Berta Sándor

Ritkaföldfém-gyárakat finanszíroznak az amerikai fegyveres erők

Egy kormányzati dokumentum megerősítette a korábban ismertté vált információkat.

A Reuters betekinthetett azokba az anyagokba, amelyekből kiderült, hogy az amerikai fegyveres erők finanszírozzák bizonyos ritkaföldfémeket feldolgozó gyárak működését, hogy így biztosítsák az ország függetlenedését a területen meghatározónak számító Kínától. A cél az, hogy az üzemek feldolgozzák a korszerű fegyverekhez és elektronikai cikkekhez szükséges ásványokat. A második világháborús Manhattan projekt óta ez az első alkalom, hogy az amerikai fegyveres erők pénzügyileg finanszírozzák a ritkaföldfém-feldolgozást.

Donald Trump amerikai elnök az év elején utasította arra az amerikai fegyveres erőket, hogy javítsanak a ritkaföldfémek beszerzésén. Az ásványokra többek között a precíziós fegyverek, az intelligens bombák és a harci repülőgépek készítéséhez van szükség. Jim McKenzie, a UCore Rare Metals nevű cég vezetője kiemelte, hogy az amerikai ritkaföldfém-iparnak segítségre van szüksége ahhoz, hogy versenyben tudjon maradni a kínaiakkal. A vállalat jelenleg egy alaszkai projekten dolgozik. A menedzser rámutatott, hogy nem csupán a kapott pénz a lényeges, hanem Washington széles körű támogatása is.

Ágazati szakértők elmondták, hogy egy ritkaföldfémeket feldolgozó üzem átlagosan 5-20 millió dollárba kerül, de egy nagyobb gyár létrehozása akár több mint 100 millió dollárt is felemészthet. Bennfentesek szerint az amerikai hadsereg a költségek akár kétharmadát is átveheti és legalább egy programot finanszíroz. A támogatásra pályázóknak részletes üzleti tervet kell bemutatniuk és meg kell adniuk, hogy honnan akarják beszerezni a feldolgozandó ásványokat. Jon Blumenthal, a Blue Line vezetője azt hangsúlyozta, hogy nagyszerű dolog azt látni, hogy a védelmi minisztérium anyagilag támogatni akarja az ágazatot. A Blue Line egyébként korábban megbízta a Lynas nevű ausztrál társaságot egy texasi ásvány-szétválasztó üzem létrehozásával.

Egy nyáron elkészített amerikai dokumentumban összesen 35 kritikus ásványt soroltak fel a szakemberek, köztük olyan elemeket is, mint az urán vagy a titán. A 35 ásványból 14 esetében teljes mértékben importra kényszerül az USA. A Donald Trump amerikai elnök által kiadott 13 817-es számú rendelet célja az, hogy az Amerikai Egyesült Államok csökkentse a kritikus ásványi anyagok külföldi forrásaitól és a külföldi ellátási láncoktól való függőségét. A ritkaföldfémek közé összesen 17 fém tartozik, ezek a szkandium, az ittrium, a lantán, a cérium, a prazeodímium, a neodímium, a prométium, a szamárium, az európium, a gadolínium, a terbium, a diszprózium, a holmium, az erbium, a túlium, az itterbium és a lutécium. Júniusban pedig kiszivárgott, hogy az amerikai fegyveres erők megpróbálják felkutatni az alternatív ásványbeszerzési lehetőségeket.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #11
    Ha lófasz lenne akkor nem tiltakoznának ilyen vehemensen szankciók ellen, ahogy mondtam az 5G-s ebrendezések is egy jelentős piac, csak itt nincsenek havi %-os eladási adatok, egyszerűen nem rendelnek tőlük a network szolgáltatók berendezéseket.
    Ha ki kellene csengetned a 15% mögött lévő pénzt, akkor arra jutnál hogy ez egy baromi nagy lófasz.
  • ostoros #10
    15% az lófasz.
  • defiant9 #9
    A cikk annak következményéről szól hogy a két nagyhatalom kölcsönösen szívatja egymást azért hogy jobb tárgyalási pozíciója legyen:
    A kínai vezetés május végén kilátásba helyezte, hogy korlátozni fogja az elsősorban elektronikai és katonai eszközök gyártásához használt ritkaföldfémek exportját az után, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium feltette a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatot és 68 leányvállalatát arra a feketelistára,
    Kína pedig megérzi azt hogy az egyik legnagyobb piaca beszűkül a számára, ahogy az USA is. Egyiküknek sem érdeke a háború, de akinek több aduja van az tud kedvezőbb megállapodást elérni. Erről szól az egész ritkaföldfém gyár projekt is, ezért más ez a politika mint amit a szovjetek ellen alkalmaztak, teljesen más a cél és a környezet is.

