Berta Sándor
Hackerek válthatják ki a következő gazdasági válságot?
Az európai bankárok igyekeznek felkészülni a pénzügyi rendszert érő kibertámadások kivédésére.
A 49 éves Benoît Couré 2012 óta tagja az Európai Központi Bank igazgatóságának és a piacokért felelős. A szakember tagja a pénzintézet tanácsának is, amely a pénzügypolitikáról és az eurózónáról dönt. Couré statisztikát és közgazdaságtant tanult az ENSAE elit főiskolán, majd a Francia Statisztikai Hivatalban dolgozott, volt a Francia Adóhivatal vezetője és a helyi pénzügyminisztérium vezető közgazdásza. Az Európai Központi Banknál Mario Draghi elnök bizalmasának számít.
"Központi bankárként mindig a következő válságra kell felkészülnünk. A feladatunk az, hogy a pénzügyi rendszert annyira ellenállóvá tegyük, amennyire csak lehetséges. Ebből a szempontból sokat tettünk, mert a pénzügyi rendszer sokkal biztonságosabb, mint tíz évvel ezelőtt. Jobb a szabályozás, s a pénzintézetek magasabb tőke- és likviditási pufferrel rendelkeznek. Ez komoly előrelépés, de még nem értünk célba. Ennek oka, hogy a pénzügyi rendszernek még mindig vannak olyan részei, amelyek nincsenek jól szabályozva."
"A gazdaság most jó helyzetben van, a 2008-as gazdasági válság emlékei lassan a feledés homályába merülnek és sok bankár megpróbál lazítani a szigorú szabályokon. Pedig pont most kell védeni a szabályozást és a pénzügyi rendszert még ellenállóbbá tenni. A következő válság ugyanis más irányból fog jönni, nem véletlen, hogy a kiberbiztonságra összpontosítunk. Nem szeretnénk, hogy a következő gazdasági és pénzügyi válságot egy hacker robbantsa ki. Folyamatos befektetésekre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi rendszert megvédjük a kibertámadásoktól."
"Létrehoztuk a Euro Cyber Resilience Board (ECRB) nevű fórumot, ahol a központi bankok, a pénzügyi felügyeletek és a fontos pénzügypiaci infrastruktúrák képviselői rendszeresen tapasztalatokat és információkat oszthatnak meg egymással. Megterveztük a Tiber-EU nevű rendszert a pénzügyi szektort érintő hackerakciók modellezésére. A harmadik dolog pedig, hogy az egyes pénzintézeteknek jelenteniük kell a hálózataikat érő támadásokat. A következő években számos további lépést tervezünk, akár a G7-es és a G20-as államok szintjén is, hiszen a kiberfenyegetések nem ismernek határokat" - jelentette ki Benoît Couré.
Az Európai Központi Bank igazgatósági tagja hozzátette, hogy az új vagyontárgyak (bitcoin és más kriptovaluták stb.) esetében az elsődleges cél a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. Az Európai Unió az ötödik pénzmosás elleni irányelvével jelentős előrelépéseket ért el. A szabályozás miatt az elektronikus tőzsdéknek minden feltűnő tranzakciót jelenteniük kell a hatóságoknak. Ami még különösen lényeges, hogy az új technológiákon keresztül végrehajtott tranzakciókat ugyanúgy kell szabályozni, mint a hagyományos banki tevékenységeket. Másrészt óvatosan kell eljárni, mert az új és az innovatív technológiák megjelenését és elterjedését nem szabad megakadályozni.
Az, hogy az egyes központi bankoknak kell-e saját digitális valutákat fejleszteniük vagy sem, felvetendő kérdés azokban az országokban, amelyekben az állampolgárok elfordulnak a készpénztől. Ezekben az államokban lenne ok arra, hogy egy biztonságosabb digitális alternatívát kínáljanak. Az eurózónában viszont továbbra is a készpénz a kedvenc fizetőeszköz. A szakember végül fontosnak tartotta leszögezni, hogy az Európai Központi Bank nem fejleszt kriptovalutát.
