Berta Sándor
A startupok támogatására épít Finnország
A skandináv állam több elemből álló csomagot dolgozott ki az IT-ipar erősítésére.
Az idei Slush konferencián 3500 vállalkozás képviseltette magát a világ minden részéről és 2000 befektető kereste azokat a társaságokat, amelyekből a következő Angry Birds, Spotify vagy Nokia lehet. Finnország az elmúlt években nem csupán Európa, hanem a világ egyik leginkább startup-barát államává vált. Amíg a 2008-as Slush konferencián még néhány száz érdeklődő vett részt, addig az idei rendezvényen már 25 000 látogató jelent meg.
Pedig a finn gazdaságnak a Nokia nehéz helyzetbe kerülése után volt honnan talpra állnia. Hirtelen több száz IT-szakember maradt munka nélkül. A mobilóriás igyekezett minden segítséget megadni az egykori alkalmazottaknak és a cégalapítókat anyagilag is támogatta. De még ennél is fontosabb volt, hogy a skandináv államban alapvető változásokat hajtottak végre. Első lépésként az Aalto Egyetembe vonták össze a Helsinkiben lévő műszaki egyetemet, a kereskedelmi, valamint a művészeti főiskolát. A cél az volt, hogy az Espoóban létrehozott új intézmény az új vállalatok bölcsője legyen. A terv bevált. Sini Pirinen, az egyetem igazgatója kiemelte, hogy évente 80 új startupot alapítanak. Az új vállalkozások létrehozása mellett a szakemberek már sikeres cégalapítók és befektetők segítségével folyamatosan továbbfejleszthetik az ötleteiket. A külföldi diákok úgynevezett startup-vízumot kapnak, ha Finnországban alapítják meg a vállalataikat.
A Business Finland nevű állami gazdaságtámogató szervezetnél az alapítók 50 000 eurós kezdő csomagot igényelhetnek. Marja Ilmari, a Business Finland vezetője közölte, hogy évente körülbelül 400 társaság részesül ilyen támogatásban. Az összeget a jelek szerint nagyon jól ruházzák be és a fiatal vállalkozások általában a kezdő csomagnál sokkal nagyobb összegű adót fizetnek. Helsinki és Espoo környékén eddig több mint 1000 csúcstechnológiákkal foglalkozó cég jött létre, sokkal több, mint Európában bárhol. Erre Janne Laine, az Aalto Egyetem innovációért felelős igazgatója hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, hogy a startup-központ a világ öt ilyen jellegű centruma között van.
A legsikeresebb finn startup a Sulapac. A részben Suvi Haimi által alapított vállalat évek óta a műanyag alternatíváit keresi és nemrég kifejlesztett egy mikro-műanyagoktól teljesen mentes anyagot, amely fából és természetes ragasztóból áll. Ez utóbbi 3,5 hónap alatt teljesen lebomlik. A befektetők érdeklődését már egy ideje felkeltette a társaság, így a Stora Enso nevű helyi papír- és erdőkonszern mellett a Chanel is komoly összeget ruházott be a startupba. A Sulapac várhatóan a krémek csomagolását készíti majd el a Chanel számára.
A startupokat segíti az 1995-ben létrehozott, Tesi nevű állami befektetési szervezet is. Jan Sasse, a szervezet első embere kijelentette, hogy mindig magántulajdonban lévő kockázatitőke-beruházókkal együtt szoktak befektetni a kiválasztott startupokba, s ők többnyire a háttérben maradnak. A Tesi 2018-ban 121 millió eurót ruházott be a különböző vállalkozásokba, a befektetések teljes összege pedig 2018 végére elérte az 1,2 milliárd eurót.
Az idei Slush konferencián 3500 vállalkozás képviseltette magát a világ minden részéről és 2000 befektető kereste azokat a társaságokat, amelyekből a következő Angry Birds, Spotify vagy Nokia lehet. Finnország az elmúlt években nem csupán Európa, hanem a világ egyik leginkább startup-barát államává vált. Amíg a 2008-as Slush konferencián még néhány száz érdeklődő vett részt, addig az idei rendezvényen már 25 000 látogató jelent meg.
Pedig a finn gazdaságnak a Nokia nehéz helyzetbe kerülése után volt honnan talpra állnia. Hirtelen több száz IT-szakember maradt munka nélkül. A mobilóriás igyekezett minden segítséget megadni az egykori alkalmazottaknak és a cégalapítókat anyagilag is támogatta. De még ennél is fontosabb volt, hogy a skandináv államban alapvető változásokat hajtottak végre. Első lépésként az Aalto Egyetembe vonták össze a Helsinkiben lévő műszaki egyetemet, a kereskedelmi, valamint a művészeti főiskolát. A cél az volt, hogy az Espoóban létrehozott új intézmény az új vállalatok bölcsője legyen. A terv bevált. Sini Pirinen, az egyetem igazgatója kiemelte, hogy évente 80 új startupot alapítanak. Az új vállalkozások létrehozása mellett a szakemberek már sikeres cégalapítók és befektetők segítségével folyamatosan továbbfejleszthetik az ötleteiket. A külföldi diákok úgynevezett startup-vízumot kapnak, ha Finnországban alapítják meg a vállalataikat.
A Business Finland nevű állami gazdaságtámogató szervezetnél az alapítók 50 000 eurós kezdő csomagot igényelhetnek. Marja Ilmari, a Business Finland vezetője közölte, hogy évente körülbelül 400 társaság részesül ilyen támogatásban. Az összeget a jelek szerint nagyon jól ruházzák be és a fiatal vállalkozások általában a kezdő csomagnál sokkal nagyobb összegű adót fizetnek. Helsinki és Espoo környékén eddig több mint 1000 csúcstechnológiákkal foglalkozó cég jött létre, sokkal több, mint Európában bárhol. Erre Janne Laine, az Aalto Egyetem innovációért felelős igazgatója hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, hogy a startup-központ a világ öt ilyen jellegű centruma között van.
A legsikeresebb finn startup a Sulapac. A részben Suvi Haimi által alapított vállalat évek óta a műanyag alternatíváit keresi és nemrég kifejlesztett egy mikro-műanyagoktól teljesen mentes anyagot, amely fából és természetes ragasztóból áll. Ez utóbbi 3,5 hónap alatt teljesen lebomlik. A befektetők érdeklődését már egy ideje felkeltette a társaság, így a Stora Enso nevű helyi papír- és erdőkonszern mellett a Chanel is komoly összeget ruházott be a startupba. A Sulapac várhatóan a krémek csomagolását készíti majd el a Chanel számára.
A startupokat segíti az 1995-ben létrehozott, Tesi nevű állami befektetési szervezet is. Jan Sasse, a szervezet első embere kijelentette, hogy mindig magántulajdonban lévő kockázatitőke-beruházókkal együtt szoktak befektetni a kiválasztott startupokba, s ők többnyire a háttérben maradnak. A Tesi 2018-ban 121 millió eurót ruházott be a különböző vállalkozásokba, a befektetések teljes összege pedig 2018 végére elérte az 1,2 milliárd eurót.