Berta Sándor
Vajon 50 év múlva is lesz még készpénz?
Bár folyamatosan nő a kártyás vásárlások száma, a készpénzes fizetés továbbra is nagyon népszerű.
Alapvetően két táborba tartoznak a pénzügyi szakemberek. Az egyik tábor tagjai azt az álláspontot képviselik, hogy a készpénz hamarosan eltűnik, míg a másiké azt, hogy bármennyire is elterjednek az érintés nélküli, a mobil és más fizetési megoldások, az érmék és a bankjegyek továbbra is hosszú ideig a felhasználók életének részei lesznek. A készpénz ellen szólnak többek között közegészségügyi szempontok, a pénzmosás elleni szabályozások és a kezelésével járó költségek, míg mellette az átláthatóság és a névtelenség, illetve egyeseknél kényelmi szempontok. (Az 500 eurós bankjegyek teszik ki az összes eurós készpénz egyharmadát, miközben az eurozóna polgárainak fele még sosem látott ilyen bankjegyet.)
Az egyes európai országok között jelentős eltérések vannak. Magyarországon a tranzakciós adó és a magas banki költségek miatt extrém módon készpénzrajongó a lakosság, a forgalomban lévő mennyiség mintegy 5,5 ezer milliárd forint. Ez 2012-ben még csak 2 ezer milliárd forint volt, és ennek karbantartása (a szakadt címletek cseréje stb.) a Magyar Nemzeti Banknak évente 10 milliárd forintba kerül. A németek és az osztrákok szintén még mindig a készpénzt szeretik, a tranzakcióik legalább 50 százalékára még készpénzben kerül sor. Nagy-Britanniában és Franciaországban ugyanez az arány csupán 20 százalék, az Egyesült Államokban kb. 15%, Svédországban még alacsonyabb. Nyugati szomszédunknál a felhasználók 55 százaléka még akkor is inkább az érmeket és a bankjegyeket választja, ha elérhető a kártyás fizetési lehetőség. Az utóbbit általában a megkérdezettek 30 százaléka választotta csak. A készpénz nélküli fizetések ugyanakkor egyre nagyobb arányt érnek el, de ezen a területen a növekedés meglehetősen lassú, igaz, stabil.
Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) tanulmánya szerint az érmék és a bankjegyek még 50 év múlva is létezni fognak. A legtöbb helyi tranzakciónál a szupermarketekben vagy az éttermekben még mindig készpénzt használnak az emberek. Bár Kurt Pribil igazgató elismerte, hogy a dolgok változni fognak és ő sem fizetett már 10 éve érmékkel vagy bankjegyekkel a tankoláskor, továbbá a nem készpénzes tranzakciók átlagösszege is folyamatosan növekszik, de mindezek nem jelentik automatikusan azt, hogy a hagyományos fizetőeszközök eltűnnek. Az érmékre és a bankjegyekre fogyasztóvédelmi okokból is szükség van. Krízis- vagy vészhelyzetekben, ha például a bankok rendszerei átmenetileg elérhetetlenek, rendkívüli mértékben megnő a készpénz szerepe és jelentősége. Amennyiben például valaki több napig nem használhatja az online banki szolgáltatásokat, akkor könnyen kiszolgáltatottá válhat. A készpénz ezért a számára biztonságot jelent.
Thomas Schaufler, az Erste Bank magánügyfelekért felelős vezetője megerősítette, hogy a kényelmi tényezők nagyon fontos érveket jelentenek a készpénz nélküli fizetés mellett, amely az elmúlt években folyamatosan terjed és a tendencia a jövőben is folytatódik majd. Az ehhez szükséges infrastruktúra ugyanakkor még nem áll mindenhol rendelkezésre. Ő történelmi okokkal, a háborúkkal és az inflációval indokolta, hogy az emberek ragaszkodnak a hagyományos fizetőeszközökhöz. Az OeNB adatai alapján jelenleg Ausztriában az összes fizetési művelet 82 százaléka valósul meg készpénzben. Bár a nagyobb összegeket inkább kártyával fizetik ki a felhasználók, de a kifizetett összeg 65 százaléka még mindig készpénz. S ez az arány az elmúlt 20 évben alig változott, miközben a digitális fizetési lehetőségek területén hatalmas változások következtek be.
Egyetlen állam sem tart ott a készpénz nélküli társadalom kiépítésében, mint Svédország, ahol a sörözőkben, a kávézókban, a múzeumokban, a parkolási automatáknál, egy buszjegy vásárlásakor, sőt, még a nyilvános vécéknél sem lehet már készpénzzel fizetni. Nagyon sok bolt és szolgáltató már eleve el sem fogad érméket és bankjegyeket. A svéd egy technika iránt lelkesedő társadalom, amely hisz a digitalizálás előnyeiben és svédek az átlagosnál jobban bíznak a politikában és a pénzügyi szférában, ami alapfeltétele egy készpénz nélküli társadalomnak. A svédek mellett a PayPal is egyre inkább felkészül a készpénz eltűnésére: Dan Schulman, a társaság vezetője júliusban azt nyilatkozta, hogy a bekövetkezett változások miatt újra fel kell találnunk a pénzügyi rendszert.
