Berta Sándor
Célpontban a felhasználók agya
A 21. század közepére a felhasználók gondolatai válhatnak a legkeresettebb információkká.
Azt hihetnénk, hogy a kattintásaink, a vásárlásaink és a mozgásunk ellenőrzése után már semmi sem lehet rosszabb. De van még egy nem kontrollált terület: az agyunk. Néhány cég felfedezte, hogy mennyire értékes az agy és azzal próbálják meg a felhasználók számára vonzóvá tenni a dolgot, hogy a gondolatvezérlés hasznosságát bizonygatják. Hiszen milyen jó is lenne egy napon arra ébredni, hogy a mobiltelefonunkat, a számítógépünket, a televíziónkat, az autónkat vagy a lakásunkat a gondolatainkkal irányíthatjuk. De mi van akkor, ha az agyunk olyasmit is elárul, amit egyáltalán nem akarunk?
Kai Markus Müller, a Neuromarketing Labs vezetője elmondta, hogy egy EEG segítségével már most is ki lehet olvasni valakinek az agyából azt, hogy hajlandó-e és ha igen, mennyit fizetni egy csésze kávéért egy Starbucks kávézóban. A szakember mosolyogva ecsetelte, hogy az agyunk nem hazudik és az agy, illetve a gondolatok sokszor elárulhatják az embert. Más tudósok, például Philipp Kellmeyer és Tonio Ball, a Freiburgi Egyetemi Klinika Neurotechnológiai Laboratóriumának munkatársai úgy vélték, hogy a neuromarketing minimum vitatott, de akár vudunak is nevezhető, mert az egyes mérések pontatlanok, a szúrópróbaszerűen vett minták túl kicsik és az azokból levont következtetések nem elég átfogóak.
Egyes tudósok szkepticizmusa ellenére a Szilícium-völgyben az agy hasznosítását már a következő nagy dolognak tartják. A különböző cégek évente több mint 100 millió dollárt költenek a számítógép-agy interfészek kutatására. A Sharp-Brain-Index adatai alapján az agyhoz kapcsolódó elfogadott szabadalmak és a benyújtott, de még el nem fogadott szabadalmi keresetek száma az elmúlt tíz évben 500 százalékkal nőtt. A terület iránt érdeklődők között olyan óriások találhatók, mint a Microsoft, az Accenture és az IBM. A szabadalmakat benyújtók között az első felsőoktatási intézmény a New York-i Egyetem, amely a 19. helyen található.
Jelenleg az agyból kinyerhető adatok esetében a legnagyobb akadályt a gyakran pontatlan technika és a kényelmetlen, elektródás fejfedő jelenti. Emellett a fejmozgások és az izomfeszültségek zavaró jeleket adnak.
Philipp Kellmeyer felvilágosító kampányt indított, amelyben arra akarja felhívni a figyelmet, hogy óvakodjunk az agyunkkal kapcsolatos információk eladásától. A kezdeményezéséhez csatlakoztak a Harvard, a Columbia és a Stanford Egyetem munkatársai is. Az agy ugyanis nem akármilyen szerv: az, aki képessé válik a tárolt információk kiolvasására vagy akár manipulálására, egy nagyon veszélyes eszközhöz fog jutni, amellyel nem csupán egy személyt, hanem az egész társadalmat is kontrollálhatja majd. Az agyi adatok ráadásul nagyon érzékeny információkat tartalmazhatnak, például az adott személy betegségeiről, állapotáról, ráadásul úgy, hogy lehet, hogy az illető még maga sincs tisztában ezekkel.
Az agy és a szem figyelése vásárlásnál megválaszolhatja, hogy mi ragadja meg az emberek figyelmét vagy hogy elég csábító-e egy csomagolás
Philipp Otto, az iRights.Lab adatvédelmi szakértője szerint egy atombomba hatása regionálisan korlátozott. De több százezer vagy millió neurális adat olvasása vagy manipulálása az ő szemszögéből legalább olyan, ha nem veszélyesebb dolog.
