Berta Sándor
Központi idegrendszerrel kisérleteznek a repülőgépeknél
A megoldással könnyebben kiszűrhetők lesznek a hibák és a problémák.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói gyakorlatilag központi idegrendszert akarnak kifejleszteni a repülőgépek számára. Az új technológia hasonlóan működne, mint az emberi idegrendszer, s korán felismerné és jelezné a járművek sebezhetőségeit, strukturális anyaggyengeségeit, fáradásos problémáit. A fejlesztésnek köszönhetően biztonságosabb lehet a légi közlekedés és megakadályozhatóvá válhatnak a balesetek.
Graham Wild, az Új-Dél-Walesi Egyetem Mérnöki és Informatikai Iskolájának légi közlekedésért felelős egyetemi adjunktusa rámutatott, hogy az új megoldás jelentős mértékben csökkentheti az anyagfáradás miatt bekövetkező balesetek számát. Anyagfáradás különösen a hajtóműveknél figyelhető meg, mert ott különösen nagy a hőképződés és különböző erők érvényesülnek. A legtöbb alkatrészt csak általában 100 repült óra után vizsgálják meg és ezért nagyon nehéz időben kiszúrni a lehetséges hibaforrásokat. Éppen ezért akartak egy olyan rendszert megalkotni, amelynél a repülőgép az állapotát képes felügyelni. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, akkor egyrészt feleslegessé válhatnak az emberi átvizsgálások és ezzel párhuzamosan nőhet a biztonság.
A tervek szerint az ellenőrzések elvégzéséhez a tudósok egy akusztikus megoldásra építenének. Wild közölte, hogy ki akarják találni, hogy az akusztikus technológiák miként alkalmazhatók ilyen célokra és hogy már a legkisebb eltéréseket vagy hibákat is jelezzék. Így ugyanis valós időben is nyomon lehet majd követni a repülőgépek állapotát. A szakértők úgy vélik, hogy az ilyen jellegű fejlesztések integrálása már a következő évtizedben nagy jelentőségű lehet. A módosításokra azért is szükség van, mert egyre több légi jármű fog közlekedni a városok légterében és kiemelt fontosságúvá válik a biztonság garantálása.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatói gyakorlatilag központi idegrendszert akarnak kifejleszteni a repülőgépek számára. Az új technológia hasonlóan működne, mint az emberi idegrendszer, s korán felismerné és jelezné a járművek sebezhetőségeit, strukturális anyaggyengeségeit, fáradásos problémáit. A fejlesztésnek köszönhetően biztonságosabb lehet a légi közlekedés és megakadályozhatóvá válhatnak a balesetek.
Graham Wild, az Új-Dél-Walesi Egyetem Mérnöki és Informatikai Iskolájának légi közlekedésért felelős egyetemi adjunktusa rámutatott, hogy az új megoldás jelentős mértékben csökkentheti az anyagfáradás miatt bekövetkező balesetek számát. Anyagfáradás különösen a hajtóműveknél figyelhető meg, mert ott különösen nagy a hőképződés és különböző erők érvényesülnek. A legtöbb alkatrészt csak általában 100 repült óra után vizsgálják meg és ezért nagyon nehéz időben kiszúrni a lehetséges hibaforrásokat. Éppen ezért akartak egy olyan rendszert megalkotni, amelynél a repülőgép az állapotát képes felügyelni. Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, akkor egyrészt feleslegessé válhatnak az emberi átvizsgálások és ezzel párhuzamosan nőhet a biztonság.
A tervek szerint az ellenőrzések elvégzéséhez a tudósok egy akusztikus megoldásra építenének. Wild közölte, hogy ki akarják találni, hogy az akusztikus technológiák miként alkalmazhatók ilyen célokra és hogy már a legkisebb eltéréseket vagy hibákat is jelezzék. Így ugyanis valós időben is nyomon lehet majd követni a repülőgépek állapotát. A szakértők úgy vélik, hogy az ilyen jellegű fejlesztések integrálása már a következő évtizedben nagy jelentőségű lehet. A módosításokra azért is szükség van, mert egyre több légi jármű fog közlekedni a városok légterében és kiemelt fontosságúvá válik a biztonság garantálása.