Kína megelőzi a kulcs­fontosságú technológiákban az USA-t

Az ázsiai állam bizonyos területeken már most lehagyja az Amerikai Egyesült Államokat.

Kína a mesterséges intelligencia területén tavaly 2,5-szer több, összesen 30 000 szabadalmat nyújtott be, mint a tengerentúli vetélytársa és emellett a katonai szempontból nagyon fontos kvantumkriptográfiába is tízszer több pénzt fektetett be. Az összeg a szakemberek szerint legalább 50 milliárd dollár volt. Többek között ez derült ki a Mercator Institute for China Studies (MERICS) által készített dokumentumból.

A MERICS két kutatója, Kristin Shi-Kupfer és Mareike Ohlberg által írt, 58 oldalas anyagot közvetlenül a közelgő brüsszeli Európai Unió-Kína csúcstalálkozó előtt hozta nyilvánosságra a szervezet és nyomatékosan arra hívta fel az európai vezetők figyelmét, hogy az EU könnyen a két nagyhatalom közötti technológiai versenyfutás áldozatává válhat. Ez egyértelműen arra a befektetési előnyre vezethető vissza, amellyel mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Kína rendelkezik a kontinenssel szemben. Az is súlyosbítja Európa helyzetét, hogy az amerikai kormány komoly nyomást gyakorol a szövetségeseire azért, hogy azok ne alkalmazzák a kínai csúcstechnikás termékeket.

A MERICS munkatársai rámutattak, hogy a Huawei technológiája elleni amerikai kampány kiválóan bemutatja, hogy a jövőbeli esetleges konfliktusok esetében mire lehet számítani. Éppen ezért a tanulmány szerzői azt javasolták az Európai Unió illetékeseinek, hogy teremtsék meg a kínai csúcstechnikás termékek alkalmazásának alapvető feltételeit az európai digitális piacon. Ehhez pontosan elemezni kell, hogy Kína az új technológiákat miként alkalmazza katonai és politikai szempontból - utóbbi elsősorban a kínai lakossággal szembeni felhasználást jelenti. Azt is tanulmányozni kell, hogy az ázsiai ország az állami támogatások segítségével hogyan hódítja meg a világpiacot. Vannak ugyanis arra utalások, hogy az Európa elleni kibertámadások végrehajtását olcsó kínai hardverek tömeges alkalmazásával könnyítik meg.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #29
    A miheztartas vegett, nem arrol van szo hogy a videk semmennyit sem fejlodott, es a 70-es evekben ragadt, ezeket te koltotted hozza (https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab).

    Arrol van szo, hogy ez tovabbra is egy iranyitott gazdasag, ahol bizonyos szektorok es regiok sokkal nagyobb szabadsagot kapnak mint masok. Bizonyos szektorok teljesen magankezekben vannak (pl IT), es itt komoly fejlodes is mutatkozik. Mas szektorok pedig teljesen allami kezen vannak, es az eredmenyeik is olyanok...
    Egyes tengerparti ipari regiokban szabad vallalkozni, es a munkaeroaramlast sem szabalyozza (es vedi) sok minden, mig videken a fold meg mindig allami kezben van, es csak berelni lehet.

    Egyebkent nezd meg milyen korulmenyek kozott dolgoznak a Kinaiak a gyarakban, es gondold at hogy ez egy oriasi elorelepes a szamukra a videki elethez kepest, ami miatt azt is elfogadjak hogy alig latjak a csaladjukat...
  • Sequoyah #28
    Remelem van erre forrasod, es nem csak a te lazalmaid:)
  • fonak #27
    Ez már rég folyamatban van, az csak a te lázálmaidban van úgy, hogy Kína egyes területein Észak-Korea (vagy 70es évekbeli Kína) van, és csak "néhány tengerparti régió fejlődött", máshol meg echte kommunista gazdaság van most is. :)
    Különbségek persze vannak, valóban vannak erősen elmaradott vidékek, meg ahol a szeparatizmustól való félelem miatt durvább a politikai elnyomás (ujgurok, Tibet).
  • Sequoyah #26
    Mondjuk ugy, hogy kihasznalatlan potencial...

    Ha ezen regiok is szabad kezet kapnanak, es vallalkozhatnanak, akkor az oriasi ujabb ugrast jelenthetne Kina szamara. Egyreszt az o fejlodesuk az atlagot megdobna, masreszt megjelennenek mint belso kereslet, ami a fejlett ipari regioknak is nagy lokest jelentene.
    E nelkul nem fog menni, mert export alapu gazdasaggal nem fogjak se megkozeliteni, se lehagyni a nyugati orszagokat. Mihelyst megkozeleitik olyan dragak lesznek, hogy senki nem fog tobbe Kinai cuccot vasarolni. Ez a folyamat mar most megindult...

  • fonak #25
    Szó sincs ilyesmiről, annyi van, hogy a munkaerő szabad mozgása korlátozott, tehát nem költözhet be a paraszt mondjuk Sanghajba, ha nem kap rá engedélyt. Eleve már vonatjegyet sem tud venni ma már oda, hogy bevezették a "szociális kreditrendszert". Ettől függetlenül persze rengeteg "belső migráns" dolgozik a fejlett részeken építkezéseken, gyárakban, de ők "vendégmunkások", nem kapnak letelepedési engedélyt. De egyébként Kína legszegényebb és leggazdagabb részei között sincs nagyobb különbség mint mondjuk az EU legszegényebb és leggazdagabb régiói között. Ha meg az EU-n kívül európai országokat is beszámítjuk, akkor pláne.
  • Ulrich von #24
    Mikor Sanghaiban jártam pár éve, azt gondoltam, ilyen lehet New York.
  • ostoros #23
    Ilyenek a birodalmak... Ugyanannyira érdekli az angolt, vagy a németet a magyar vagy a román, mint a kínait az ujgur, vagy a tibeti. Bezzeg a kormány, az már másképp vélekedik, az uralkodni akar, annak már nem mindegy a tibeti viselkedése, vagy az hogy a magyar hogyan vélekedik a leendő európai birodalomról.
  • ostoros #22
    " a kormany siman elviszi a "folosleget"." Ez sokáig így volt, de elvileg pár éve változtattak rajta, ha lehet hinni a híreknek. Annyi, hogy amit pluszban termeltél, nem személyesen a tied, hanem a tsz-é, de a tsz-től elvileg nem veszi el a kormány, szóval megéri noszogatni egymást, hogy több jusson...
    Valami ilyesmiről olvastam tavaly, de már nem emlékszem.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.04.13. 13:09:48
  • ostoros #21
    Nagy a szád ahhoz képest, hogy álomvilágban élsz...
  • Nos #20
    Teljesen ez a szitu, sot vannak olyan varosok, ahol mar inkabb a kelet es nyugat europai kozott vannak a berek. Asszem orulnenk, ha annyit keresnenk, mint Shanghaiban, az mar nem budapesti szint. Par eve voltam ott, leesett az alam. Raadasul tok rendezett es tiszta, tok sok zoldovezet van. Mondjuk nekem mar Budapest is tul nagy.