Még messze vagyunk a gondolat­olvasó gépektől

Még nagyon sok időre és kutatásra van szükség a megfelelő interfészek kifejlesztéséig.

Egy számítógépnek nem egyszerű elmagyarázni, hogy mit akar tőle a felhasználó és ez elsősorban annak köszönhető, hogy a meglévő ember-gép interfészek egyszerűen túl nehézkesen működnek. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne a gondolatainkkal irányítani a PC-t, de erre most még nincsenek kiforrott megoldások. A területen dolgozó tudósok egy része a lehetséges prognózisokkal kapcsolatban visszafogott és ez nem véletlen. Pedig vannak eredmények. Stéphanie Martin, a Genfi Egyetem kutatója például már képes arra, hogy a kísérletekben résztvevő személyek agyi jeleiből felismerje, ha valaki éhes vagy szomjas, illetve, hogy egy kérdéssel szemben elfogadó vagy elutasító álláspontot képvisel. De ennek még nincs sok köze a valódi gondolatolvasáshoz.

"A munkánk része egy olyan európai kutatóprojektnek, amelynek célja új elektródák kifejlesztése és a beszéd agyhullámokból való rekonstruálása. Azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a gondolatolvasástól még nagyon messze vagyunk. Az olyan cégek, mint a Facebook és a Google ugyan komoly dolgokat ígérnek, de mai szemmel nézve az akadályok hatalmasak. Nem állnak ugyanis rendelkezésünkre az agyi tevékenység precíz méréshez szükséges eljárások. A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) magas térbeli felbontást kínál, míg az EEG komoly időbeli felbontást biztosít, de a kettő egyszerre nem lehetséges. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az emberi agy körülbelül 80 milliárd neuronból áll. Ezt napjainkban lehetetlen egyidejűleg ellenőrizni."


"Mi a kutatásainknál olyan elektródákat alkalmazunk, amelyeket a koponyába ültetünk be, de ez etikai okokból nem egyszerű dolog. Epilepsziás betegekkel dolgozunk együtt. Figyelembe kell venni, hogy a belső hangok kiolvasásakor további problémák merülnek fel. Még ha tökéletes adataink is lennének, akkor sem tudjuk pontosan, hogy mi történik az agyban. Így például nagyon nehéz megállapítani, hogy mikor kezdődik el egy gondolat és mikor ér véget. Mindezt megpróbáljuk jelenleg behatárolni, de az adatok ilyen jellegű kategorizálása nagyon nehéz. A gépi tanulás ugyan talál mintákat az adatokban, de ahhoz általában kategóriákra van szüksége. Egyszerűbb lenne, ha az invazív mérésekre támaszkodhatnának, de azoknál meg ott vannak az etikai határok" - jelentette ki a szakember.

A kutatók szándékosan nem beszélnek gondolatolvasásról és inkább olyan fogalmakat használnak, mint a "belső hangok" és a "rejtett beszéd". A betegek ugyanis a szavakat tényleg a fejükben hallják, de az agyban ez a folyamat bonyolult.

Stéphanie Martin hangsúlyozta, hogy Elon Musk Neuralink nevű vállalkozásában körülbelül 80 személy foglalkozik a területtel és hatalmas erőforrások állnak rendelkezésre. Az nagyszerű dolog, hogy globális társaságok érdeklődnek a téma iránt, mert nagyon jó kutatóik vannak és népszerűvé teszik a témát a közvélemény számára, ráadásul más kutatási intézményekkel is együttműködnek és elérhetővé tesznek bizonyos eszközöket. Ezek az óriáscégek csak néhány éve aktívak ezen a területen. De probléma, hogy e vállalatok nem osztják meg a tudásukat és a munkatársaik sem publikálják az eredményeiket a tudományos folyóiratokban. A céljaik is mások: ők pénzt akarnak termelni és például minden embert összekötnének, de ugyanazokkal a technikai kihívásokkal kell megbirkózniuk.


"A terület úttörői Európában és az Amerikai Egyesült Államokban vannak, ahol hozzá lehet férni az adatokhoz és ahol vannak betegek is, akiknél ki lehet próbálni a gondolatolvasást. Összességében azonban nincsen sok olyan kutatócsoport, amely kifejezetten a beszéd dekódolásával foglalkozna. Ettől függetlenül komoly erőfeszítések vannak azért, hogy az agyhullámok feljegyzésére szolgáló technológiát jobbá tegyék. Nagyobb felbontásra képes elektródákat fejlesztenek ki és a beültethető elektródák számát is növelik. A pályázati kiírásaiban az Európai Unió már több ezer, egyszerre beültethető elektródát említett" - ecsetelte a Genfi Egyetem munkatársa.

