Sydra#3
Ezt hívják tervgazdaságnak. Amikor az állam dönti el, hogy mire van szükség és nem a vásárlók/befektetők maguk.
Két szituációt kell összehasonlítani:
A.: Van egy magánbefektető, aki befektetésekkel tett szert jelentős tőkére. Mivel hogy sok tőkéje van bizonyította, hogy jól fel tudja mérni egy potenciális befektetés várható hozamát. Valaki előáll egy új termék ötlettel és megpróbálja meggyőzni a befektetőt, hogy ha ebbe fektet, akkor a pénze többszörösét kapja majd vissza.
B.: Az állam elveszi adó formájában a befektetők vagyonát, majd kinevez felelősnek egy hivatalnokot, aki vagy ért a befektetésekhez, vagy nem, lehet hogy soha nem dolgozott magán szférában csak sok a diplomája, vagy jó a hivatali előmenetele, vagy valakinek a csókosa és azért került a pozíciójába. Ugyanúgy előállsz egy termék ötlettel mint az előző esetben, de most egy hivatalnokot kell meggyőzni, hogy felelősen döntsön mások vagyonának a sorsáról.
A két eset közül melyiknél valószínűbb, hogy a tőke olyan helyre kerül, ahol tényleg szükség van rá és jelentős hasznot hajt? A második esetben ráadásul nem csak a hozzá nem értés a probléma hanem meg van a lehetőség a megvesztegetésre is, azaz meggyőzöd a hivatalnokot, hogy adja neked a pénzt és te 10-20%-ot vissza csorgatsz neki zsebbe.
Persze az ilyen állami projekteknek kifelé mindig jó a PR-ja, mert mindig csak a jó eredményeket teszik közzé.