Patrice Renaud, a Philippe-Pinel Institute munkatársa bemutatta, hogy már ma is mire képes a technológia. Pedofiliával gyanúsított embereket szembesített meztelen, gyakran gyerekszerű avatárokkal. Egy EEG-sisak érzékelte a feltételezett tettes agyhullámainak változásait, miközben az illető szemmozgásait is követték, hogy megtudják ránézett-e a fotókra és ha igen, azok melyik részére. Továbbá egy kis gyűrűt helyeztek el az adott személy nemi szervén, hogy érzékeljék az esetleges erekcióját. A három mérésnek köszönhetően meg lehetett mondani, hogy ki lehet pedofil és ki nem. A módszer Észak-Amerikában már elterjedtnek számít és a bíróságok előtt része a pszichiátriai szakvéleményeknek. Patrice Renaud semmi okát nem látta annak, hogy a megoldás egyes részeit miért ne alkalmazhatná például a Facebook vagy más internetes konszern ügyfelei gondolatainak kiolvasására.
Steve Hoffmann, a Szilícium-völgy egyik befektetője megerősítette, hogy a Facebook - ha tehetné - kiolvasná az emberek agyi információit. A platform már eddig is rengeteg személyes adatot gyűjtött össze. Amennyiben az agyi információknak köszönhetően egy szinttel feljebb léphetne, aligha fog habozni. A szakember hozzátette, hogy a világ techóriásai - a Facebook, az Amazon és a Google - már most is előrejelzésekre képes adatbázisokat készítenek. A jövőben nem csupán azt akarják előrejelezni, hogy valaki mit akar rendelni, hanem legszívesebben a teljes rendelési folyamatot is elvégeznék a felhasználók helyett. Ehhez viszont adatokra van szükségük: az agyi, a vásárlási és a mozgási adatainkra. Így egy napon majd úgy fogunk online vásárolni, hogy voltaképpen nem is veszünk részt a folyamatban tevékenyen.
Nagyon komoly aggodalmakra adhat okot, ha az emberiség vagy annak egy része feláldozza a legintimebb és a legszemélyesebb gondolatait a kényelem oltárán. Különösen annak tükrében lehet ez veszélyes, hogy napjaink techcégei már számtalan esetben bebizonyították, hogy gyakran még a legalapvetőbb adatvédelmi és biztonsági előírásokat sem tudják - vagy akarják - betartani és a rájuk bízott információkat nemhogy nem védik meg, de akár még értékesítik is.
Azt hihetnénk, hogy a kattintásaink, a vásárlásaink és a mozgásunk ellenőrzése után már semmi sem lehet rosszabb. De van még egy nem kontrollált terület: az agyunk. Néhány cég felfedezte, hogy mennyire értékes az agy és azzal próbálják meg a felhasználók számára vonzóvá tenni a dolgot, hogy a gondolatvezérlés hasznosságát bizonygatják. Hiszen milyen jó is lenne egy napon arra ébredni, hogy a mobiltelefonunkat, a számítógépünket, a televíziónkat, az autónkat vagy a lakásunkat a gondolatainkkal irányíthatjuk. De mi van akkor, ha az agyunk olyasmit is elárul, amit egyáltalán nem akarunk?
Kai Markus Müller, a Neuromarketing Labs vezetője elmondta, hogy egy EEG segítségével már most is ki lehet olvasni valakinek az agyából azt, hogy hajlandó-e és ha igen, mennyit fizetni egy csésze kávéért egy Starbucks kávézóban. A szakember mosolyogva ecsetelte, hogy az agyunk nem hazudik és az agy, illetve a gondolatok sokszor elárulhatják az embert. Más tudósok, például Philipp Kellmeyer és Tonio Ball, a Freiburgi Egyetemi Klinika Neurotechnológiai Laboratóriumának munkatársai úgy vélték, hogy a neuromarketing minimum vitatott, de akár vudunak is nevezhető, mert az egyes mérések pontatlanok, a szúrópróbaszerűen vett minták túl kicsik és az azokból levont következtetések nem elég átfogóak.
Egyes tudósok szkepticizmusa ellenére a Szilícium-völgyben az agy hasznosítását már a következő nagy dolognak tartják. A különböző cégek évente több mint 100 millió dollárt költenek a számítógép-agy interfészek kutatására. A Sharp-Brain-Index adatai alapján az agyhoz kapcsolódó elfogadott szabadalmak és a benyújtott, de még el nem fogadott szabadalmi keresetek száma az elmúlt tíz évben 500 százalékkal nőtt. A terület iránt érdeklődők között olyan óriások találhatók, mint a Microsoft, az Accenture és az IBM. A szabadalmakat benyújtók között az első felsőoktatási intézmény a New York-i Egyetem, amely a 19. helyen található.