    "hogy ezt ma már meg sem érez"
    A Huawei 15% esést produkált a nemzetközi okostelefon piacokon úgy hogy otthon tarolt, tehát érzi hogy nem fér hozzá a Google Play-hez. Ahogy azt is érzi ha az 5G network piacról kiszorítják nyugaton. Nagy a kínai belföldi piac de nem a világ, az export ami idáig eljuttatta őket.
  • ostoros #8
    Nem a fegyverkezési versenyről beszéltem. Hanem arról, hogy az orosz technológia fejletlenebb volt a civil szférában, mint a nyugati, mert tiltotta az USA az eladását a keleti blokkba. Kínának van olyan kutatás fejlesztése, hogy ezt ma már meg sem érezné, ráadásul messze nem olyan elszigeteltek mint a szovjetek voltak.
  • Csatabika #7
    Nem új keletű ez a dolog.
    Ott volt példának okáért az SR 71 amihez nagy mennyiségű titánt használtak fel.
    Olyan sokat amennyi nem ált rendelkezésére az USA-nak.
    A CIA megoldotta a feladatot, a hidegháború csúcsán megvették az oroszoktól...;-)
  • defiant9 #6
    Elég más volt ott akkoriban a helyzet 1-1% volt a két ország közt az export-import részaránya, ma sokkal erősebb az összefonódás, a harc a piacért megy, az nyilvánvaló hogy Kína nem fog beleroppanni egy fegyverkezési versenybe.
  • ostoros #5
    Ez a politika ugyan működött a szovjetek ellen, de nem működik Kína ellen.
  • defiant9 #4
    "Mikor lenne egy ilyen amcsi feldolgozóüzemnek értelme? Mondjuk egy évekig elhúzódó háborúban,"
    Vagy a kereskedelmi háborúban elvenni az ellenfél ászát. USA nem ad fejlett technikát vs. Kína nem ad nyersanyagot -> mi tudunk magunknak is termelni Alaszkában de ti továbbra sem fértek hozzá a fejlett amerikai technológiához.
  • NEXUS6 #3
    Háááát szerintem ez a tipikus "jó ötletnek tűnt" szitu.
    Onnan ered a dolog, hogy a kínaiak több évtizede tudatosan növelik a befolyásukat a ritkaföldfém piacon, gyak a kínai olajfegyverként használva.

    Adott piaci viszonyok között kb ez az amcsi kezdeményezés annyit ér, mintha Oroszország próbálna jelentős befolyást gyakorolni az olaj árára. És valóban próbálta ezt, próbált megegyezni az arab OPEC országokkal is a olaj árának emelésében. De egyszerűen olyan jelentős az USA hatása, hogy bukta volt.

    Mikor lenne egy ilyen amcsi feldolgozóüzemnek értelme? Mondjuk egy évekig elhúzódó háborúban, gyak világháborúban, amikor az elektronikai eszközök gyártását hazai földről kell biztosítani. Na ez az a dolog, ami senkinek, semmilyen jelentős gazdasággal rendelkező országnak nem érdeke a világon, az amcsiknak pláne nem. Szal lehet ilyenre készülni, de gyak ha bekövetkezik, akkor kb mint halottnak a csók. Trump atomtámadás elleni bunker programot is támogathatna ebből a pénzből.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2019.12.14. 19:19:57
  • Zoli007 #2
    Mint a mémben?