Berta Sándor
Adatvédelmi rendeletet sért az Android
Ezúttal az európai fogyasztóvédők támadták a Google információgyűjtési gyakorlatát.
Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) le akarja állítani azt a jelenlegi gyakorlatot, amelynek lényege, hogy a Google az Android operációs rendszert használó személyek tartózkodási helyével kapcsolatos adatokat gyűjti. Hét európai állam (Csehország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Norvégia, Svédország, Szlovénia) nemzeti fogyasztóvédelmi hivatalai szerint ez a gyakorlat sérti az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (GPDR), amely május 25-én lépett hatályba.
"Hisszük, hogy sérti a rendeletet az, ahogy a keresőcég gyűjti ezeket az információkat. Ugyan a felhasználóknak bele kell egyezniük az adataik gyűjtésébe és feldolgozásába, de álláspontunk alapján ez a megoldás nem megfelelő. Az embereket ügyes menürendszer, nehezen megtalálható beállítások és utólagos kérdések segítségével arra késztetik, hogy engedélyezzék a személyes információikhoz való hozzáféréseket és minderre olyan mértékben kerül sor, amit a legtöbben el sem tudnak képzelni. A Google által alkalmazott módszer a megtévesztés határát súrolja. Csak kevesen tudják például, hogy a társaság folyamatosan feljegyzi , hogy valaki éppen hol tartózkodik és ez még akkor is így van, ha az éppen futó alkalmazás nem használ ilyen funkciót." - jelentette ki Ursula Pachl, a BEUC igazgatóhelyettese.
"Miután világszerte kétmilliárd felhasználónak van Androidot futtató készüléke, ezért ez a probléma nagyon sok embert érint. Ez a gyakorlat azért rossz, mert ezeknek az adatoknak a segítségével nagyon sok dolgot meg lehet tudni az egyes személyek életéről, például a vallási hovatartozást (ha rendszeresen valamelyik templomba mennek), a politikai nézeteket (egy demonstráción való részvétel kapcsán), az egészségügyi állapotot (hosszú kórházi tartózkodás esetén) és a szexuális hovatartozást (adott éjszakai bárokba járás). Ezek az információk pénzzé tehetők, ha reklámcélokra alkalmazzák fel azokat. A fogyasztókat kihasználják, pedig valószínűleg nem adnák ki az adataikat, ha tudnák, hogy milyen információkat gyűjtenek róluk és azokat a Google mire használja fel."
A beadvány egy norvég tanulmányon alapul amely kifejezetten az Androiddal foglalkozik. Az iOS esetében jobb az adatvédelem, mert ott a felhasználó konkrétan eldöntheti, hogy a tartózkodási helyével kapcsolatos információkat átmenetileg elérhetővé teszi vagy az azokhoz való hozzáférést sosem engedélyezi. Egyébként is tízszer annyi adatot gyűjt az Android, mint az iOS: a Google óránként átlagosan 40,2 alkalommal kéri le a felhasználói információkat az Androidot futtató készülékekről, míg az Apple esetében eközben óránként 4,2 lekérdezést regisztráltak.
Pachl úgy véli, az nem lehet, hogy emberek millió állandó ellenőrzésnek és kémkedésnek vannak kitéve, ez ugyanis nem az a digitális jövő, amit a felhasználók korábban elképzeltek. A legvalószínűbbnek a hét ország közös fellépése tűnik az ügyben. A szakember egyébként az új európai uniós adatvédelmi rendeletet sikernek tartja, azonban felhívta arra a figyelmet, hogy még nincsenek konkrét eredmények. Az mindenesetre már pozitívum, hogy sokan tudnak a GDPR-ről és sok Európai Unión kívüli visszajelzést is kaptak. A Google illetékesei még nem reagáltak a felhívásra.
Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) le akarja állítani azt a jelenlegi gyakorlatot, amelynek lényege, hogy a Google az Android operációs rendszert használó személyek tartózkodási helyével kapcsolatos adatokat gyűjti. Hét európai állam (Csehország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Norvégia, Svédország, Szlovénia) nemzeti fogyasztóvédelmi hivatalai szerint ez a gyakorlat sérti az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletét (GPDR), amely május 25-én lépett hatályba.
"Hisszük, hogy sérti a rendeletet az, ahogy a keresőcég gyűjti ezeket az információkat. Ugyan a felhasználóknak bele kell egyezniük az adataik gyűjtésébe és feldolgozásába, de álláspontunk alapján ez a megoldás nem megfelelő. Az embereket ügyes menürendszer, nehezen megtalálható beállítások és utólagos kérdések segítségével arra késztetik, hogy engedélyezzék a személyes információikhoz való hozzáféréseket és minderre olyan mértékben kerül sor, amit a legtöbben el sem tudnak képzelni. A Google által alkalmazott módszer a megtévesztés határát súrolja. Csak kevesen tudják például, hogy a társaság folyamatosan feljegyzi , hogy valaki éppen hol tartózkodik és ez még akkor is így van, ha az éppen futó alkalmazás nem használ ilyen funkciót." - jelentette ki Ursula Pachl, a BEUC igazgatóhelyettese.
"Miután világszerte kétmilliárd felhasználónak van Androidot futtató készüléke, ezért ez a probléma nagyon sok embert érint. Ez a gyakorlat azért rossz, mert ezeknek az adatoknak a segítségével nagyon sok dolgot meg lehet tudni az egyes személyek életéről, például a vallási hovatartozást (ha rendszeresen valamelyik templomba mennek), a politikai nézeteket (egy demonstráción való részvétel kapcsán), az egészségügyi állapotot (hosszú kórházi tartózkodás esetén) és a szexuális hovatartozást (adott éjszakai bárokba járás). Ezek az információk pénzzé tehetők, ha reklámcélokra alkalmazzák fel azokat. A fogyasztókat kihasználják, pedig valószínűleg nem adnák ki az adataikat, ha tudnák, hogy milyen információkat gyűjtenek róluk és azokat a Google mire használja fel."
A beadvány egy norvég tanulmányon alapul amely kifejezetten az Androiddal foglalkozik. Az iOS esetében jobb az adatvédelem, mert ott a felhasználó konkrétan eldöntheti, hogy a tartózkodási helyével kapcsolatos információkat átmenetileg elérhetővé teszi vagy az azokhoz való hozzáférést sosem engedélyezi. Egyébként is tízszer annyi adatot gyűjt az Android, mint az iOS: a Google óránként átlagosan 40,2 alkalommal kéri le a felhasználói információkat az Androidot futtató készülékekről, míg az Apple esetében eközben óránként 4,2 lekérdezést regisztráltak.
Pachl úgy véli, az nem lehet, hogy emberek millió állandó ellenőrzésnek és kémkedésnek vannak kitéve, ez ugyanis nem az a digitális jövő, amit a felhasználók korábban elképzeltek. A legvalószínűbbnek a hét ország közös fellépése tűnik az ügyben. A szakember egyébként az új európai uniós adatvédelmi rendeletet sikernek tartja, azonban felhívta arra a figyelmet, hogy még nincsenek konkrét eredmények. Az mindenesetre már pozitívum, hogy sokan tudnak a GDPR-ről és sok Európai Unión kívüli visszajelzést is kaptak. A Google illetékesei még nem reagáltak a felhívásra.