A 49 éves Benoît Couré 2012 óta tagja az Európai Központi Bank igazgatóságának és a piacokért felelős. A szakember tagja a pénzintézet tanácsának is, amely a pénzügypolitikáról és az eurózónáról dönt. Couré statisztikát és közgazdaságtant tanult az ENSAE elit főiskolán, majd a Francia Statisztikai Hivatalban dolgozott, volt a Francia Adóhivatal vezetője és a helyi pénzügyminisztérium vezető közgazdásza. Az Európai Központi Banknál Mario Draghi elnök bizalmasának számít.
"Központi bankárként mindig a következő válságra kell felkészülnünk. A feladatunk az, hogy a pénzügyi rendszert annyira ellenállóvá tegyük, amennyire csak lehetséges. Ebből a szempontból sokat tettünk, mert a pénzügyi rendszer sokkal biztonságosabb, mint tíz évvel ezelőtt. Jobb a szabályozás, s a pénzintézetek magasabb tőke- és likviditási pufferrel rendelkeznek. Ez komoly előrelépés, de még nem értünk célba. Ennek oka, hogy a pénzügyi rendszernek még mindig vannak olyan részei, amelyek nincsenek jól szabályozva."
"A gazdaság most jó helyzetben van, a 2008-as gazdasági válság emlékei lassan a feledés homályába merülnek és sok bankár megpróbál lazítani a szigorú szabályokon. Pedig pont most kell védeni a szabályozást és a pénzügyi rendszert még ellenállóbbá tenni. A következő válság ugyanis más irányból fog jönni, nem véletlen, hogy a kiberbiztonságra összpontosítunk. Nem szeretnénk, hogy a következő gazdasági és pénzügyi válságot egy hacker robbantsa ki. Folyamatos befektetésekre van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi rendszert megvédjük a kibertámadásoktól."
"Létrehoztuk a Euro Cyber Resilience Board (ECRB) nevű fórumot, ahol a központi bankok, a pénzügyi felügyeletek és a fontos pénzügypiaci infrastruktúrák képviselői rendszeresen tapasztalatokat és információkat oszthatnak meg egymással. Megterveztük a Tiber-EU nevű rendszert a pénzügyi szektort érintő hackerakciók modellezésére. A harmadik dolog pedig, hogy az egyes pénzintézeteknek jelenteniük kell a hálózataikat érő támadásokat. A következő években számos további lépést tervezünk, akár a G7-es és a G20-as államok szintjén is, hiszen a kiberfenyegetések nem ismernek határokat" - jelentette ki Benoît Couré.
Az Európai Központi Bank igazgatósági tagja hozzátette, hogy az új vagyontárgyak (bitcoin és más kriptovaluták stb.) esetében az elsődleges cél a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. Az Európai Unió az ötödik pénzmosás elleni irányelvével jelentős előrelépéseket ért el. A szabályozás miatt az elektronikus tőzsdéknek minden feltűnő tranzakciót jelenteniük kell a hatóságoknak. Ami még különösen lényeges, hogy az új technológiákon keresztül végrehajtott tranzakciókat ugyanúgy kell szabályozni, mint a hagyományos banki tevékenységeket. Másrészt óvatosan kell eljárni, mert az új és az innovatív technológiák megjelenését és elterjedését nem szabad megakadályozni.
Az, hogy az egyes központi bankoknak kell-e saját digitális valutákat fejleszteniük vagy sem, felvetendő kérdés azokban az országokban, amelyekben az állampolgárok elfordulnak a készpénztől. Ezekben az államokban lenne ok arra, hogy egy biztonságosabb digitális alternatívát kínáljanak. Az eurózónában viszont továbbra is a készpénz a kedvenc fizetőeszköz. A szakember végül fontosnak tartotta leszögezni, hogy az Európai Központi Bank nem fejleszt kriptovalutát.