Berta Sándor
Nagyobb teljesítményű agyra lesz szükségünk?
A robotok egyre intelligensebbek, igaz, még nem szárnyalják túl az emberi elme képességeit. Az embereknek ugyanakkor nem szabad a babérjaikon ülniük és növelniük kell az agyuk teljesítményét.
"Az emberi agy egyre inkább a fejlesztések középpontjába fog kerülni. Arra kellene berendezkednünk, hogy agyunknak idővel a mesterséges intelligenciával kell majd versenyeznie. A technológia ugyanis rohamosan tovább fog fejlődni, ez nem is kérdés. Ennek oka, hogy ezen a területen - ellentétben más nagy technológiákkal, például az atomenergiával - a fejlődést nem lehet korlátozni. A mesterséges intelligencia kisebb szervezetek keretében is továbbfejleszthető, elég csak a londoni Deep Mind cégre gondolni, amelynél mindössze 600-an dolgoznak" - jelentette ki Christof Koch neuroinformatikus, az Allen Institute for Brain Research elnöke.
A szakember szerint az embereknek minden bizonnyal nagyobb teljesítményű agyra lesz szükségük ahhoz, hogy lépést tarthassanak a mesterséges intelligenciával. Eljön majd az a pont, amikor több olyan tudásra lesz szükségünk, amelyek hasonlítani fognak a számítógépek képességeire, persze ez nem 5 vagy 10 év múlva következik majd be. Ugyan már ma is lehet növelni az agy teljesítményét, gondoljunk csak a sakkozókra, de csak hagyományos módszerekkel, például számít a jobb táplálkozás, a mentális tréning és a rendszeres mozgás.
2014-ben tarolt az interneten a jeges vizes kihívás, az Ice Bucket Challenge, amelynek eredetileg az amiotrófiás laterálszklerózisban, azaz ALS-ben szenvedő betegek támogatása lett volna a célja. (Ez volt a pár napja elhunyt Stephen Hawking betegsége is.) Rajtuk nagyon tudna segíteni egy jó agy-számítógép interfész, az orvosok évek óta dolgoznak ilyeneken. Még csak kezdetleges megoldások vannak, melyek segítségével a páciensek néhány betűt írhatnak le percenként. Egy kerekesszéket ugyan el lehet fordítani a segítségükkel, de csak nagyon nehezen lehet dolgokat absztraktabb módon megjeleníteni.
Christof Koch
"Elon Musknak hosszú távon abban igaza van, hogyha nem lesznek összekötve az emberi agyak, akkor veszíthetünk a mesterséges intelligenciával szemben. Nem azért az ember a domináns faj a Földön, mert a leggyorsabb és a legerősebb, hanem mert a legokosabb és a legagresszívabb. Amennyiben valaki épít valamit, ami ugyanolyan intelligens, mint mi, de nagyobb teljesítményű hardverrel rendelkezik, akkor túl fog minket szárnyalni. De egy ilyen valami megalkotása hosszabb ideig tart majd, mint azt gondolnánk. Jelenleg 30 olyan beteg van az USA-ban, akinek az agyába chipet építettek be. Őket mind nagyon intenzíven és klinikai körülmények között figyelik, és nem is biztos, hogy e megoldások működnek. Az emberi szervezet nagyon összetett és nagyon óvatosnak kell lenni" - fejtette ki Christof Koch.
Az Allen Institute for Brain Research elnöke szerint ha az emberiség megpróbál a számítógépekkel lépést tartani, akkor egyre inkább a gépi világ részévé válik majd. De ez csak évtizedek múlva következhet be, ha egyáltalán bekövetkezik majd. "A Földön a leginkább tanulmányozott az élőlény a mindössze 1 mm hosszú Caenorhabditis elegans, egy fonálféregfaj. 302 idegsejtje van, amelyek teljes mértékben fel vannak térképezve. Ennek ellenére a mai napig fogalmunk sincs, miért viselkedik ez az élőlény úgy, ahogy. Az emberi agyban ezzel szemben több tízmilliárd idegsejt van."
"A Los Angelesben lévő Second Sight cég be tud építeni egy kis méretű chipet az emberi szembe, de ennek a chipnek a fejlesztése körülbelül 20 évig tartott. Mindez megmutatja, hogy mennyire hosszú távú fejlesztésekről és üzletről van szó. Nem csupán a technikai fejlődés miatt, hanem a szabályozás szempontjából is. Nem szabad továbbá elfeledni azt sem, hogy a normális felhasználók nem alkalmaznak majd egy olyan technológiát a testükön vagy a szervezetükben, amely 5 százalékkal jobbá teheti az életüket, de hatalmas kockázatokat hordoz magában. De ha drámai mértékű változásokat hozhat, akkor használni fogják" - vélte a szakember.
Christof Koch hangsúlyozta, hogy egy olyan szoftver, amely egy elektronikus gépen fut, ugyan szimulálni tudja az agy működését, de a tudatot nem. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni és a két dolgot meg kell különböztetni egymástól. Az emberiség létre tud hozni egy szuperintelligenciát öntudat nélkül és ez egyedülálló a világ történetében, az öntudatos szuperintelligenciát viszont még szimulálni sem tudjuk.
