Berta Sándor
A fennmaradás a 100 éves Panasonic születésnapi ajándéka
A japán cég egyáltalán nincs könnyű helyzetben és az is csoda, hogy a 100 éves jubileumát egyáltalán megélte.
Matsushita Konosuke száz évvel ezelőtt felismerte, hogy nagy kereslet van izzókra és megalapította a Matsushita Electric Housewares Manufacturing Works nevű cégét, amelyet 2008 óta Panasonicnak hívnak. A vállalat a kezdeti időket követően kerékpárlámpákat, mosógépeket, rádiókat, fekete-fehér televíziókat, automata rizsfőzőket és klímaberendezéseket gyártott, majd ezt követte a szórakoztató elektronikai korszak VHS-videokazettákkal és Blu-ray készülékekkel. Ugyanakkor Fumio Ohtsubo akkori vezető és a menedzserek a nagy felbontású televíziók esetében elszámították magukat. Ugyan a plazmatechnika kínált komoly előnyöket, de a legtöbb ügyfél mégis az LCD- vagy a LED-tévéket választotta.
A téves döntés következményei majdnem végzetesnek bizonyultak a társaság számára. A 2011-es és a 2012-es üzleti évben úgy tűnt, hogy a vállalat akár el is tűnhet a piacról, hiszen közel 15 milliárd eurós veszteséget halmozott fel, részben a Sanyo 2008-as felvásárlása miatt. A menedzsment radikális költségcsökkentésbe kezdett, majd 2013 novemberében jelezte, hogy kivonul a plazmakijelzők piacáról. Kai Hillebrandt európai régiós Panasonic-menedzser azt nyilatkozta, hogy a 2011-es és a 2012 üzleti esztendő veszteségei miatt rá voltak kényszerülve arra, hogy átgondolják a stratégiai célkitűzéseiket.
A Panasonic mostanra kissé összetöpörödött, ennek ellenére még mindig egy globális viszonylatban meghatározó cég, amelynek világszerte több mint 250 000 dolgozója van. Kazuhiro Tsuga jelenlegi vezető a szanálási sikerek ellenére sem igazán elégedett és a tokiói Cross-Value Innovation Forum nevű rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy a vállalatnak a háztartási berendezések sorozatgyártásán túl más dolgokkal is kellene foglalkoznia és intelligens termékeket kellene fejlesztenie.
A menedzsert egyébként a stílusa miatt Japánban "szamuráj-vezérigazgatónak" nevezik. Kazuhiro Tsuga változtatni akar az eddigi gyakorlaton, miszerint a gyártó kizárólag kiforrott termékeket dob piacra. Ehelyett azt akarja, hogy a Panasonic kisérleti eszközökkel is megjelenjen. Ez azonban nem azt fogja jelenteni, hogy ezek a megoldások hibásak vagy rosszak lesznek, sokkal inkább azt, hogy lehetőség lesz arra, hogy azokat a vásárlók igényeihez igazíthassák. Ráadásul nyitni akar számos új terület felé, amelyek egyikét az okosotthonok jelentik.
Az egyik projekt keretében olyan szenzorokat fejlesztenek, amelyek segítségével az okosotthon felismeri a tulajdonosai hangulatát és automatikusan ahhoz igazítja a lejátszott zenéket és a fényviszonyokat. Emellett a Panasonic megpróbál beszédasszisztenst fejleszteni, amely az Amazon Alexa, az Apple Siri és a Google Asszisztens vetélytársa lehet. A konszern bemutatta továbbá azt a HomeX nevű rendszert, amely nem csupán recepteket varázsol elő az internetről, hanem kapcsolatban áll egy hálózatba kötött konyhával is, hogy ellenőrizhesse a sütő hőmérsékletét és egyéb értékeit. Ami előnyös lehet, hogy a cég nem ragaszkodik ahhoz, hogy a vásárlók a HomeX mellé az ő konyhai berendezéseit válasszák.
A Panasonic foglalkozik a jövő áruházának megalkotásával is, ezért Japánban együttműködik a Trial nevű üzletlánccal. Fukuokában nyílt egy okosbolt, amelyet a Panasonic 100 kamerájával láttak el, az eszközök a vásárlók szokásait figyelik. A Sony további 600 kamerája pedig a kiválasztott polcokat tartja szemmel és jelzik, ha bizonyos árucikkek kezdenek elfogyni. Amennyiben pedig elhalad valaki az egyik polc előtt, akkor a kamera felismeri a korát és a nemét, majd egy LED-képernyőn megmutatja a számára kínált különleges ajánlatokat. A megoldás elterjedéséhez ugyanakkor még szükség lesz az adatvédelmi kérdések tisztázására.
A Panasonic már 2011-ben bejelentette, majd 2014-ben megnyitotta a jövő városát, amelyet 3000 ember számára készített. Az új település Tokió déli részén épült fel, a hivatalos neve Fujisawa Smart Town és elővárosnak minősül. A projektre több mint 400 millió eurót költött a vállalat. Emellett a gyártó tavaly ősszel mutatta be a valaha készült legnagyobb OLED képernyővel büszkélkedő, 77 hüvelykes EZ1000 televízióját.
