Berta Sándor
Kiskapuk jöhetnek a levelezőprogramokban is
Könnyen lehet, hogy a közeljövőben a e-mail szolgáltatók is a bűnüldözőkkel való együttműködésre kényszerülnek.
A Tutanota nevű hannoveri cég egy különösen biztonságos levelezőszolgáltatást akar kínálni, amelynél az üzenetek végpontok közötti titkosítással vannak védve. Azonban a kölni kerületi bíróság ítéletében arra kötelezte a vállalatot, hogy úgy módosítsa az ajánlatát, hogy a nyomozók minden egyes elektronikus postafiókhoz hozzáférjenek azért, ha egy zsarolási ügy van, akkor a tettesek nyomára bukkanhassanak. A szoftverbe már korábban is integráltak ilyen ellenőrzési funkciót, amelyet tavaly júniusban aktiváltak az itzehoei kerületi bíróság döntése után. Az utóbbit később az Európai Unió Bírósága a C-193/18. számú ügyben (Google kontra Német Szövetségi Köztársaság) hozott ítélete hatályon kívül helyezte és a Tutanota a funkciót eltávolította a rendszeréből. A társaság most ismét beépítette a funkciót a levelezőszolgáltatásába.
Hanna Bozakov, a Tutanota szóvivője kijelentette, hogy nem értenek egyet a határozattal, de kénytelenek eleget tenni annak. A funkció teljes integrálása azonban az év végéig elhúzódhat. A bíróság azzal érvelt, hogy bár egy e-mail szolgáltató nem kínál telekommunikációs szolgáltatásokat, de a területen akkor is közreműködőnek számít. Az ítéletből ugyanakkor nem derült ki, hogy a Tutanota pontosan milyen távközlési szolgáltatásban is működik közre. Bozakov az érvelést abszurdnak, Ulf Buermeyer egykori bíró pedig "nem meggyőzőnek" nevezte. Utóbbi szerint ráadásul kérdéses, hogy a döntés megfelel-e az európai jognak.
Bozakov hozzátette, hogy mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen és ezzel párhuzamosan panaszt készítenek elő, amelyet a legfelsőbb német bírósághoz fognak benyújtani. Buermeyer közölte, hogy az eset tökéletesen megmutatja, hogy miért van szükség titkosításra. Szerinte a tanulság az, hogy a jog nem fog minket megvédeni az ellenőrzésektől, arra csak a titkosítás képes.
A Tutanota nevű hannoveri cég egy különösen biztonságos levelezőszolgáltatást akar kínálni, amelynél az üzenetek végpontok közötti titkosítással vannak védve. Azonban a kölni kerületi bíróság ítéletében arra kötelezte a vállalatot, hogy úgy módosítsa az ajánlatát, hogy a nyomozók minden egyes elektronikus postafiókhoz hozzáférjenek azért, ha egy zsarolási ügy van, akkor a tettesek nyomára bukkanhassanak. A szoftverbe már korábban is integráltak ilyen ellenőrzési funkciót, amelyet tavaly júniusban aktiváltak az itzehoei kerületi bíróság döntése után. Az utóbbit később az Európai Unió Bírósága a C-193/18. számú ügyben (Google kontra Német Szövetségi Köztársaság) hozott ítélete hatályon kívül helyezte és a Tutanota a funkciót eltávolította a rendszeréből. A társaság most ismét beépítette a funkciót a levelezőszolgáltatásába.
Hanna Bozakov, a Tutanota szóvivője kijelentette, hogy nem értenek egyet a határozattal, de kénytelenek eleget tenni annak. A funkció teljes integrálása azonban az év végéig elhúzódhat. A bíróság azzal érvelt, hogy bár egy e-mail szolgáltató nem kínál telekommunikációs szolgáltatásokat, de a területen akkor is közreműködőnek számít. Az ítéletből ugyanakkor nem derült ki, hogy a Tutanota pontosan milyen távközlési szolgáltatásban is működik közre. Bozakov az érvelést abszurdnak, Ulf Buermeyer egykori bíró pedig "nem meggyőzőnek" nevezte. Utóbbi szerint ráadásul kérdéses, hogy a döntés megfelel-e az európai jognak.
Bozakov hozzátette, hogy mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen és ezzel párhuzamosan panaszt készítenek elő, amelyet a legfelsőbb német bírósághoz fognak benyújtani. Buermeyer közölte, hogy az eset tökéletesen megmutatja, hogy miért van szükség titkosításra. Szerinte a tanulság az, hogy a jog nem fog minket megvédeni az ellenőrzésektől, arra csak a titkosítás képes.