Berta Sándor
A szabad internethozzáférésnek emberi jognak kellene lennie
Az elérés nélkül korlátozódik a szabadság és a dolgokba való beleszólás.
Merten Reglitz, a Birminghami Egyetem kutatója a tanulmányában azt írta, hogy a szabad és ingyenes internethozzáférésnek napjainkban alanyi emberi jognak kellene lennie. Amennyiben ugyanis a felhasználók nem lehetnek online aktívak, akkor hiányzik az életükből a globális politikában való részvételi lehetőség és az érintett személyek életminősége is sokkal rosszabb.
A tudós kijelentette, hogy az internetelérés nem luxus, hanem egy morális emberi jog. Mindenkinek ellenőrzés és cenzúra nélkül hozzá kellene férnie a globális hálózathoz, akik pedig nem tudják megfizetni azt, azok számára ingyen kellene biztosítani. E jog nélkül az emberek nem tudnak megszólalni és gyakorlatilag némaságra vannak ítélve.
Reglitz a tanulmányához elemezte a Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Távközlési Egyesületének adatait és kiderült, hogy tavaly a világ lakosságának csak az 51 százaléka rendelkezett interneteléréssel. A szegényebb országokban nőtt az online lévők aránya, amely az alkalmazott olcsóbb technológiáknak volt köszönhető. A blogíráshoz vagy az online kereséshez ugyanakkor nincs is szükség a legújabb technológiákra. Fontos lenne, hogy a közintézmények ingyenes internethozzáféréseket és eszközhasználatot kínáljanak.
A kutató a világháló fontossága szempontjából példaként említette az Arab tavaszt, a színes bőrűek elleni rendőri erőszak dokumentálását az Amerikai Egyesült Államokban és a #MeToo mozgalmat.
Merten Reglitz, a Birminghami Egyetem kutatója a tanulmányában azt írta, hogy a szabad és ingyenes internethozzáférésnek napjainkban alanyi emberi jognak kellene lennie. Amennyiben ugyanis a felhasználók nem lehetnek online aktívak, akkor hiányzik az életükből a globális politikában való részvételi lehetőség és az érintett személyek életminősége is sokkal rosszabb.
A tudós kijelentette, hogy az internetelérés nem luxus, hanem egy morális emberi jog. Mindenkinek ellenőrzés és cenzúra nélkül hozzá kellene férnie a globális hálózathoz, akik pedig nem tudják megfizetni azt, azok számára ingyen kellene biztosítani. E jog nélkül az emberek nem tudnak megszólalni és gyakorlatilag némaságra vannak ítélve.
Reglitz a tanulmányához elemezte a Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközi Távközlési Egyesületének adatait és kiderült, hogy tavaly a világ lakosságának csak az 51 százaléka rendelkezett interneteléréssel. A szegényebb országokban nőtt az online lévők aránya, amely az alkalmazott olcsóbb technológiáknak volt köszönhető. A blogíráshoz vagy az online kereséshez ugyanakkor nincs is szükség a legújabb technológiákra. Fontos lenne, hogy a közintézmények ingyenes internethozzáféréseket és eszközhasználatot kínáljanak.
A kutató a világháló fontossága szempontjából példaként említette az Arab tavaszt, a színes bőrűek elleni rendőri erőszak dokumentálását az Amerikai Egyesült Államokban és a #MeToo mozgalmat.