Jelenleg az agyból kinyerhető adatok esetében a legnagyobb akadályt a gyakran pontatlan technika és a kényelmetlen, elektródás fejfedő jelenti. Emellett a fejmozgások és az izomfeszültségek zavaró jeleket adnak.
Philipp Kellmeyer felvilágosító kampányt indított, amelyben arra akarja felhívni a figyelmet, hogy óvakodjunk az agyunkkal kapcsolatos információk eladásától. A kezdeményezéséhez csatlakoztak a Harvard, a Columbia és a Stanford Egyetem munkatársai is. Az agy ugyanis nem akármilyen szerv: az, aki képessé válik a tárolt információk kiolvasására vagy akár manipulálására, egy nagyon veszélyes eszközhöz fog jutni, amellyel nem csupán egy személyt, hanem az egész társadalmat is kontrollálhatja majd. Az agyi adatok ráadásul nagyon érzékeny információkat tartalmazhatnak, például az adott személy betegségeiről, állapotáról, ráadásul úgy, hogy lehet, hogy az illető még maga sincs tisztában ezekkel.
Az agy és a szem figyelése vásárlásnál megválaszolhatja, hogy mi ragadja meg az emberek figyelmét vagy hogy elég csábító-e egy csomagolás
Philipp Otto, az iRights.Lab adatvédelmi szakértője szerint egy atombomba hatása regionálisan korlátozott. De több százezer vagy millió neurális adat olvasása vagy manipulálása az ő szemszögéből legalább olyan, ha nem veszélyesebb dolog.
Patrice Renaud, a Philippe-Pinel Institute munkatársa bemutatta, hogy már ma is mire képes a technológia. Pedofiliával gyanúsított embereket szembesített meztelen, gyakran gyerekszerű avatárokkal. Egy EEG-sisak érzékelte a feltételezett tettes agyhullámainak változásait, miközben az illető szemmozgásait is követték, hogy megtudják ránézett-e a fotókra és ha igen, azok melyik részére. Továbbá egy kis gyűrűt helyeztek el az adott személy nemi szervén, hogy érzékeljék az esetleges erekcióját. A három mérésnek köszönhetően meg lehetett mondani, hogy ki lehet pedofil és ki nem. A módszer Észak-Amerikában már elterjedtnek számít és a bíróságok előtt része a pszichiátriai szakvéleményeknek. Patrice Renaud semmi okát nem látta annak, hogy a megoldás egyes részeit miért ne alkalmazhatná például a Facebook vagy más internetes konszern ügyfelei gondolatainak kiolvasására.
Steve Hoffmann, a Szilícium-völgy egyik befektetője megerősítette, hogy a Facebook - ha tehetné - kiolvasná az emberek agyi információit. A platform már eddig is rengeteg személyes adatot gyűjtött össze. Amennyiben az agyi információknak köszönhetően egy szinttel feljebb léphetne, aligha fog habozni. A szakember hozzátette, hogy a világ techóriásai - a Facebook, az Amazon és a Google - már most is előrejelzésekre képes adatbázisokat készítenek. A jövőben nem csupán azt akarják előrejelezni, hogy valaki mit akar rendelni, hanem legszívesebben a teljes rendelési folyamatot is elvégeznék a felhasználók helyett. Ehhez viszont adatokra van szükségük: az agyi, a vásárlási és a mozgási adatainkra. Így egy napon majd úgy fogunk online vásárolni, hogy voltaképpen nem is veszünk részt a folyamatban tevékenyen.
Nagyon komoly aggodalmakra adhat okot, ha az emberiség vagy annak egy része feláldozza a legintimebb és a legszemélyesebb gondolatait a kényelem oltárán. Különösen annak tükrében lehet ez veszélyes, hogy napjaink techcégei már számtalan esetben bebizonyították, hogy gyakran még a legalapvetőbb adatvédelmi és biztonsági előírásokat sem tudják - vagy akarják - betartani és a rájuk bízott információkat nemhogy nem védik meg, de akár még értékesítik is.