Berta Sándor
Soha nem lesz Európában valuta egy kriptopénz
A startupok indulását nagyban megkönnyíti a tokenekkel történő tőkebevonás, de attól még Európában az euró az egyetlen valuta - ezt az álláspontot képviselte az Európai Bizottság egyik vezetője.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős alelnöke a WeXelerate Hub nevű rendezvényen beszélt a pénzügyi piacokra váró digitális kihívásokról. A politikus ugyanakkor kínosan kerülte a kriptovaluta kifejezés használatát. Valdis Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank korábban már világosan jelezte, hogy az eurózónában csak egyetlen valuta van és az az euró. Éppen emiatt ő sem nevezi a bitcoint és a többi hasonló fizetőeszközt digitális pénznek, hanem kizárólag vagyontárgynak. S ezekben a vagyontárgyakban a testület lehetőségeket lát, de egyben kockázatokat is, elsősorban pedig sok munkát a törvényalkotók és a piacit szabályozók számára.
Az Európai Bizottság alelnöke utalt a testület által márciusban elindított FinTech Action Plan nevű programra, amelynek többek között az a célja, hogy elősegítse az olyan új technológiák használatát, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a kripto-vagyontárgyak. A politikus kitért az úgynevezett kezdeti tokenértékesítésekre (ICO-k) , amelyeknél a vállalatok - általában startupok - egy saját kriptovalutát hoznak létre, majd azt valódi pénzért cserébe eladják. A befektető pedig vagy részvényeket kap vagy azt a lehetőséget, hogy a már egy bizonyos időpont előtt is használhassa a startup szolgáltatásait. "Az ICO-k egy új, erősen növekedő formáját jelentik a finanszírozásnak, amely ugyanakkor kihívásokat is magával hoz. Az egyik ilyen kihívás lehet az átláthatóság biztosítása" - ecsetelte Dombrovskis.
A friss tanulmányok azt mutatták, hogy sok ICO esetében egyszerűen csalásról van szó és a legnagyobb kockázatot a fogyasztóvédelem hiánya jelenti. Ezért is figyelmeztették már többször is a magánbefektetőket, hogy ezek a beruházások valójában a spekuláció egy kockázatos formáját jelentik, amelyeknél valaki akár a teljes megtakarított pénzét is elveszítheti, hiszen a legtöbb kriptovaluta nincs valódi értékhez kötve.
Az Európai Unió tavasszal kerekasztalt hívott életre ebben a témában és háttérkutatásokra adott megbízásokat, amelyek eredményeit az év végén ismertetik. Az Európai Bizottság e vizsgálatokra támaszkodva akarja meghatározni, hogy miként kell szabályozni az ICO-kat. Az Európai Bizottság alelnöke úgy vélte, hogy a probléma az, hogy az ICO fogalom túl tág és nem minden ICO egyenlő vagy dolgozik azonos jogi alapokon.
A politikus szerint a fogyasztóvédelem mellett más kockázatokat is figyelembe kell venni, például a pénzmosás veszélyét. Mert ugyan a kripto-vagyontárgyak nem pénzek, de lehetséges a pénzek kripto-vagyontárgyakra, majd az azokról vissza való váltása. Ezenkívül a Fintech Action Plan keretében azt szeretnék elérni, hogy a pénzügyi technológiai ágazat erősebben profitáljon a digitális belső piacból és megerősítenék a pénzügyi szektor kibertámadások elleni védelmét is.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság pénzügyi stabilitásért, pénzügyi szolgáltatásokért és tőkepiaci unióért felelős alelnöke a WeXelerate Hub nevű rendezvényen beszélt a pénzügyi piacokra váró digitális kihívásokról. A politikus ugyanakkor kínosan kerülte a kriptovaluta kifejezés használatát. Valdis Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Bank korábban már világosan jelezte, hogy az eurózónában csak egyetlen valuta van és az az euró. Éppen emiatt ő sem nevezi a bitcoint és a többi hasonló fizetőeszközt digitális pénznek, hanem kizárólag vagyontárgynak. S ezekben a vagyontárgyakban a testület lehetőségeket lát, de egyben kockázatokat is, elsősorban pedig sok munkát a törvényalkotók és a piacit szabályozók számára.
Az Európai Bizottság alelnöke utalt a testület által márciusban elindított FinTech Action Plan nevű programra, amelynek többek között az a célja, hogy elősegítse az olyan új technológiák használatát, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a kripto-vagyontárgyak. A politikus kitért az úgynevezett kezdeti tokenértékesítésekre (ICO-k) , amelyeknél a vállalatok - általában startupok - egy saját kriptovalutát hoznak létre, majd azt valódi pénzért cserébe eladják. A befektető pedig vagy részvényeket kap vagy azt a lehetőséget, hogy a már egy bizonyos időpont előtt is használhassa a startup szolgáltatásait. "Az ICO-k egy új, erősen növekedő formáját jelentik a finanszírozásnak, amely ugyanakkor kihívásokat is magával hoz. Az egyik ilyen kihívás lehet az átláthatóság biztosítása" - ecsetelte Dombrovskis.
A friss tanulmányok azt mutatták, hogy sok ICO esetében egyszerűen csalásról van szó és a legnagyobb kockázatot a fogyasztóvédelem hiánya jelenti. Ezért is figyelmeztették már többször is a magánbefektetőket, hogy ezek a beruházások valójában a spekuláció egy kockázatos formáját jelentik, amelyeknél valaki akár a teljes megtakarított pénzét is elveszítheti, hiszen a legtöbb kriptovaluta nincs valódi értékhez kötve.
Az Európai Unió tavasszal kerekasztalt hívott életre ebben a témában és háttérkutatásokra adott megbízásokat, amelyek eredményeit az év végén ismertetik. Az Európai Bizottság e vizsgálatokra támaszkodva akarja meghatározni, hogy miként kell szabályozni az ICO-kat. Az Európai Bizottság alelnöke úgy vélte, hogy a probléma az, hogy az ICO fogalom túl tág és nem minden ICO egyenlő vagy dolgozik azonos jogi alapokon.
A politikus szerint a fogyasztóvédelem mellett más kockázatokat is figyelembe kell venni, például a pénzmosás veszélyét. Mert ugyan a kripto-vagyontárgyak nem pénzek, de lehetséges a pénzek kripto-vagyontárgyakra, majd az azokról vissza való váltása. Ezenkívül a Fintech Action Plan keretében azt szeretnék elérni, hogy a pénzügyi technológiai ágazat erősebben profitáljon a digitális belső piacból és megerősítenék a pénzügyi szektor kibertámadások elleni védelmét is.