Berta Sándor
Fizetésre kötelezik a Google-t Ausztráliában
A reklámpénzek elszívása miatt bajban vannak az újságok, ami árt a demokráciának. Az amerikai vállalat máris azzal kampányol, hogy mennyire rossz lesz ez a felhasználóknak.
Áprilisban fogalmazódott meg az ausztrál kormány részéről az az elképzelés, hogy az olyan IT-cégek, mint a Facebook és a Google fizessenek a sajtóorgánumoknak azért, ha az ő tartalmaikra mutató linkeket tesznek elérhetővé, például a keresési eredmények között vagy a megjelentetett bejegyzésekben. Az indoklás az volt, hogy a módszer hozzájárulhatna az egyes újságok működésének a finanszírozásához. A Facebook erre az ötletre júniusban úgy reagált, hogy le tud mondani arról, hogy az ausztrál újságok tartalmaival kapcsolatos hirdetéseket és a cikkeikre mutató hivatkozásokat jelentessen meg.
A Google most kampányba kezdett Ausztráliában. A webes óriáscég azzal köszönti a helyi felhasználókat, hogy a kereséseikkor felbukkan egy ablak, amelynek szövege arra utal, hogy a módosítások fenyegetik a keresési szokásaikat. Aki pedig a csatolt linkre rákattintott, az a helyieknek szóló nyílt levelet olvashatta. A dokumentumot Mel Silva, a Google regionális menedzsere jegyezte és az első bekezdése arról szól, hogy az ausztrál piaci verseny- és fogyasztóvédelmi bizottság (ACCC) által kidolgozott, Treasury laws Amendent (News Media and Digital Platforms Mandatory Bargaining Code) Bill 2020 címet viselő törvény azt eredményezheti, hogy a korábbinál rosszabbak lesznek a keresési eredmények, valamint az emberek adatai a médiacégeknél köthet ki. Sőt, még a még az olyan ingyenes szolgáltatások jövője is veszélybe kerülhet, mint a YouTube és a kereső.
Az később a társaság egyik szóvivőjének a válaszaiból kiderült, hogy sem a videomegosztó platformot, sem a keresőt nem fenyegeti veszély. Az illető úgy fogalmazott, hogy őket valójában félreértették. A híroldalak egyébként 28 nappal korábban értesülnek arról, ha a Google módosítja a keresési algoritmusát. Az ACCC úgy reagált a kampányra, hogy a nyílt levél több tévedést tartalmaz. A testület továbbá rámutatott, hogy a jogszabály még mindig csak tervezet formájában létezik és nem lehet tudni, hogy mikor fogadják el.
Áprilisban fogalmazódott meg az ausztrál kormány részéről az az elképzelés, hogy az olyan IT-cégek, mint a Facebook és a Google fizessenek a sajtóorgánumoknak azért, ha az ő tartalmaikra mutató linkeket tesznek elérhetővé, például a keresési eredmények között vagy a megjelentetett bejegyzésekben. Az indoklás az volt, hogy a módszer hozzájárulhatna az egyes újságok működésének a finanszírozásához. A Facebook erre az ötletre júniusban úgy reagált, hogy le tud mondani arról, hogy az ausztrál újságok tartalmaival kapcsolatos hirdetéseket és a cikkeikre mutató hivatkozásokat jelentessen meg.
A Google most kampányba kezdett Ausztráliában. A webes óriáscég azzal köszönti a helyi felhasználókat, hogy a kereséseikkor felbukkan egy ablak, amelynek szövege arra utal, hogy a módosítások fenyegetik a keresési szokásaikat. Aki pedig a csatolt linkre rákattintott, az a helyieknek szóló nyílt levelet olvashatta. A dokumentumot Mel Silva, a Google regionális menedzsere jegyezte és az első bekezdése arról szól, hogy az ausztrál piaci verseny- és fogyasztóvédelmi bizottság (ACCC) által kidolgozott, Treasury laws Amendent (News Media and Digital Platforms Mandatory Bargaining Code) Bill 2020 címet viselő törvény azt eredményezheti, hogy a korábbinál rosszabbak lesznek a keresési eredmények, valamint az emberek adatai a médiacégeknél köthet ki. Sőt, még a még az olyan ingyenes szolgáltatások jövője is veszélybe kerülhet, mint a YouTube és a kereső.
Az később a társaság egyik szóvivőjének a válaszaiból kiderült, hogy sem a videomegosztó platformot, sem a keresőt nem fenyegeti veszély. Az illető úgy fogalmazott, hogy őket valójában félreértették. A híroldalak egyébként 28 nappal korábban értesülnek arról, ha a Google módosítja a keresési algoritmusát. Az ACCC úgy reagált a kampányra, hogy a nyílt levél több tévedést tartalmaz. A testület továbbá rámutatott, hogy a jogszabály még mindig csak tervezet formájában létezik és nem lehet tudni, hogy mikor fogadják el.