Berta Sándor
Drónokkal és hőkamerákkal küzdenek az orvvadászok ellen Afrikában
A kontinensen a parkőrök egyre gyakrabban vetnek korszerű rendszereket az orvvadászat visszaszorítására.
Ntayia Lema Langas vadőr a kenyai Massai Mara Nemzeti Rezervátumban az éjszakai járőrözései során már több mérföldről ki tudja szúrni az orvvadászokat. Mindezt hőkamerák teszik lehetővé. A kézben elférő miniatűr eszközökkel néhány hónappal ezelőtt szerelték fel a Mara Conservancy csapatait. Hőkamerák vannak a terepjárók oldalain is, amelyek a különleges objektíveknek köszönhetően akár öt kilométerre is látnak. A fejlesztésre szükség volt, mert néhány évvel ezelőtt az orvvadászok változtattak a szokásaikon és éjjel kezdtek el dolgozni, ami nagyon megnehezítette az elfogásukat.
A hőkamerák lehetővé teszik az emberek és az állatok azonosítását egyaránt. Amennyiben egy őr egy vagy több embert lát, azonnal riasztja a különleges beavatkozási csapatot, amely megpróbálja elfogni az illetőt vagy illetőket. A készülékek ráadásul segítenek elkerülni a vadőröknek a járőrözéseik során a veszélyes állatokat. A szakember és a kollégái az elmúlt 16 esztendő során 3400 vadorzót tartóztattak le. Különösen a hőkamerák alkalmazása óta nőtt a hatékonyság. Amikor az első éjszakai orvvadászokat lefülelték, akkor azok azt hitték, hogy varázslat van a dologban.
Az orvvadászat rendkívül jövedelmező, hiszen évente körülbelül 20 milliárd dollár bevételt eredményez a bűnözőknek, míg az okozott kár gyakorlatilag felbecsülhetetlen. Az elefántagyarak és az orrszarvú szarvak iránti kereslet soha nem volt akkora, mint most, annak ellenére, hogy az orrszarvúfélék családjába tartozó állatok veszélyeztetettnek számítanak. A vadászok 2014 óta évente 1000 orrszarvút mészárolnak le. Ennek oka elsősorban az, hogy egyes kultúrákban - például a kínaiak - az állatok szarvait gyógyító erejűnek gondolják. A feketepiacon egy orrszarvú szarva többet ér, mint az arany vagy a kokain. A küzdelem egyre elkeseredettebb, az orvvadászok egyre jobb felszereléssel rendelkeznek, ezért vált fontossá a vadőrök felszerelésének korszerűsítése is.
A Massai Mara Nemzeti Rezervátum vadőreinek a hőkamerákat az oregoni Flir Systems szállította. A projektben a cég együtt dolgozik a Természetvédelmi Világalap (WWF) nevű szervezettel. A két félnek ötmillió dollár támogatást adott a Google. Eric Becker, a WWF projektvezetője közölte, hogy egy idő után elterjedt, hogy ezt a technikát alkalmazzák, a vadorzók ezért egyre ritkábban jönnek a rezervátumba. A szervezet immár tíz afrikai országban használ hőkamerákat. Az adatátviteli rendszer egy részét a Cisco szállította.
A cégek, a nemzeti parkok és a WWF közösen dolgoznak egy olyan mesterséges intelligencia kifejlesztésén, amely a jelenleginél pontosabban állapítja meg, hogy egy hőkép egy emberé vagy egy állaté. Amennyiben a rendszer egy embert azonosít, akkor riasztást küld a vadőrnek. A mesterséges intelligenciára azért van szükség, mert a nemzeti parkoknak nincs elég munkatársuk arra, hogy a nagy területekről készített összes felvételt átkutassák emberek után. Emellett a Dél-kaliforniai Egyetem egyik kutatócsoportja egy olyan szoftver kifejlesztésén dolgozik, amely szintén a mesterséges intelligenciára épül és amely előrejelezheti, hogy a közeljövőben hol kerül majd sor orvvadász-tevékenységekre. A megoldás segíthet a vadőrök járőrözéseinek kiszámíthatatlanná tételében, hogy a vadorzók ne tudják, honnan érkezhetnek a csapatok.
A UAV & Drone Solutions nevű dél-afrikai társaság a Lindbergh Alapítvány megbízásából végez robotrepülőgépes járőrözést Dél-Afrikai, Malawi és Zimbabwe nemzeti rezervátumai felett. A hőkamerákkal felszerelt pilóta nélküli légi járművek 2005 óta 6000 órát repültek. A cég a közeljövőben ki akarja terjeszteni a tevékenységét Botswana, Mozambik és Zambia területére is. A Flir Systems, a WWF és a Massai Mara Nemzeti Rezervátum is kísérletezik drónokkal, mint kiegészítő eszközökkel. A társadalom érdeke ugyanis az, hogy a vadak fennmaradjanak és gyerekeink gyermekei is megcsodálhassák az állatokat.
