Nehezen másolható le a Szilícium-völgy sikere

Az Amerikai Egyesült Államok talán legfejlettebb régióját szinte lehetetlen máshol létrehozni.

Ami az USA-ban a Szilícium-völgy az Skóciában a Silicon Glen, Kelet-Afrikában a Silicon Savannah, Oroszországban Szkolkovo, Izraelben pedig a Silicon Wadi. Gyakorlatilag nincs a világban olyan állam, amely ne próbálná meg létrehozni és felvirágoztatni a saját technológiai központját. (Már felmerült, hogy a Szilícium-völgy saját szimbólumot kaphat azért, hogy könnyen azonosítható legyen mindenki számára.) Margaret O'Mara történész, a Washingtoni Egyetem professzora a Szilícium-völgy sikerének titkát kutatja és a legújabb, The Code. Silicon Valley and the Remaking of America című könyvében többek között azokra az eseményekre és összefüggésekre mutatott rá, amelyek szerepet játszottak a terület felemelkedésében.

"A Szilícium-völgy a technológiai fejlődés előtt egy mezőgazdasági célokra használt régió volt, ahol gyümölcsfák, elsősorban sárgabarack- és szilvafák nőttek. Nem volt sok nevezetes helyi intézmény, a kivételt a Stanford Egyetem jelentette, amely jó volt, de nem egy ligában a Harvarddal, és nem tudott olyan külföldi elit egyetemekhez sem felnőni, mint Oxford vagy Cambridge. A fordulópontot a második világháború és a hidegháború jelentette, amikor az amerikai kormány egyre komolyabban kezdte támogatni a kutatást és fejlesztést. A katonai kiadásokból más területek is profitáltak, de Észak-Kaliforniában csoportosultak azok a cégek, amelyek a mikroelektronikára, a kommunikációs eszközökre, a radarra és a mikrohullámú technikára összpontosítottak. Ezek voltak a számítógépes forradalom alapkövei" - jelentette ki Margaret O'Mara.

A Washingtoni Egyetem professzora hozzátette, hogy Eisenhower elnök nem akart egy olyan hatalmas, központosított kutatási apparátust létrehozni, amilyennel a szovjetek is rendelkeztek, ezért a pénzek a hadiipari beszállítókhoz és gyártókhoz, valamint a különböző vállalatokhoz és egyetemekhez decentralizált módon folytak be. A Stanford kezdett fejlődni és megjelent a Berkeley Egyetem is, amely időközben egy nagy kutatóközponttá nőtte ki magát. A siker egyik titkát a kormány rugalmas - elsősorban mikroelektronikai - beruházásai jelentették, másrészt az, hogy a szakemberek a piaci nyomástól távol lévő helyeken fejleszthették a különböző rendszereket.

A történész rámutatott, hogy a régióban az első úttörők nem a hagyományos, nagy védelmi konszernek voltak, hanem azok a vállalkozások, amelyek képesek voltak rugalmasan és időre leszállítani a kért termékeket. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy azok voltak a kor startupjai. Köztük volt a Fairchild Semiconductor, később az Intel és a Kleiner Perkins kockázatitőke-társaság. Az akkori vállalkozói generáció által megszerzett pénz és szakértelem végül a teljes PC-generáció számára kellő lendületet biztosított.

"Az első cégalapítók első pillantásra maffiaklánnak tűntek, egymással szoros kapcsolatban álló férfiak csoportjának, akik az örökkévalóság óta ismerik egymást. A korai alapítók közül néhányan, akik most már 80 vagy 90 évesek, rendszeresen találkoznak. Ők már évtizedekkel ezelőtt kollégák és barátok lettek. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a Szilícium-völgy nagyon elszigetelt volt. Gyakorlatilag a terület egy saját technológiai világ, amelyből a fiatal férfiak következő generációja profitált. A siker titkát jelentette a munka és a magánélet összeolvadása is, amely viszont egyike a legnagyobb gyengítő tényezőknek is."

