Rajban működő robotok szállíthatják a poggyászokat

A megalkotott gépek önállóan vagy akár rajokban is működhetnek.

A Fraunhofer Társaság Anyagáramlási és Logisztikai Intézetének (IML) munkatársai egy új generációs robot szállító járművet fejlesztettek ki, amely a mesterséges intelligencia és az 5G szabvány alkalmazásának köszönhetően akár rajokban is képes dolgozni. Az utóbbi esetben a rajok tagjai önállóan felvehetnek és elvégezhetnek egyes feladatokat. A LoadRunner nevű megoldás elsősorban az egyre növekvő internetes kereskedelemben és csomagszállításban juthat majd kiemelt szerephez.

Az egyes robotok annyira hatékonyan együtt tudnak dolgozni, hogy egy nagyobb méretű terméket akár közösen is elszállíthatnak az egyik pontból a másikba úgy, hogy az gyakorlatilag nincs rögzítve rajtuk és mégsem ejtik le. A járművek legfeljebb 10 méter/másodperces sebességgel tudnak tárgyat szortírozni és szállítani. Dr. Michael ten Hompel professzor, az IML intézetvezetője kiemelte, hogy a LoadRunner egy teljesen új teljesítményszintet jelent és a jövő logisztikájának a központi mozaikkockája lehet.


A 20 gép egy madárraj viselkedését modellezi, az egyes megoldások a szomszédaik viselkedését tanulmányozzák és ahhoz igazítják a sebességüket és a mozgási irányukat. Így elkerülhetők az ütközések, csoportok alakíthatók ki és egy olyan rajintelligencia jöhet létre, amely nem igényel központi koordinációt. Moritz Roidl, az IML tudósa hozzátette, hogy a rendszer egy olyan futóművel van ellátva, amelynél a haladási és a fordulási irány teljesen független egymástól, ezáltal a robotok akár haladás közben is tetszőleges irányba fordulhatnak. Minden egyes járművet elláttak egy fedélzeti kamerával, amelyek másodpercenként 400 képet rögzítenek, így nagy sebesség mellett, szűk környezetben is bármilyen formációs közlekedés megvalósítható.

Egy LoadRunner legfeljebb 30 kilogramm súlyú csomagot szállíthat, ezáltal ideális segítség lehet a raktárakban. Mindegyik modellhez négy utánfutó csatlakoztatható, a meghajtásról négy elektromos motor gondoskodik. Körülbelül 60 géppel óránként akár 13 000 csomag szállítása valósítható meg. Így egy repülőtéren nincs szükség hagyományos szortírozórendszerre és fixen rögzített infrastruktúrára, így az egész folyamat sokkal gyorsabban működhet. A fejlesztési cél egy kültéren is működő változat megalkotása. A technológiában rejlő teljes potenciál kiaknázásához ugyanakkor szükség van egy nyitott digitális infrastruktúrára. Az utóbbit szintén az IML fejleszti Economy Logistics Ecosystem (SELE) néven.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #3
    "Azért nagyon nem ugyanaz élőben megvalósítani valamit, mint virtuális egységeket mozgatni."

    Igen, pont ezt irtam, hogy a 30 evvel ezelotti algorotimusokat sikerult a szimulalt kornyezetbol atultetni a valosagba.

    "a méret pontszerű, nem kell számolni mozgási hibával, sérüléssel, stb."

    A meret az egyseg meretu volt mar az elso jateknal is, nem mehetnek at egymason az egysegek. (kiveve pl. a Dune II-ben a tankok a gyalogsagon, de akkor csak egy piros folt marad az utobbibol) Es a jatekok pont szamolnak a serulessel. (mind a fegyverek, mind a letaposas miatt) Nem veletlen, hogy a valos robotok is kb. korong formajuak, mert igy a legkonnyebb navigalni. csak a kozeppont + a sugar amire oda kell figyelni)

    "A nagy truváj itt a felső kép, ha jól értem, azaz hogy nagyobb méretű csomagokat ketten hárman is tudnak vinni. Na ezt a videójátékok nagyon nem ismerik."

    Dehogynem, ezt hivjak alakzatban mozgasnak. A lenyeg, hogy az egysegek tagjainak egymashoz kepesti tavolsaga nem valtozhat. Ugyanezen elvek szerint mozognak a nagy epuleteket szallito lanctalpasok, amikor egy-egy sarkot egy-egy kulonallo egyseg emel.
  • Cat #2
    1. Azért nagyon nem ugyanaz élőben megvalósítani valamit, mint virtuális egységeket mozgatni. Ott nincs a gépeknek motorja (a sebesség állandó, nincs gyorsulás, fékezés, pontosan pozícionálható az egység), a méret pontszerű, nem kell számolni mozgási hibával, sérüléssel, stb.
    2. A nagy truváj itt a felső kép, ha jól értem, azaz hogy nagyobb méretű csomagokat ketten hárman is tudnak vinni. Na ezt a videójátékok nagyon nem ismerik.
  • kvp #1
    Ezt eleg sok automata raktar rendszere tudja mar, bar kozponti koordinacioval. A demo egyebkent engem egy atlagos RTS-ben az epito / nyersanyaggyujto egyesegek intelligenciajara emlekeztet. Ezeket altalaban egy egyszeru dispatch kod osztja be egy-egy feladatra, majd az egyseg maga mozog a palyan, keruli el az utkozeseket, vegul a feladat vegeztevel vagy jelentkezik a kovetkezo feladatert (ha epito egyseg) vagy betakaritas eseten ujrakezdi azt, uj kozeli nyersanyagforrast keresve (vagy a bazis kozeleben vagy a legutobbi betakaritasi helye korul). Erdekes latni, hogy mennyi 30 evvel ezelotti videojatekos algoritmust tudnak ma mar valos robotokkal megvalositani. (az elso RTS jatek, a Dune II. 1992-ben jott ki)