Matsushita Konosuke száz évvel ezelőtt felismerte, hogy nagy kereslet van izzókra és megalapította a Matsushita Electric Housewares Manufacturing Works nevű cégét, amelyet 2008 óta Panasonicnak hívnak. A vállalat a kezdeti időket követően kerékpárlámpákat, mosógépeket, rádiókat, fekete-fehér televíziókat, automata rizsfőzőket és klímaberendezéseket gyártott, majd ezt követte a szórakoztató elektronikai korszak VHS-videokazettákkal és Blu-ray készülékekkel. Ugyanakkor Fumio Ohtsubo akkori vezető és a menedzserek a nagy felbontású televíziók esetében elszámították magukat. Ugyan a plazmatechnika kínált komoly előnyöket, de a legtöbb ügyfél mégis az LCD- vagy a LED-tévéket választotta.
A téves döntés következményei majdnem végzetesnek bizonyultak a társaság számára. A 2011-es és a 2012-es üzleti évben úgy tűnt, hogy a vállalat akár el is tűnhet a piacról, hiszen közel 15 milliárd eurós veszteséget halmozott fel, részben a Sanyo 2008-as felvásárlása miatt. A menedzsment radikális költségcsökkentésbe kezdett, majd 2013 novemberében jelezte, hogy kivonul a plazmakijelzők piacáról. Kai Hillebrandt európai régiós Panasonic-menedzser azt nyilatkozta, hogy a 2011-es és a 2012 üzleti esztendő veszteségei miatt rá voltak kényszerülve arra, hogy átgondolják a stratégiai célkitűzéseiket.
A Panasonic mostanra kissé összetöpörödött, ennek ellenére még mindig egy globális viszonylatban meghatározó cég, amelynek világszerte több mint 250 000 dolgozója van. Kazuhiro Tsuga jelenlegi vezető a szanálási sikerek ellenére sem igazán elégedett és a tokiói Cross-Value Innovation Forum nevű rendezvényen azt hangsúlyozta, hogy a vállalatnak a háztartási berendezések sorozatgyártásán túl más dolgokkal is kellene foglalkoznia és intelligens termékeket kellene fejlesztenie.
A menedzsert egyébként a stílusa miatt Japánban "szamuráj-vezérigazgatónak" nevezik. Kazuhiro Tsuga változtatni akar az eddigi gyakorlaton, miszerint a gyártó kizárólag kiforrott termékeket dob piacra. Ehelyett azt akarja, hogy a Panasonic kisérleti eszközökkel is megjelenjen. Ez azonban nem azt fogja jelenteni, hogy ezek a megoldások hibásak vagy rosszak lesznek, sokkal inkább azt, hogy lehetőség lesz arra, hogy azokat a vásárlók igényeihez igazíthassák. Ráadásul nyitni akar számos új terület felé, amelyek egyikét az okosotthonok jelentik.
Az egyik projekt keretében olyan szenzorokat fejlesztenek, amelyek segítségével az okosotthon felismeri a tulajdonosai hangulatát és automatikusan ahhoz igazítja a lejátszott zenéket és a fényviszonyokat. Emellett a Panasonic megpróbál beszédasszisztenst fejleszteni, amely az Amazon Alexa, az Apple Siri és a Google Asszisztens vetélytársa lehet. A konszern bemutatta továbbá azt a HomeX nevű rendszert, amely nem csupán recepteket varázsol elő az internetről, hanem kapcsolatban áll egy hálózatba kötött konyhával is, hogy ellenőrizhesse a sütő hőmérsékletét és egyéb értékeit. Ami előnyös lehet, hogy a cég nem ragaszkodik ahhoz, hogy a vásárlók a HomeX mellé az ő konyhai berendezéseit válasszák.
A Panasonic foglalkozik a jövő áruházának megalkotásával is, ezért Japánban együttműködik a Trial nevű üzletlánccal. Fukuokában nyílt egy okosbolt, amelyet a Panasonic 100 kamerájával láttak el, az eszközök a vásárlók szokásait figyelik. A Sony további 600 kamerája pedig a kiválasztott polcokat tartja szemmel és jelzik, ha bizonyos árucikkek kezdenek elfogyni. Amennyiben pedig elhalad valaki az egyik polc előtt, akkor a kamera felismeri a korát és a nemét, majd egy LED-képernyőn megmutatja a számára kínált különleges ajánlatokat. A megoldás elterjedéséhez ugyanakkor még szükség lesz az adatvédelmi kérdések tisztázására.
A Panasonic már 2011-ben bejelentette, majd 2014-ben megnyitotta a jövő városát, amelyet 3000 ember számára készített. Az új település Tokió déli részén épült fel, a hivatalos neve Fujisawa Smart Town és elővárosnak minősül. A projektre több mint 400 millió eurót költött a vállalat. Emellett a gyártó tavaly ősszel mutatta be a valaha készült legnagyobb OLED képernyővel büszkélkedő, 77 hüvelykes EZ1000 televízióját.
