Egy amerikai szenátor már kész javaslatcsomaggal állt elő, aminek elfogadása ugyan kétséges, de vitaindítónak több, mint jó.

Mark Warner virginiai demokrata szenátor dokumentumában 20 javaslat szerepel és azok at a célt szolgálják, hogy miként lehet a nagy online portálokat, például a Facebookot és a Twittert szigorú pórázon tartani. A politikus az amerikai szenátus titkosszolgálati bizottságának elnökhelyettese, s a politikai karrierjének kezdetéig üzletember és távközlési befektető volt.

A javaslatok között van a médiaképzéssel kapcsolatos kiadások emelése, de az is, hogy a platformok számára kötelező legyen a dezinformációs anyagok és az álhíreket tartalmazó videók eltávolítása. A szenátor ezenkívül azt szeretné, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is vezessék be az Európában már biztosított adathordozhatósági jogot, továbbá a közösségi platformok átjárhatósági kötelezettségét is. Ez utóbbi kapcsán a politikus utalt arra, hogy az AOL köteles volt az AIM nevű üzenetküldő szoftverét legalább három konkurens termékkel kompatibilissé tenni.

A szenátor a kutatóknak törvényileg biztosított hozzáférést garantálna anonimizált felhasználói adatokhoz. A Facebooknak és más közösségi oldalaknak ehhez egy saját alkalmazásprogramozási felületet kell kidolgozniuk, amely egyúttal a felhasználók magánéletét is védené. Ezáltal megvalósíthatóvá válnának nyilvánosan hozzáférhető kutatások például az emberek online szokásaival vagy egészségügyi információival, de akár a célzott dezinformációs kampányokkal kapcsolatban is. Warner azt közölte, hogy a nagy közösségi hálózatok már kifejlesztettek ilyen hozzáféréseket a kutatók számára a névtelenné tett adatok kapcsán. A probléma csak az, hogy a kutatások nagy része nem nyilvános és a szakembereknek a hozzáféréshez alá kell írniuk egy olyan titoktartási megállapodást, amely korlátozza a függetlenségüket.

Warner a felhasználók eddiginél jobb védelme érdekében azzal állt elő, hogy az USA kidolgozhatna és elfogadhatna egy új adatvédelmi törvényt, amely az új európai uniós adatvédelmi rendeletre épülne. Különösen nagy hangsúlyt kellene fektetni az adatok hordozhatósága mellett a felejtés jogára és arra, hogy az információk feldolgozásához mindenképpen szükség legyen az érintett személyek kifejezett hozzájárulására. Az aktuális szenátusi viszonyok alapján valószínűtlennek tűnik a javaslatcsomag elfogadása. Amennyiben viszont a demokraták újra többségbe kerülnek, akkor a dokumentum kiváló alapja lehet egy új törvénynek és megfelelő alapokat jelenthet egy vitához.