Alapvetően két táborba tartoznak a pénzügyi szakemberek. Az egyik tábor tagjai azt az álláspontot képviselik, hogy a készpénz hamarosan eltűnik, míg a másiké azt, hogy bármennyire is elterjednek az érintés nélküli, a mobil és más fizetési megoldások, az érmék és a bankjegyek továbbra is hosszú ideig a felhasználók életének részei lesznek. A készpénz ellen szólnak többek között közegészségügyi szempontok, a pénzmosás elleni szabályozások és a kezelésével járó költségek, míg mellette az átláthatóság és a névtelenség, illetve egyeseknél kényelmi szempontok. (Az 500 eurós bankjegyek teszik ki az összes eurós készpénz egyharmadát, miközben az eurozóna polgárainak fele még sosem látott ilyen bankjegyet.)
Az egyes európai országok között jelentős eltérések vannak. Magyarországon a tranzakciós adó és a magas banki költségek miatt extrém módon készpénzrajongó a lakosság, a forgalomban lévő mennyiség mintegy 5,5 ezer milliárd forint. Ez 2012-ben még csak 2 ezer milliárd forint volt, és ennek karbantartása (a szakadt címletek cseréje stb.) a Magyar Nemzeti Banknak évente 10 milliárd forintba kerül. A németek és az osztrákok szintén még mindig a készpénzt szeretik, a tranzakcióik legalább 50 százalékára még készpénzben kerül sor. Nagy-Britanniában és Franciaországban ugyanez az arány csupán 20 százalék, az Egyesült Államokban kb. 15%, Svédországban még alacsonyabb. Nyugati szomszédunknál a felhasználók 55 százaléka még akkor is inkább az érmeket és a bankjegyeket választja, ha elérhető a kártyás fizetési lehetőség. Az utóbbit általában a megkérdezettek 30 százaléka választotta csak. A készpénz nélküli fizetések ugyanakkor egyre nagyobb arányt érnek el, de ezen a területen a növekedés meglehetősen lassú, igaz, stabil.
Az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) tanulmánya szerint az érmék és a bankjegyek még 50 év múlva is létezni fognak. A legtöbb helyi tranzakciónál a szupermarketekben vagy az éttermekben még mindig készpénzt használnak az emberek. Bár Kurt Pribil igazgató elismerte, hogy a dolgok változni fognak és ő sem fizetett már 10 éve érmékkel vagy bankjegyekkel a tankoláskor, továbbá a nem készpénzes tranzakciók átlagösszege is folyamatosan növekszik, de mindezek nem jelentik automatikusan azt, hogy a hagyományos fizetőeszközök eltűnnek. Az érmékre és a bankjegyekre fogyasztóvédelmi okokból is szükség van. Krízis- vagy vészhelyzetekben, ha például a bankok rendszerei átmenetileg elérhetetlenek, rendkívüli mértékben megnő a készpénz szerepe és jelentősége. Amennyiben például valaki több napig nem használhatja az online banki szolgáltatásokat, akkor könnyen kiszolgáltatottá válhat. A készpénz ezért a számára biztonságot jelent.
Thomas Schaufler, az Erste Bank magánügyfelekért felelős vezetője megerősítette, hogy a kényelmi tényezők nagyon fontos érveket jelentenek a készpénz nélküli fizetés mellett, amely az elmúlt években folyamatosan terjed és a tendencia a jövőben is folytatódik majd. Az ehhez szükséges infrastruktúra ugyanakkor még nem áll mindenhol rendelkezésre. Ő történelmi okokkal, a háborúkkal és az inflációval indokolta, hogy az emberek ragaszkodnak a hagyományos fizetőeszközökhöz. Az OeNB adatai alapján jelenleg Ausztriában az összes fizetési művelet 82 százaléka valósul meg készpénzben. Bár a nagyobb összegeket inkább kártyával fizetik ki a felhasználók, de a kifizetett összeg 65 százaléka még mindig készpénz. S ez az arány az elmúlt 20 évben alig változott, miközben a digitális fizetési lehetőségek területén hatalmas változások következtek be.
Egyetlen állam sem tart ott a készpénz nélküli társadalom kiépítésében, mint Svédország, ahol a sörözőkben, a kávézókban, a múzeumokban, a parkolási automatáknál, egy buszjegy vásárlásakor, sőt, még a nyilvános vécéknél sem lehet már készpénzzel fizetni. Nagyon sok bolt és szolgáltató már eleve el sem fogad érméket és bankjegyeket. A svéd egy technika iránt lelkesedő társadalom, amely hisz a digitalizálás előnyeiben és svédek az átlagosnál jobban bíznak a politikában és a pénzügyi szférában, ami alapfeltétele egy készpénz nélküli társadalomnak. A svédek mellett a PayPal is egyre inkább felkészül a készpénz eltűnésére: Dan Schulman, a társaság vezetője júliusban azt nyilatkozta, hogy a bekövetkezett változások miatt újra fel kell találnunk a pénzügyi rendszert.