Ntayia Lema Langas vadőr a kenyai Massai Mara Nemzeti Rezervátumban az éjszakai járőrözései során már több mérföldről ki tudja szúrni az orvvadászokat. Mindezt hőkamerák teszik lehetővé. A kézben elférő miniatűr eszközökkel néhány hónappal ezelőtt szerelték fel a Mara Conservancy csapatait. Hőkamerák vannak a terepjárók oldalain is, amelyek a különleges objektíveknek köszönhetően akár öt kilométerre is látnak. A fejlesztésre szükség volt, mert néhány évvel ezelőtt az orvvadászok változtattak a szokásaikon és éjjel kezdtek el dolgozni, ami nagyon megnehezítette az elfogásukat.
A hőkamerák lehetővé teszik az emberek és az állatok azonosítását egyaránt. Amennyiben egy őr egy vagy több embert lát, azonnal riasztja a különleges beavatkozási csapatot, amely megpróbálja elfogni az illetőt vagy illetőket. A készülékek ráadásul segítenek elkerülni a vadőröknek a járőrözéseik során a veszélyes állatokat. A szakember és a kollégái az elmúlt 16 esztendő során 3400 vadorzót tartóztattak le. Különösen a hőkamerák alkalmazása óta nőtt a hatékonyság. Amikor az első éjszakai orvvadászokat lefülelték, akkor azok azt hitték, hogy varázslat van a dologban.
Az orvvadászat rendkívül jövedelmező, hiszen évente körülbelül 20 milliárd dollár bevételt eredményez a bűnözőknek, míg az okozott kár gyakorlatilag felbecsülhetetlen. Az elefántagyarak és az orrszarvú szarvak iránti kereslet soha nem volt akkora, mint most, annak ellenére, hogy az orrszarvúfélék családjába tartozó állatok veszélyeztetettnek számítanak. A vadászok 2014 óta évente 1000 orrszarvút mészárolnak le. Ennek oka elsősorban az, hogy egyes kultúrákban - például a kínaiak - az állatok szarvait gyógyító erejűnek gondolják. A feketepiacon egy orrszarvú szarva többet ér, mint az arany vagy a kokain. A küzdelem egyre elkeseredettebb, az orvvadászok egyre jobb felszereléssel rendelkeznek, ezért vált fontossá a vadőrök felszerelésének korszerűsítése is.
A Massai Mara Nemzeti Rezervátum vadőreinek a hőkamerákat az oregoni Flir Systems szállította. A projektben a cég együtt dolgozik a Természetvédelmi Világalap (WWF) nevű szervezettel. A két félnek ötmillió dollár támogatást adott a Google. Eric Becker, a WWF projektvezetője közölte, hogy egy idő után elterjedt, hogy ezt a technikát alkalmazzák, a vadorzók ezért egyre ritkábban jönnek a rezervátumba. A szervezet immár tíz afrikai országban használ hőkamerákat. Az adatátviteli rendszer egy részét a Cisco szállította.
A cégek, a nemzeti parkok és a WWF közösen dolgoznak egy olyan mesterséges intelligencia kifejlesztésén, amely a jelenleginél pontosabban állapítja meg, hogy egy hőkép egy emberé vagy egy állaté. Amennyiben a rendszer egy embert azonosít, akkor riasztást küld a vadőrnek. A mesterséges intelligenciára azért van szükség, mert a nemzeti parkoknak nincs elég munkatársuk arra, hogy a nagy területekről készített összes felvételt átkutassák emberek után. Emellett a Dél-kaliforniai Egyetem egyik kutatócsoportja egy olyan szoftver kifejlesztésén dolgozik, amely szintén a mesterséges intelligenciára épül és amely előrejelezheti, hogy a közeljövőben hol kerül majd sor orvvadász-tevékenységekre. A megoldás segíthet a vadőrök járőrözéseinek kiszámíthatatlanná tételében, hogy a vadorzók ne tudják, honnan érkezhetnek a csapatok.
A UAV & Drone Solutions nevű dél-afrikai társaság a Lindbergh Alapítvány megbízásából végez robotrepülőgépes járőrözést Dél-Afrikai, Malawi és Zimbabwe nemzeti rezervátumai felett. A hőkamerákkal felszerelt pilóta nélküli légi járművek 2005 óta 6000 órát repültek. A cég a közeljövőben ki akarja terjeszteni a tevékenységét Botswana, Mozambik és Zambia területére is. A Flir Systems, a WWF és a Massai Mara Nemzeti Rezervátum is kísérletezik drónokkal, mint kiegészítő eszközökkel. A társadalom érdeke ugyanis az, hogy a vadak fennmaradjanak és gyerekeink gyermekei is megcsodálhassák az állatokat.
