Berta Sándor
Mesterséges intelligencia optimalizálhatja a munkavégzést
Ezáltal megoldódhatnak a koncentrációs problémák is.
A Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) és az Arup mérnökiroda munkatársai egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amely a különböző szenzorok és a mesterséges intelligencia segítségével megítélheti, hogy milyen helyiségekben érzik magukat jól a dolgozók és melyek azok a szobák, amelyek elrendezése koncentrációs nehézségekhez vezethet. Ezek a felismerések segíthetnek abban, hogy a különböző munkakörnyezeteket az eddiginél jobban alakítsák ki és optimálisan használják, ennek köszönhetően pedig az emberek valóban a tudásuk legjavát nyújthassák.
Az már régóta ismert, hogy például a lárma vagy a hiányzó magánszféra jelentős mértékben elvonhatja a munkavállalók figyelmét a feladataikról és jelentős mértékben befolyásolhatja a tevékenységüket. Ezért az RMIT és az Arup projektjében informatikusok és pszichológusok működtek együtt azért, hogy megtalálják azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek szükségesek a maximális koncentrációhoz és kényelemhez. A megvalósított mesterséges intelligencián alapuló rendszer többek között méri a zajszintet, a hőmérsékletet, a levegő minőségét, valamint az elektromágneses mezőket.
Mohammad Saiedur Rahaman, az egyik kutató kifejtette, hogy a megszerzett információkat a tanulásra képes algoritmusok képzésére használták fel, hogy a szoftverek felismerjék a megfelelő mintákat a koncentráció és az aktivitás területén. Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy a felhasználók többsége 22,5 Celsius-fokosnál hűvösebb helyiségben nem tud teljes mértékben összpontosítani és erre a dologra a nap folyamán egyre érzékenyebben reagálnak. Szintén gátolja a kiemelkedő koncentrációt, ha magas a levegő szén-dioxid-tartalma vagy, ha túl sok egy nap alatt az egyeztetés. Az utóbbiakból naponta kevesebb, mint ötöt szabad csak tartani.
A rendszer akár azt is megállapítja, hogy az egyes munkatársak számára mik az optimális körülmények. Így például vannak, akik szeretnek az ablak mellett ülni, mások inkább a főnökük közelében dolgoznak jobban. A szakértők mindenesetre egyetértettek abban, hogy az ilyen jellegű rendszerek egyre fontosabbak lesznek a jövőben az optimális munkahelyek kialakításához.
A Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) és az Arup mérnökiroda munkatársai egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amely a különböző szenzorok és a mesterséges intelligencia segítségével megítélheti, hogy milyen helyiségekben érzik magukat jól a dolgozók és melyek azok a szobák, amelyek elrendezése koncentrációs nehézségekhez vezethet. Ezek a felismerések segíthetnek abban, hogy a különböző munkakörnyezeteket az eddiginél jobban alakítsák ki és optimálisan használják, ennek köszönhetően pedig az emberek valóban a tudásuk legjavát nyújthassák.
Az már régóta ismert, hogy például a lárma vagy a hiányzó magánszféra jelentős mértékben elvonhatja a munkavállalók figyelmét a feladataikról és jelentős mértékben befolyásolhatja a tevékenységüket. Ezért az RMIT és az Arup projektjében informatikusok és pszichológusok működtek együtt azért, hogy megtalálják azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek szükségesek a maximális koncentrációhoz és kényelemhez. A megvalósított mesterséges intelligencián alapuló rendszer többek között méri a zajszintet, a hőmérsékletet, a levegő minőségét, valamint az elektromágneses mezőket.
Mohammad Saiedur Rahaman, az egyik kutató kifejtette, hogy a megszerzett információkat a tanulásra képes algoritmusok képzésére használták fel, hogy a szoftverek felismerjék a megfelelő mintákat a koncentráció és az aktivitás területén. Az egyik legérdekesebb megállapítás az volt, hogy a felhasználók többsége 22,5 Celsius-fokosnál hűvösebb helyiségben nem tud teljes mértékben összpontosítani és erre a dologra a nap folyamán egyre érzékenyebben reagálnak. Szintén gátolja a kiemelkedő koncentrációt, ha magas a levegő szén-dioxid-tartalma vagy, ha túl sok egy nap alatt az egyeztetés. Az utóbbiakból naponta kevesebb, mint ötöt szabad csak tartani.
A rendszer akár azt is megállapítja, hogy az egyes munkatársak számára mik az optimális körülmények. Így például vannak, akik szeretnek az ablak mellett ülni, mások inkább a főnökük közelében dolgoznak jobban. A szakértők mindenesetre egyetértettek abban, hogy az ilyen jellegű rendszerek egyre fontosabbak lesznek a jövőben az optimális munkahelyek kialakításához.