Berta Sándor
A tőzsdei algoritmusokat is befolyásolja a Brexit-káosz
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos információk teljesen összezavarják az algoritmusokat.
Neil Jones, a Mizuho nevű japán bank vezető devizakereskedője kijelentette, hogy a híradókba bekerülő számtalan Brexit-hír keresztülhúzza a számítógép által támogatott kereskedelmi rendszerek számításait, mert azok a modellek történeti adatokon alapulnak. A számítógépes algoritmusok egy ideje már nem csupán a világos tényeket, például a konjunktúra-adatokat vagy a jegybanki közleményeket veszik figyelembe, hanem megpróbálnak a hírekből is új impulzusokat szerezni a részvény- vagy a devizakereskedelemhez. Mindez elsősorban akkor lesz problémás, ha egy bizonyos címszóval kapcsolatban túl sok szöveg jelenik meg.
Erre jó példa, hogy csak a Reuters csak az elmúlt hetekben naponta akár 400 cikket, hírt jelentetett meg a Brexitről. Korábban naponta legfeljebb csak 15 ilyen anyag jelent meg. Manuel Andersch, a BayernLB elemzője hangsúlyozta, hogy jogosan lehet azt állítani, hogy a szigetország változékony áprilisi időjárását megbízhatóbban lehet előrejelezni, mint a Brexit-történet folytatását.
Arról egyébként nincsenek hivatalos adatok, hogy a híreket olvasó algoritmusok hány milliárd fontot mozgatnak meg a devizapiacon. A Reuters által megkérdezett három londoni bankár abból indult ki, hogy a teljes ilyen jellegű kereskedelem kevesebb, mint tíz százalékát tehetik ki ezek az összegek. David Leigh, a Deutsche Bank főkereskedője rámutatott, hogy az a fő kérdés, hogy valaki felelősségteljes kereskedőként hajlandó-e felvállalni az összetett Brexit-történet számítógépes programok számára való "lefordításának" a kockázatát. A válasz pedig az, hogy ezt valószínűleg senki sem tenné meg.
A Brexit a doménneveknél is problémát okoz. A folyamat természetesen leginkább a brit szolgáltatókat érinti, valamint azokat az európai vagy amerikai cégeket, amelyeknek szigetországi ügyfeleik vannak. A helyzet különösen akkor lehet nehéz, ha a brit doménnév-regisztráló vállalatok vagy szervezetek például .eu, .it vagy .fr végződésű doménneveket adtak el. A jelenleg hatályos szabályok ugyanis egyértelműen kimondják, hogy csak olyan vállalkozások vagy személyek lehetnek európai doménnév-tulajdonosok, amelyeknek vagy akiknek a székhelye az Európai Unióban vagy az európai gazdasági térségben van.
Neil Jones, a Mizuho nevű japán bank vezető devizakereskedője kijelentette, hogy a híradókba bekerülő számtalan Brexit-hír keresztülhúzza a számítógép által támogatott kereskedelmi rendszerek számításait, mert azok a modellek történeti adatokon alapulnak. A számítógépes algoritmusok egy ideje már nem csupán a világos tényeket, például a konjunktúra-adatokat vagy a jegybanki közleményeket veszik figyelembe, hanem megpróbálnak a hírekből is új impulzusokat szerezni a részvény- vagy a devizakereskedelemhez. Mindez elsősorban akkor lesz problémás, ha egy bizonyos címszóval kapcsolatban túl sok szöveg jelenik meg.
Erre jó példa, hogy csak a Reuters csak az elmúlt hetekben naponta akár 400 cikket, hírt jelentetett meg a Brexitről. Korábban naponta legfeljebb csak 15 ilyen anyag jelent meg. Manuel Andersch, a BayernLB elemzője hangsúlyozta, hogy jogosan lehet azt állítani, hogy a szigetország változékony áprilisi időjárását megbízhatóbban lehet előrejelezni, mint a Brexit-történet folytatását.
Arról egyébként nincsenek hivatalos adatok, hogy a híreket olvasó algoritmusok hány milliárd fontot mozgatnak meg a devizapiacon. A Reuters által megkérdezett három londoni bankár abból indult ki, hogy a teljes ilyen jellegű kereskedelem kevesebb, mint tíz százalékát tehetik ki ezek az összegek. David Leigh, a Deutsche Bank főkereskedője rámutatott, hogy az a fő kérdés, hogy valaki felelősségteljes kereskedőként hajlandó-e felvállalni az összetett Brexit-történet számítógépes programok számára való "lefordításának" a kockázatát. A válasz pedig az, hogy ezt valószínűleg senki sem tenné meg.
A Brexit a doménneveknél is problémát okoz. A folyamat természetesen leginkább a brit szolgáltatókat érinti, valamint azokat az európai vagy amerikai cégeket, amelyeknek szigetországi ügyfeleik vannak. A helyzet különösen akkor lehet nehéz, ha a brit doménnév-regisztráló vállalatok vagy szervezetek például .eu, .it vagy .fr végződésű doménneveket adtak el. A jelenleg hatályos szabályok ugyanis egyértelműen kimondják, hogy csak olyan vállalkozások vagy személyek lehetnek európai doménnév-tulajdonosok, amelyeknek vagy akiknek a székhelye az Európai Unióban vagy az európai gazdasági térségben van.