belesaccolva a műtrágyagyártás).
  • ostoros #76
    :D Épp most értettünk egyet, ne kúrd el a bulit. :D
  • TokraFan #75
    De az lehetetlen, hogy valamiben egyetértünk!
  • ostoros #74
    Na, most mondtad ki az igazságot. Itt Magyarországon minden rendszert elbaszunk, a feudalizmustól kezdve egészen a mai napig. Egyik sem úgy működött, ahogy máshol, és persze a kapitalizmus sem.
    Mondjuk ez fele részben azért van, mert ahelyett, hogy a helyi viszonyokhoz igazítanánk a dolgokat, jellemzően amit átveszünk, azt mindig beleerőltetjük a fennálló helyzetbe, még több torzulást okozva ezzel.

    Ez a fő baj, az átgondolatlanság. Ha valamit átveszünk máshonnan, azt átgondolatlanul tesszük, ha valamit magunktól találunk ki, az sincs átgondolva. Az előre tervezés hiánya krónikus hazánkban.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2020.01.19. 16:03:47
  • ostoros #73
    Napelemek, napelemek mindenhol! Még az ágyad alatt is napelemek lesnek rád! :DD
  • TokraFan #72
    Ez egy szabályozási kérdés! A magánszektor üzemeltetése mellett sem kéne ilyen problémákkal szembesülni, ha megfelelő lenne a szabályozás. Ahogy sok más országban ez működni tud. Vagyük észre, hogy itt a magyar mentalitással van a baj, jellemzően teljesen mindegy, milyen rendszerben működő mezőgazdaságot barmolnak szét az uram-bátyám mentalitással.
  • molnibalage83 #71
    Ez volt a legröhejesebb komment. Intermittens erőművel a seggedet lehet törölni, ha más nem segít be.
  • intl #70
    " azt kene leloni aki eloszor belepett a tszbe, meg azt, aki eloszor kilepett"
    egy volt tsz tag 2000es evekbeli megjegyzese amit en is szalloigekent hallottam, mikor dumaltak felettem. ez mindent elmond, szvsz.
    Utoljára szerkesztette: intl, 2020.01.18. 18:55:29
  • szivar #69
    Ezt nehéz megállni. Ha már kenyér, akkor legyen kövér. Akkortájt egy-egy régiót egy-egy pékség látott el kenyérrel, nem ötven-száz kispékség, mint jelenleg. Energiahatékonyság tekintetében az ilyen centralizált termelés praktikus. Viszont... Azon kívül, hogy mindenki lesz@rt mindent, ha elromlott valami, esetleg 'rendkívüli' volt az időjárás, akkor az fennakadást okozhatott a gyártásban és a kiszállításban. Mivel nem volt mivel és kivel versenyezni, így maradt az "eszi, nem eszi, nem kap mást" effektus. Más iparágak esetében is ezen felállás uralkodott.

    A termelő szövetkezetek létezésével felénk sokkal közelebb állt a mezőgazdaság a fejletti nyugathoz, mint jelenleg. Azóta a maszekok kivágatták a talajeróziót megakadályozandólag meghagyott||telepített erdősávokat, beszántották a belvízelvezető csatornákat. A műtrágyahasználat nem KNP mérésekre hagyatkozik, hanem az ahs szabványra. Vidéken az állattartás konvergál a nullához, így ennyit a szerves trágyákról. A szerves trágya mellőzése és a műtrágya ész nélkül való használata elősegíti az édesvíz készletek tönkremenetelét. Jelen pillanatban nem fenntartható a földművelés, ha minden az elkövetkezendő 50 éves terv szerint alakul, akkor nem lesz már termőföld sem - szó szerint nem lesz.

    Lehetne még ragozni, de alapvetően nem az alapelvvel van a baj (lsd.: termelőszövetkezet), hanem a kivitelezéssel, amit annak idején a hűséges elvtársak oldottak meg okosba'. Java részt most már milliomosok vagy milliárdosok, s ugyanígy folytatják a "hagyományőrzést"...