"Az alapítók hisznek a termékeikben, nem tekintenek kifelé. A számítógépes korszak kezdetén még sok volt a nő, de gyorsan megérezték, hogy igazából nem képezik a folyamat részét, ezért átengedték a terepet a férfiaknak. A Szilícium-völgy 1969-ben, a katonai költségvetés csökkentésekor és 2002-ben, a dotkomlufi kipukkanásakor is veszített a varázsából, de mindig volt visszatérés. Azonban ha az Amerikai Egyesült Államok a jövőben megnehezíti az embereknek a Szilícium-völgyben való tanulását és munkavállalását, akkor ez elriaszthatja a befektetőket. Andy Grove, az Intel vezetője egykor 1956-os menekültként érkezett Magyarországról az USA-ba és alig tudott angolul. Napjainkban simán kiutasítanák és a tudásából így más államok profitálnának" - ecsetelte Margaret O'Mara.

A Washingtoni Egyetem professzora hangsúlyozta, hogy Kínában rendelkezésre áll a vállalkozószellem, de a kormány nagyon rövid pórázon tartja a vállalatokat. Az ázsiai ország nagyon komoly összegeket fektet be a csúcstechnológiákba, az egyetemekbe és az infrastruktúrákba, ezt viszont az Amerikai Egyesült Államokról már nem mondható el a korábbi mértékben. Ennek komoly figyelmeztető jelnek kell lennie. A másik aggasztó jelenség, hogy a Szilícium-völgy óriásai kezdik felépíteni a saját alternatív világukat. Egészségügyi intézményeket alakítanak ki, lakásokat építenek, saját buszvonalakat üzemeltetnek és iskolákat támogatnak ahelyett, hogy megpróbálnák a központi politikát megváltoztatni.

Szükség lenne erősebb szabályozásra, mert az ágazat gyakorlatilag előírások nélkül növekedett. A politika azért nem tudott reagálni erre, mert minden túl gyorsan történt. Tíz évvel ezelőtt számos, ma domináns technológia még nem is létezett. Emellett hihetetlen hatalom összpontosul az egyes vezetők és bankárok kezében, s ráadásul szoros szövetségek kötődtek a politikai döntéshozókkal. S ehhez jön még, hogy a legjobb szakembereket a meghatározó IT-óriáscégek alkalmazzák, ez egy plusz kiszolgáltatottság. A jövőben mindenképpen lesz egy hanyatlási korszak és ez még egészséges is lehet. De a dotkomlufi kipukkanása után is voltak új piaci szereplők, elég csak a Google nevét említeni. Tíz év múlva is jönni fog egy hasonló vállalat, amely az akkori helyzetből profitál majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Flamer #4
    pied piper ftw :D
  • Sequoyah #3
    Mert ki legyen a peldakep? A vilagot gyarmati sorba donto angolok? Vagy a mindenkit munkataborokba zaro oroszok? Minden nepnek megvoltak a bunei a tortenelem soran...

    Egyebkent pedig az amerikai oslakosokat nem ok irtottak ki, hanem a spanyolok altal behurcolt betegsegek, aminek koszonhetoen az benszulott lakossag mar akkoriban a eredeti 10-edere zsugorodott, amikor az elso amerikai telepesek szarazfoldre leptek.
    A 2. VH-s haborus bunok listajan a ket atombomba pedig elegge hatul kullog a gyujtobombazasok, koncentracios taborok es pl a mandzsuriai nepirtasok mogott.


    Nem kene csodalkozni, ha a tortenelmi alapismeretekkel tosztaban lennel...
  • aemus #2
    Mindig elcsodálkozom azon, hogy egy olyan társadalmat tekint a világ nagy része példaképnek, mely kiirtotta az amerikai őslakosokat, rabszolgának tartotta a feketéket, és két atombombát is ledobott Japánra.

    Utoljára szerkesztette: aemus, 2019.11.19. 16:33:03
  • Sydra #1
    "A másik aggasztó jelenség, hogy a Szilícium-völgy óriásai kezdik felépíteni a saját alternatív világukat. Egészségügyi intézményeket alakítanak ki, lakásokat építenek, saját buszvonalakat üzemeltetnek és iskolákat támogatnak ahelyett, hogy megpróbálnák a központi politikát megváltoztatni."
    Szegény mihaszna politikusoknak és bürokratáknak így nincs miből lopni. Hát hogy lehet lopás nélkül egészségügyet, meg iskolát működtetni? Tényleg nagyon aggasztó.