Berta Sándor
Az internetet sokszor használják bűnbakként
A világháló nem romlott el, de néhány dolgot rendbe kellene tenni.
Tim O'Reilly a Szilícium-völgy orákulumának számít és többek között olyan fogalmakat tett népszerűvé, mint a nyílt forráskód vagy a Web 2.0. A szakember az O'Reilly Media könyvkiadó vezetőjeként számos kiadványt készített. A legújabb, WTF? What's the Future and Why It's Up to Us című művében az internet jövőjével foglalkozik.
"Miután sok életforma létezik, így valószínűleg számos mesterséges intelligencia is lesz a Földön és mindegyik más dologban lesz tehetséges. Egy ló vagy egy gepárd gyorsabban fut nálunk, embereknél, de más dolgokat jobban tudunk náluk. Ezért szerintem inkább specifikus képességekről kell beszélnünk. Feltehető a kérdés, hogy például jobban bízik-e valaki a Google Térképek útvonalajánlásaiban, mint egy átlagos utcai járókelőben. Én el tudok képzelni egy olyan algoritmusos intelligenciát, amelyre inkább rábíznám az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának vagy gazdaságának a menedzselését, mint Donald Trumpra."
"A másik érdekes kérdés, hogy milyen lenne a Google, mint az internet kormánya. A Google keresője bizonyos szempontok szerint működik, amelyek alapján kategóriákba sorolja az egyes honlapokat. Ilyen tényező, hogy hányan látogatják meg az egyes oldalakat, hányan linkelnek rá az adott honlapra, mennyi időt töltenek el azon az emberek. A webes konszern pontosan meghatározta, hogy miként néz ki egy jó portál." - jelentette ki Tim O'Reilly.
A szakember hozzátette, hogy alapvetően nem gondolja, hogy meg kell javítanunk az internetet. Sokkal inkább szükség lenne egy kormányra, amely a közérdekeket szem előtt tartva cselekszik. Ugyanakkor nem szabadna alapból elutasítanunk a gépeket és a mesterséges intelligenciát sem, mert nem az elutasítás a megfelelő válasz a problémákra. A rendőrségek és az igazságügyi szervek algoritmusai tökéletesen bemutatták, hogy mennyire előítéletesek a létező rendszerek. Az algoritmusok azért rosszak, mert azokat évtizedes adatok segítségével képezték ki és tanításhoz használt információk eleve előítéletesek voltak.
"Úgy vélem, hogy a világhálót sokszor használják bűnbakként. Jó példa erre a Facebook szerepe a 2016-os amerikai választásokban. A dezinformációs kampányok biztosan szerepet játszottak a folyamatban, de az intézményesített dezinformációk, amelyeket például a Fox News és más hagyományos sajtóorgánumok terjesztettek, sokkal nagyobb hatással lehettek a választásra. Akarom-e, hogy a Facebook jobb legyen? Igen. De azt is szeretném, hogy a Fox News és a The New York Times is jobbá váljon. Biztos, hogy néhány dolog nagyon rossz irányba tart a közösségi platformokon, de ha a Facebookot összehasonlítjuk az alkohol- vagy a cigarettagyártókkal, akkor ki kell mondanunk, hogy viszonylag gyorsan reagált a felmerült problémákra. Többek között több tízezer embert állított munkába csak azért, hogy kiszűrjék az álhíreket és eszközöket biztosít a műszaki innovációhoz."
"Hasonlítsuk ezt össze a cigarettagyártók tüdőrákkal kapcsolatos válaszaival vagy az olajipar klímavédelemre adott reakcióival. Illetve ott vannak a bankok ügyletei, amelyek szinte romba döntötték a világgazdaságot. Ehhez képest a Facebookot tesszük bűnbakká szinte mindenért. Pedig ha már a technológiai cégek szóba kerülnek, ott a YouTube is, amely legalább annyira rossz, ha nem rosszabb. Sokkal jobban örülnék annak, ha egy adatokkal alátámasztott vita bontakozna ki a kérdésben és nem egyetlen vállalatot tennénk felelőssé minden problémáért" - fejtette ki az álláspontját Tim O'Reilly.
A szakember hangsúlyozta, hogy alapvetően nem az a baj, hogy adatokat gyűjtenek az emberekről, hanem, hogy azokat ellenük használják fel. Az "adatgyűjtést meg kell akadályozni" szlogen ezért téves, a diszkriminációt kell meggátolni. Előre, és nem visszafelé kell gondolkodnunk. A mostani rendszerek legnagyobb problémája a masszív hatalmi aszimmetria, az átlagember tehetetlensége. Az adatvédelem biztosítása nem működik önszabályozással, azt nem a piaci szereplőknek, hanem a kormányoknak kell garantálniuk. Azonban vannak jó fejlesztések is, ilyenek például a reklámblokkolók, amelyek defenzív személyes technikák.
O'Reilly a digitális chartákkal sem értett egyet, mondván azokat olyan emberek készítik, akik nem értik túl jól a technikát és olyan követeléseket fogalmaznak meg, amelyek jól hangzanak, de valójában nem igazán ültethetők át a gyakorlatba. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen kezdeményezésekből nem alakulhat ki valami jó dolog. De ő már sok olyan vitában részt vett, amelyek a vak emberek és az elefánt történetére hasonlítottak: mindenki látta a történet egyes részeit, de senki sem látta át az egészet.
