A hosszú távú cél az, hogy a két fél zökkenőmentesen együtt dolgozhasson.

A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a munka világát, de ehhez úgy kell azt integrálni a különböző ágazatokba és területekbe, hogy együtt tudjon dolgozni az emberrel és megbízható, valamint az adott igényekhez igazítható legyen. Azokat a kérdéseket viszont még tisztázni kell, hogy a technológia fejlődése miként nézhet ki a gyakorlatban, hogyan lehet integrálni azt a munkafolyamatokba és mindez milyen következményekkel jár. Továbbá szintén meg kell határozni, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia emberközpontú fejlesztése; az algoritmusokat arra akarják-e használni, hogy a munkaerő hiányosságait kiküszöböljék vagy úgy alakítsák, hogy a felhasználókban rejlő lehetőségeket felerősítsék. Az is eldöntendő kérdés, hogy mely helyzetekben kell az embereket védeni és mikor kell a döntési autonómiájukat erősíteni.

Dr. Uta Wilkens professzor, a Német Munkatudományi Intézet tudósa szerint ezeket a kérdéseket minél előbb tisztázni kell azért, hogy a technológiát - az emberek érdekeinek megfelelően - integrálni lehessen a különböző rendszerekbe. Ez a tudomány és a gyakorlati alkalmazók érdeke is. Dr. Annette Kluge professzor, a Bochumi Ruhr Egyetem Gazdaságpszichológiai Tanszékének munkatársa rámutatott, hogy a munka jövője lehetővé fogja tenni, hogy a piac szereplői már ne kategóriákban gondolkodjanak. Nem az lesz a fontos, hogy mit tudnak az egyes személyek és mit a gépek a legjobban, hanem az, hogy az embereket és a mesterséges intelligenciát egy csapatnak tekintsük, amelyben az együttműködés eredménye jóval túlmutat az egyes munkaszakaszok elvégzésén.

A munkatudomány és az ergonómia szempontjából meghatározó, hogy melyik feladatok elvégzése alól lehet mentesíteni az embereket és melyik feladatokra lehet megbízható eszközökként alkalmazni technológiai megoldásokat azért, hogy a munka világát gazdagítsák és kiterjesszék a munkavállalók képességeit.