Követendő példa lenne a klíma­védelemben az Apple

Az óriáscég befolyása hasznos lehet a környezetvédelmi és energetikai projektekben.

Lisa Jackson, az Apple alelnöke és környezetvédelmi, valamint társadalmi kezdeményezésekért felelős vezetője kijelentette, hogy arra akarja használni az óriáscég befolyását, hogy világszerte növelje a különböző anyagok újrahasznosítását és erősítse a megújuló energiák használatát.

A menedzser 2013 óta dolgozik a társaságnál, korábban - Barack Obama hivatali idejében - az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) vezetője volt. Jackson kifejtette: hiszik, hogy fontos a vállalat magángazdaságban betöltött szerepének felhasználása arra, hogy nyomást gyakoroljanak más piaci szereplőkre. Arra akarják ösztönözni a vállalkozásokat, hogy bátrabban cselekedjenek a klímavédelem területén és az Apple jó példát akar mutatni ebben a folyamatban.

Az Apple illetékese példaként említette, hogy az új iPhone 11 készülék gyártása során újrahasznosított ritkaföldfémeket alkalmaztak. Ez volt az első alkalom, hogy egy okostelefon készítésekor ezzel a lehetőséggel élt egy gyártó. A menedzser kiemelte, hogy ha ők ezt meg tudták tenni, akkor mások is és remélik, hogy ez a lépésük másokra is ösztönzően fog hatni.

Jackson úgy vélte, hogy az emberek igénylik a változásokat a klímavédelem területén és olyan érzése van, mint ha valódi fordulóponthoz érkezett volna az emberiség. Szerinte sok cég egyszerűen nem ismeri fel, hogy nem kell különbséget tennie a bolygó jóléte és a saját nyeresége között. Okos és innovatív megoldásokra van szükség, hogy a teljes ágazat jelentős mértékben és tartósan csökkenteni tudja a szén-dioxid-kibocsátását. Ezzel párhuzamosan állami szabályozásra is szükség van.

Júliusban derült ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az Apple a legnagyobb napenergia-felhasználó. A Solar Energy Industries Association (SEIA) nevű szakmai szervezet adatai alapján a konszern összesen 393,3 megawatt napenergia-termelő kapacitással rendelkezik. A második helyen az Amazon található (329,8 megawatt). A technológiai vállalatok közül a Google a lista hatodik helyére került (142,9 megawatt), míg a Facebook és a Microsoft nem szerepelt az első tízben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dyra #3
    Esti mese. Egy komplett ipar épül a telókra bányászattól elkezdve megannyi területen. A termékük életciklusa alatt történt teljes kibocsájtást kellene megnézni. Gyanítom az egyik legnagyobb környezetszennyező cég.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2019.10.03. 06:28:30
  • gombabácsi #2
    haha, ezek a gigacégek milyen egyszerűen verik át az egész világot...
  • t_robert #1
    Magunk közt szólva igen csak gazdaságos volna újra hasznosítani a ritka földfémeket, hiszen az eszközökben sokkal koncentráltabban jelenik meg, mint a természetben.
    Mondjuk vegyük a lítiumot(ami nem tudom ritka földfémek közé tartozik-e, mert valójában meglehetősen gyakori elem a földön) . Az ugye régi tenger fenekek és mára kiszáradt sós mocsarak üledék rétegében lerakodott lítium. Vagyis megy a sós sivatagban a talajgyalu és legyalulja a felső talajréteget. Aztán 1-2 tonna legyalult rétegből kivonnak két kiló litium oxidot vegyi úton majd azt tovább feldolgozva előállítanak egy kilogramm fém tiszta lítiumot. Amit aztán aksikhoz használnak fel. Ehhez bányászni kell feldolgozni kell szállitani kell anyagok millió tonnáit. Hogy végül előálljon az a 60-70 ezer tonna fémtisztaságú lítium, amit felhasznál évente az ipar. El fogyni nem fog egyhamar azért mert több 10 millió tonna jelenleg kibányászható lítium van. A jelenlegi ütem mellett is év ezredekre elég a készlet. Amihez jön még a tenger fenék üledékeiben és tengervízben oldott 300-500 millió tonnányi fémtisztaságú lítium készlet.
    Ehhez képest mondjuk egy Tesla 90 KW-os aksicsomagban(kb 750 kg a tőmege van úgy 50-60 kg fém tiszta lítium, ami koncentráltan van benne. Az aksi feldolgozásával ki lehet nyerni annyi lítiumot, amit egyébként 150 tonna kibányászásával, szállításával és feldolgozásával lehetne kinyerni... ami persze energia és környezetszennyezés. Ahogy szaporodnak a lítium aksik és telepek egyre inkább egyre nagyobb mennyiségű nyersanyag forrás a lítium kinyrésére. Vagyis jót tenne, mind a gazdaságnak, mind a környezetnek ha hatékonyan gyűjtenénk és dolgoznánk fel a lítium aksikat. Legyen szó telefon aksiról számítógép aksiról autó aksiról és minden lítium telepes eszközről. A dolog pont így igaz minden féle drága ritkaföldfémere. Mivel a természeti előforduláshoz képest 1000-szeres koncentrációban rakjuk bele az elektronikai eszközeinkbe őket így kiváló nyersanyag forrást csinálunk a feleleges eszközeinkből, ha újra feldolgozzuk őket.