"Az emberi agy egyre inkább a fejlesztések középpontjába fog kerülni. Arra kellene berendezkednünk, hogy agyunknak idővel a mesterséges intelligenciával kell majd versenyeznie. A technológia ugyanis rohamosan tovább fog fejlődni, ez nem is kérdés. Ennek oka, hogy ezen a területen - ellentétben más nagy technológiákkal, például az atomenergiával - a fejlődést nem lehet korlátozni. A mesterséges intelligencia kisebb szervezetek keretében is továbbfejleszthető, elég csak a londoni Deep Mind cégre gondolni, amelynél mindössze 600-an dolgoznak" - jelentette ki Christof Koch neuroinformatikus, az Allen Institute for Brain Research elnöke.
A szakember szerint az embereknek minden bizonnyal nagyobb teljesítményű agyra lesz szükségük ahhoz, hogy lépést tarthassanak a mesterséges intelligenciával. Eljön majd az a pont, amikor több olyan tudásra lesz szükségünk, amelyek hasonlítani fognak a számítógépek képességeire, persze ez nem 5 vagy 10 év múlva következik majd be. Ugyan már ma is lehet növelni az agy teljesítményét, gondoljunk csak a sakkozókra, de csak hagyományos módszerekkel, például számít a jobb táplálkozás, a mentális tréning és a rendszeres mozgás.
2014-ben tarolt az interneten a jeges vizes kihívás, az Ice Bucket Challenge, amelynek eredetileg az amiotrófiás laterálszklerózisban, azaz ALS-ben szenvedő betegek támogatása lett volna a célja. (Ez volt a pár napja elhunyt Stephen Hawking betegsége is.) Rajtuk nagyon tudna segíteni egy jó agy-számítógép interfész, az orvosok évek óta dolgoznak ilyeneken. Még csak kezdetleges megoldások vannak, melyek segítségével a páciensek néhány betűt írhatnak le percenként. Egy kerekesszéket ugyan el lehet fordítani a segítségükkel, de csak nagyon nehezen lehet dolgokat absztraktabb módon megjeleníteni.
Christof Koch
"Elon Musknak hosszú távon abban igaza van, hogyha nem lesznek összekötve az emberi agyak, akkor veszíthetünk a mesterséges intelligenciával szemben. Nem azért az ember a domináns faj a Földön, mert a leggyorsabb és a legerősebb, hanem mert a legokosabb és a legagresszívabb. Amennyiben valaki épít valamit, ami ugyanolyan intelligens, mint mi, de nagyobb teljesítményű hardverrel rendelkezik, akkor túl fog minket szárnyalni. De egy ilyen valami megalkotása hosszabb ideig tart majd, mint azt gondolnánk. Jelenleg 30 olyan beteg van az USA-ban, akinek az agyába chipet építettek be. Őket mind nagyon intenzíven és klinikai körülmények között figyelik, és nem is biztos, hogy e megoldások működnek. Az emberi szervezet nagyon összetett és nagyon óvatosnak kell lenni" - fejtette ki Christof Koch.
Az Allen Institute for Brain Research elnöke szerint ha az emberiség megpróbál a számítógépekkel lépést tartani, akkor egyre inkább a gépi világ részévé válik majd. De ez csak évtizedek múlva következhet be, ha egyáltalán bekövetkezik majd. "A Földön a leginkább tanulmányozott az élőlény a mindössze 1 mm hosszú Caenorhabditis elegans, egy fonálféregfaj. 302 idegsejtje van, amelyek teljes mértékben fel vannak térképezve. Ennek ellenére a mai napig fogalmunk sincs, miért viselkedik ez az élőlény úgy, ahogy. Az emberi agyban ezzel szemben több tízmilliárd idegsejt van."
"A Los Angelesben lévő Second Sight cég be tud építeni egy kis méretű chipet az emberi szembe, de ennek a chipnek a fejlesztése körülbelül 20 évig tartott. Mindez megmutatja, hogy mennyire hosszú távú fejlesztésekről és üzletről van szó. Nem csupán a technikai fejlődés miatt, hanem a szabályozás szempontjából is. Nem szabad továbbá elfeledni azt sem, hogy a normális felhasználók nem alkalmaznak majd egy olyan technológiát a testükön vagy a szervezetükben, amely 5 százalékkal jobbá teheti az életüket, de hatalmas kockázatokat hordoz magában. De ha drámai mértékű változásokat hozhat, akkor használni fogják" - vélte a szakember.
Christof Koch hangsúlyozta, hogy egy olyan szoftver, amely egy elektronikus gépen fut, ugyan szimulálni tudja az agy működését, de a tudatot nem. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni és a két dolgot meg kell különböztetni egymástól. Az emberiség létre tud hozni egy szuperintelligenciát öntudat nélkül és ez egyedülálló a világ történetében, az öntudatos szuperintelligenciát viszont még szimulálni sem tudjuk.