MTI
Nem ment át a szerzői jogi reform az Európai Parlamenten
Szűk többséggel leszavazta a sokak által bírált szerzői jogi szabályozási tervezetet az Európai Parlament plenáris ülése, az ügy így visszakerül további egyeztetésre a testület illetékes szakbizottságához.
Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port kavaró jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik. Sokak szerint a világháló cenzúrázásához vezethetne a jogszabály alkalmazása. Amennyiben a plénum jóváhagyta volna a jelentést, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetéseken. A képviselők azonban végül 318:278 arányban leszavazták az egész dokumentumot Strasbourgban, s visszautalták a kérdést újratárgyalásra.
Az EP eljárási szabályzata szerint ha a képviselők legalább 10 százaléka kifogást emel az ellen, hogy az intézményközi tárgyalások a bizottsági álláspont alapján kezdődjenek meg, akkor a plenáris ülésnek kell döntenie a kérdésben. Az ügy várhatóan szeptemberben kerül ismét napirendre az Európai Parlamentben. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát. Axel Voss néppárti jelentéstevő azonban sajnálatát fejezte ki a plenáris ülés döntése miatt. "Szeptemberben visszatértünk az ügyre, és megpróbáljuk úgy orvosolni a kifogásokat, hogy közben sikerüljön összhangba hozni a szerzői jogi szabályzást a modern digitális korral" - mondta.
Ujhelyi István szocialista képviselő üdvözölte a voksolás eredményét. "A szerzői jogok és a kiadók jogainak megerősített és újragondolt védelme rendkívül fontos, de a szabályozási folyamat során az Európai Unió nem eshet át a ló túloldalára sem" - közölte, hozzátéve, hogy egyedüli magyar képviselőként aláírója volt a tervezet újratárgyalásáról szóló kezdeményezésnek, amely most többségi támogatást kapott. Párttársa, Szanyi Tibor a jogi bizottság javító szándékát nem vitatva rámutatott, hogy "nem sikerült az arany középutat megtalálni", és leszögezte, hogy a szabad internetfelhasználás korlátozása nem európai megoldás. Emlékeztetett rá: a bírálatok "leginkább a felhasználók alapvető szabadságjogait féltették, de arra is kitértek, hogy a javaslat leginkább a nagy médiavállalatok érdekeit szolgálná, miközben egyáltalán nem segítené például az újságírás finanszírozását, illetve a valóban professzionális hírtartalmak terjedését".
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csalódottságának adott hangot, közleményük szerint nem adják fel az internetes jogdíjakért folytatott harcot. Kiemelik, hogy az EP annak dacára nem szavazta meg a tervezetet, hogy két évnyi egyeztetés után az illetékes jogi szakbizottság és 39 ezer európai, köztük 900 magyar művész egyhangúan támogatta a benyújtott javaslatot. "Ellenkező eredmény esetén jelentős lépést tehettünk volna afelé, hogy a YouTube-hoz hasonló profitorientált tartalomszolgáltatók tisztességesen fizessenek a náluk elérhető tartalmak alkotóinak" - mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
Mint rámutatnak, a 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem az, hogy a kötelezettségek egyenlően terheljék a platformszolgáltatókat és a már most is jogdíjat fizető, jogszerűen működő olyan streamingszolgáltatókat, amilyen a Spotify vagy a Netflix is. Az európai alkotók szervezete, a GESAC Európa döntéshozóinak címzett nyílt levelét eddig 39 455 művész írta alá. A petíció magyar támogatói között van például Palya Bea, Geszti Péter és Malek Miklós is. Hangsúlyozzák, hogy a szavazás nem a szólásszabadságról szólt, hanem arról, hogy a szerzői jogi szabályozást a 21. század szokásaihoz szabják, és a művészek tisztességes bevételhez juthassanak.
Az EU illetékes intézményei, szakbizottságai, ügynökségei jelentik a garanciát arra, hogy a szavazásra bocsátott javaslat szakmailag megalapozott és szükséges. Úgy vélik, az internetes óriáscégek manipulatív lobbija most erősebbnek bizonyult, de meggyőződésük, hogy az Európai Parlament végül amellett teszi le a voksát, ami az EU versenyképességét, gazdaságát és alapvető értékeit erősíti. A GESAC és vele együtt az Artisjus is mindaddig folytatni fogja a küzdelmet a szerzők jogaiért, míg a leendő szabályozás nem tükrözi az alkotók érdekeit is - emelik ki a közleményben.
Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port kavaró jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik. Sokak szerint a világháló cenzúrázásához vezethetne a jogszabály alkalmazása. Amennyiben a plénum jóváhagyta volna a jelentést, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetéseken. A képviselők azonban végül 318:278 arányban leszavazták az egész dokumentumot Strasbourgban, s visszautalták a kérdést újratárgyalásra.
Az EP eljárási szabályzata szerint ha a képviselők legalább 10 százaléka kifogást emel az ellen, hogy az intézményközi tárgyalások a bizottsági álláspont alapján kezdődjenek meg, akkor a plenáris ülésnek kell döntenie a kérdésben. Az ügy várhatóan szeptemberben kerül ismét napirendre az Európai Parlamentben. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát. Axel Voss néppárti jelentéstevő azonban sajnálatát fejezte ki a plenáris ülés döntése miatt. "Szeptemberben visszatértünk az ügyre, és megpróbáljuk úgy orvosolni a kifogásokat, hogy közben sikerüljön összhangba hozni a szerzői jogi szabályzást a modern digitális korral" - mondta.
Ujhelyi István szocialista képviselő üdvözölte a voksolás eredményét. "A szerzői jogok és a kiadók jogainak megerősített és újragondolt védelme rendkívül fontos, de a szabályozási folyamat során az Európai Unió nem eshet át a ló túloldalára sem" - közölte, hozzátéve, hogy egyedüli magyar képviselőként aláírója volt a tervezet újratárgyalásáról szóló kezdeményezésnek, amely most többségi támogatást kapott. Párttársa, Szanyi Tibor a jogi bizottság javító szándékát nem vitatva rámutatott, hogy "nem sikerült az arany középutat megtalálni", és leszögezte, hogy a szabad internetfelhasználás korlátozása nem európai megoldás. Emlékeztetett rá: a bírálatok "leginkább a felhasználók alapvető szabadságjogait féltették, de arra is kitértek, hogy a javaslat leginkább a nagy médiavállalatok érdekeit szolgálná, miközben egyáltalán nem segítené például az újságírás finanszírozását, illetve a valóban professzionális hírtartalmak terjedését".
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csalódottságának adott hangot, közleményük szerint nem adják fel az internetes jogdíjakért folytatott harcot. Kiemelik, hogy az EP annak dacára nem szavazta meg a tervezetet, hogy két évnyi egyeztetés után az illetékes jogi szakbizottság és 39 ezer európai, köztük 900 magyar művész egyhangúan támogatta a benyújtott javaslatot. "Ellenkező eredmény esetén jelentős lépést tehettünk volna afelé, hogy a YouTube-hoz hasonló profitorientált tartalomszolgáltatók tisztességesen fizessenek a náluk elérhető tartalmak alkotóinak" - mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója.
Mint rámutatnak, a 13. cikk szabályozásának nem a tartalmak szűrése lett volna a lényege, hanem az, hogy a kötelezettségek egyenlően terheljék a platformszolgáltatókat és a már most is jogdíjat fizető, jogszerűen működő olyan streamingszolgáltatókat, amilyen a Spotify vagy a Netflix is. Az európai alkotók szervezete, a GESAC Európa döntéshozóinak címzett nyílt levelét eddig 39 455 művész írta alá. A petíció magyar támogatói között van például Palya Bea, Geszti Péter és Malek Miklós is. Hangsúlyozzák, hogy a szavazás nem a szólásszabadságról szólt, hanem arról, hogy a szerzői jogi szabályozást a 21. század szokásaihoz szabják, és a művészek tisztességes bevételhez juthassanak.
Az EU illetékes intézményei, szakbizottságai, ügynökségei jelentik a garanciát arra, hogy a szavazásra bocsátott javaslat szakmailag megalapozott és szükséges. Úgy vélik, az internetes óriáscégek manipulatív lobbija most erősebbnek bizonyult, de meggyőződésük, hogy az Európai Parlament végül amellett teszi le a voksát, ami az EU versenyképességét, gazdaságát és alapvető értékeit erősíti. A GESAC és vele együtt az Artisjus is mindaddig folytatni fogja a küzdelmet a szerzők jogaiért, míg a leendő szabályozás nem tükrözi az alkotók érdekeit is - emelik ki a közleményben.