Berta Sándor
Monopólium-e az Apple alkalmazásboltja?
A tárgyalóteremben döntenek a kaliforniai vállalat bevételeinek egyik fő pilléréről és annak jogszerűségéről.
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága tárgyalja azt az ügyet, amelynek keretében eldöntik, hogy az Apple iOS platformja monopóliumhelyzetet valósít-e meg vagy sem. A konkrét kérdés az App Store szoftverbolttal kapcsolatos, ugyanis az embereknek csak ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy további programokat telepíthessenek fel az Apple-termékekre.
A helyzet egyaránt érinti a felhasználókat és a fejlesztőket. Az előbbiek ezért nyújtottak be gyűjtővádas keresetet az Apple ellen, mert tisztázni akarják, hogy az App Store monopolhelyzete felelőssé tehető-e azért, hogy túl magas árat kell fizetni az alkalmazásokért. A szoftverbolt tavaly 11 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el.
Korábban már elutasították a felhasználók beadványát, azonban ez nem tántorította el őket. Az Apple ügyvédei kezdeményezték az új kereset elutasítását is. Azzal érveltek, hogy nem az óriáscég adja el a programokat az embereknek, hanem csupán egy piacteret üzemeltet, amelyen keresztül a fejlesztők és a vásárlók üzleteket bonyolíthatnak egymással. S végső soron a fejlesztők döntik el, hogy mennyi pénzt kérnek a termékeikért.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lehetne, ha mások is létrehoznának egy hasonló piacteret iOS-alkalmazások számára és ott teljesen szabadon határoznák meg az árakat. A bíróság ugyanis ezt a forgatókönyvet is meg fogja vizsgálni.
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága tárgyalja azt az ügyet, amelynek keretében eldöntik, hogy az Apple iOS platformja monopóliumhelyzetet valósít-e meg vagy sem. A konkrét kérdés az App Store szoftverbolttal kapcsolatos, ugyanis az embereknek csak ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy további programokat telepíthessenek fel az Apple-termékekre.
A helyzet egyaránt érinti a felhasználókat és a fejlesztőket. Az előbbiek ezért nyújtottak be gyűjtővádas keresetet az Apple ellen, mert tisztázni akarják, hogy az App Store monopolhelyzete felelőssé tehető-e azért, hogy túl magas árat kell fizetni az alkalmazásokért. A szoftverbolt tavaly 11 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el.
Korábban már elutasították a felhasználók beadványát, azonban ez nem tántorította el őket. Az Apple ügyvédei kezdeményezték az új kereset elutasítását is. Azzal érveltek, hogy nem az óriáscég adja el a programokat az embereknek, hanem csupán egy piacteret üzemeltet, amelyen keresztül a fejlesztők és a vásárlók üzleteket bonyolíthatnak egymással. S végső soron a fejlesztők döntik el, hogy mennyi pénzt kérnek a termékeikért.
Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lehetne, ha mások is létrehoznának egy hasonló piacteret iOS-alkalmazások számára és ott teljesen szabadon határoznák meg az árakat. A bíróság ugyanis ezt a forgatókönyvet is meg fogja vizsgálni.