A kutató elmondta, hogy általában maximum egy hétig lehet kapcsolatban a beültetett elektródákkal rendelkező betegekkel. Mindig egyensúlyoznia kell a technológia jobbá tétele és a valódi kutatómunka között. A nem invazív módszerek, például az EEG vagy a magnetoenkefalográfia (MEFG) esetében a technológia még nem elég fejlett és van bizonyos status quo olyan dolgokkal kapcsolatban, mint egy egérkurzor irányítása. A szakemberek ezeket a mintákat már fel tudják ismerni, mert sokkal egyszerűbbek, mint a nyelv. Az ilyen típusú agyi interfészek belátható időn belül kiforrottak lehetnek és piacra kerülhetnek.


Stéphanie Martin kiemelte, hogy már sikerült egyes szavakat dekódolniuk, igaz, kifejezetten olyan szavakra és fogalmakra összpontosítottak, mint az igen, a nem, az éhség és a szomjúság. Ezek egyszerű kategóriák. Az agyhullámokból rekonstruálták az egyes szavakat, az energiáikat, a frekvenciáikat és más paramétereiket. Ezekből vezették le az egyes szavak akusztikai tulajdonságait. Régebbi tanulmányok bebizonyították, hogy lehetséges a beszédet rekonstruálni agyhullámokból, ha az emberek valóban beszélnek. Először egy beszédszintetizálóval próbálkoztak, de az a belső hangok esetében nem működött jól. Ennek ellenére rekonstruálni tudták az egyes szavak alapvető fonetikai tulajdonságait, a jövőben pedig talán lehetséges lesz a belső hangok pontos visszaadása is.

"Az eddig vizsgált epilepsziás betegek tudtak beszélni. A következő feladat az lesz, hogy olyan páciensek esetében is teszteljük a módszert, akik egyáltalán nem tudnak beszélni. Náluk viszont sokkal inkább az lesz a középpontban, hogy irányítani tudjanak egy egérkurzort, mint az, hogy a belső hangjukat rekonstruálhassuk. A tudomány egy hosszadalmas folyamat, ezért a fejlődés akár évtizedeken át is tarthat. Ez részben arra vezethető vissza, hogy az agyi interfészekből profitáló betegek kisebbséget jelentenek. Az ilyen projektekre nagyon nehéz támogatást szerezni, ennek ellenére a téma felkapott és egyre többen álmodnak arról, hogy agyi interfészük lesz. Azonban ez önmagában nem finanszírozza a kutatásunkat" - szögezte le a Genfi Egyetem szakértője.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fejlodes #3
    Nem kellene kifejleszteni semmilyen gondolatolvasó gépet, mivel annak sokkal több negatív hatása lenne mint pozitív. Az embereke többségének csak hátránya lenne az ilyen gépből. Néhány ritka betegség gyógyítására még ha alkalmas is lehetne a gép, a többségnek rosszabb lenne. Az X-men filmekben a professzor tud olvasni a gondolatokban. Óriási hatalma lenne annak a cégnek, aki képes lenne olvasni a gondolatokban. Az X-men filmekben egyébként van megoldás a gondolatolvasás ellen, mégpedig egy fémes sapka, ami tulajdonképpen leárnyékolja az agyat a külső behatolástól. Nem lenne jó egy olyan világban élni, ahol van gondolatolvasás szerintem. Ráadásul ha lehetségessé válna valahogy a gondolat olvasása, még szörnyűbb következménye lenne a gondolatok manipulálásának.
  • Merces2 #2
    ..nem jutnál el odáig , szerintem a harmadik gondolatolvasó generáció nem tanulna meg beszélni, képtelenné vállna az elvont gondolkodásra a negyedik generáció meg szőrtelen csimpánzént rohangálna fel-alá a romok között...
  • esztyopa #1
    Na vegyük a technológia teljes kiforrottságát.
    Felhőbe kötve minden ember olvasni tudna a másik gondolataiba.
    Mi lenne akkor,ha az anyósom olvasna a gondolataimban,és megtudná,hogy egy hülye,korlátolt vén banyának tartom.
    Vagy a főnököm behívatna,és kiolvasná a gondolataimból,hogy egy tudatlan,seggnyaló,karrierista p*csnek tartom.
    Vagy az első randin az angyalka kiolvasná a gondolataimból.hogy t.k. csak jól meg szeretnem kefélni.
    Vajon jó lenne ez Nekünk?
    /Lehet,hogy mindenki otthon kuksolna,és megszünne a társadalmi kapcsolatrendszer./