Tim O'Reilly a Szilícium-völgy orákulumának számít és többek között olyan fogalmakat tett népszerűvé, mint a nyílt forráskód vagy a Web 2.0. A szakember az O'Reilly Media könyvkiadó vezetőjeként számos kiadványt készített. A legújabb, WTF? What's the Future and Why It's Up to Us című művében az internet jövőjével foglalkozik.
"Miután sok életforma létezik, így valószínűleg számos mesterséges intelligencia is lesz a Földön és mindegyik más dologban lesz tehetséges. Egy ló vagy egy gepárd gyorsabban fut nálunk, embereknél, de más dolgokat jobban tudunk náluk. Ezért szerintem inkább specifikus képességekről kell beszélnünk. Feltehető a kérdés, hogy például jobban bízik-e valaki a Google Térképek útvonalajánlásaiban, mint egy átlagos utcai járókelőben. Én el tudok képzelni egy olyan algoritmusos intelligenciát, amelyre inkább rábíznám az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának vagy gazdaságának a menedzselését, mint Donald Trumpra.""A másik érdekes kérdés, hogy milyen lenne a Google, mint az internet kormánya. A Google keresője bizonyos szempontok szerint működik, amelyek alapján kategóriákba sorolja az egyes honlapokat. Ilyen tényező, hogy hányan látogatják meg az egyes oldalakat, hányan linkelnek rá az adott honlapra, mennyi időt töltenek el azon az emberek. A webes konszern pontosan meghatározta, hogy miként néz ki egy jó portál." - jelentette ki Tim O'Reilly.
A szakember hozzátette, hogy alapvetően nem gondolja, hogy meg kell javítanunk az internetet. Sokkal inkább szükség lenne egy kormányra, amely a közérdekeket szem előtt tartva cselekszik. Ugyanakkor nem szabadna alapból elutasítanunk a gépeket és a mesterséges intelligenciát sem, mert nem az elutasítás a megfelelő válasz a problémákra. A rendőrségek és az igazságügyi szervek algoritmusai tökéletesen bemutatták, hogy mennyire előítéletesek a létező rendszerek. Az algoritmusok azért rosszak, mert azokat évtizedes adatok segítségével képezték ki és tanításhoz használt információk eleve előítéletesek voltak.
"Úgy vélem, hogy a világhálót sokszor használják bűnbakként. Jó példa erre a Facebook szerepe a 2016-os amerikai választásokban. A dezinformációs kampányok biztosan szerepet játszottak a folyamatban, de az intézményesített dezinformációk, amelyeket például a Fox News és más hagyományos sajtóorgánumok terjesztettek, sokkal nagyobb hatással lehettek a választásra. Akarom-e, hogy a Facebook jobb legyen? Igen. De azt is szeretném, hogy a Fox News és a The New York Times is jobbá váljon. Biztos, hogy néhány dolog nagyon rossz irányba tart a közösségi platformokon, de ha a Facebookot összehasonlítjuk az alkohol- vagy a cigarettagyártókkal, akkor ki kell mondanunk, hogy viszonylag gyorsan reagált a felmerült problémákra. Többek között több tízezer embert állított munkába csak azért, hogy kiszűrjék az álhíreket és eszközöket biztosít a műszaki innovációhoz."
"Hasonlítsuk ezt össze a cigarettagyártók tüdőrákkal kapcsolatos válaszaival vagy az olajipar klímavédelemre adott reakcióival. Illetve ott vannak a bankok ügyletei, amelyek szinte romba döntötték a világgazdaságot. Ehhez képest a Facebookot tesszük bűnbakká szinte mindenért. Pedig ha már a technológiai cégek szóba kerülnek, ott a YouTube is, amely legalább annyira rossz, ha nem rosszabb. Sokkal jobban örülnék annak, ha egy adatokkal alátámasztott vita bontakozna ki a kérdésben és nem egyetlen vállalatot tennénk felelőssé minden problémáért" - fejtette ki az álláspontját Tim O'Reilly.
A szakember hangsúlyozta, hogy alapvetően nem az a baj, hogy adatokat gyűjtenek az emberekről, hanem, hogy azokat ellenük használják fel. Az "adatgyűjtést meg kell akadályozni" szlogen ezért téves, a diszkriminációt kell meggátolni. Előre, és nem visszafelé kell gondolkodnunk. A mostani rendszerek legnagyobb problémája a masszív hatalmi aszimmetria, az átlagember tehetetlensége. Az adatvédelem biztosítása nem működik önszabályozással, azt nem a piaci szereplőknek, hanem a kormányoknak kell garantálniuk. Azonban vannak jó fejlesztések is, ilyenek például a reklámblokkolók, amelyek defenzív személyes technikák.
O'Reilly a digitális chartákkal sem értett egyet, mondván azokat olyan emberek készítik, akik nem értik túl jól a technikát és olyan követeléseket fogalmaznak meg, amelyek jól hangzanak, de valójában nem igazán ültethetők át a gyakorlatba. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen kezdeményezésekből nem alakulhat ki valami jó dolog. De ő már sok olyan vitában részt vett, amelyek a vak emberek és az elefánt történetére hasonlítottak: mindenki látta a történet egyes részeit, de senki sem látta át az egészet.