Berta Sándor
GDPR - nem készültek fel az adatvédelmi hivatalok
Alkalmazása időbe telik majd mind a vállalatok, mind az adatvédelmi hatóságok számára. Ezt maguk az érintett szakemberek gondolják így.
2018. május 25-től lép hatályba a Közös Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), amely többek között lehetővé fogja tenni az embereknek, hogy az eddigieknél sokkal jobban kontrolállhassák a velük kapcsolatban bárhol tárolt adatokat. Azonban az Európai Unió számos adatvédelmi hivatala és szakembere egyetért abban, hogy az új feladataikra nincsenek megfelelően felkészülve - ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott felmérésből.
A Reuters négy kérdésből álló felmérésére válaszoló 24 illetékes európai uniós adatvédelmi hatóság közül 17 mondta azt, hogy hiányoznak a pluszfeladatok elvégzéséhez szükséges anyagi eszközök vagy a megfelelő jogosítványok. A jövőben csupán 11 hivatalnak állnak majd a rendelkezésére ezek a források és feltételek. Csak 5 adatvédelmi hatóság válaszolta azt, hogy rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal és már ki vannak dolgozva a megfelelő törvények.
Isabelle Falque-Pierrotin, a francia adatvédelmi hivatal (Commission Nationale de L'Informatique et des Libertés, CNIL) vezetője kifejtette: az erőforrásaik egyértelműen nem elegendőek arra, hogy elvégezhessék az új feladataikat. Jelenleg lobbiznak a francia kormánynál azért, hogy több szakembert vehessenek fel és bővítsék az anyagi kereteiket. Más országok adatvédelmi hatóságai követik a francia példát. Az ír adatvédelmi hivatal azt közölte, hogy a költségvetését és a személyzetét a GDPR-re való felkészülés miatt megnövelték, de az idei büdzséjükben lévő 11,7 millió euró közel sem lesz elegendő.
Antonello Soro, olasz adatvédelmi biztos üdvözölte az európai szabályokat, mint garanciákat, de rámutatott, hogy az idei költségvetésük kevesebb, mint 25 millió euró lesz és csupán 122 munkatársuk van. Kétszer nagyobb büdzsére és 300 alkalmazottra lenne szükségük. Viljar Peep, az észt adatvédelmi felügyelőség vezetője hangsúlyozta, hogy a választott helyi rendszer végrehajtási minősége ellentmondásos, s sok dolog függ attól, hogy széles körben változni fog-e a tisztviselők "igazgatási kultúrája". Az e-kormányzás úttörőjének számító Észtország az élharcosa volt az Európai Bizottság által megálmodott erősebb adatvédelmi rendszernek.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke korábban egy konferencián arról beszélt, hogy az Európai Bizottság a nemzeti hatóságoktól státuszjelentést kért arról, hogyan állnak a GDPR alkalmazásához szükséges felkészüléssel. Amennyiben nem születnek meg a szükséges jogszabályok, akkor akár kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak az adott ország, illetve országok ellen. A NAIH elnöke szerint 2020-ra évente ezermilliárd euróra becsülik a személyes adatok újrahasznosításának értékét. Ennek kapcsán megjegyezte: sok szolgáltatás azért ingyenes, mert az emberek a személyes adataikkal fizetnek érte.
2018. május 25-től lép hatályba a Közös Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), amely többek között lehetővé fogja tenni az embereknek, hogy az eddigieknél sokkal jobban kontrolállhassák a velük kapcsolatban bárhol tárolt adatokat. Azonban az Európai Unió számos adatvédelmi hivatala és szakembere egyetért abban, hogy az új feladataikra nincsenek megfelelően felkészülve - ez derült ki egy most nyilvánosságra hozott felmérésből.
A Reuters négy kérdésből álló felmérésére válaszoló 24 illetékes európai uniós adatvédelmi hatóság közül 17 mondta azt, hogy hiányoznak a pluszfeladatok elvégzéséhez szükséges anyagi eszközök vagy a megfelelő jogosítványok. A jövőben csupán 11 hivatalnak állnak majd a rendelkezésére ezek a források és feltételek. Csak 5 adatvédelmi hatóság válaszolta azt, hogy rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal és már ki vannak dolgozva a megfelelő törvények.
Isabelle Falque-Pierrotin, a francia adatvédelmi hivatal (Commission Nationale de L'Informatique et des Libertés, CNIL) vezetője kifejtette: az erőforrásaik egyértelműen nem elegendőek arra, hogy elvégezhessék az új feladataikat. Jelenleg lobbiznak a francia kormánynál azért, hogy több szakembert vehessenek fel és bővítsék az anyagi kereteiket. Más országok adatvédelmi hatóságai követik a francia példát. Az ír adatvédelmi hivatal azt közölte, hogy a költségvetését és a személyzetét a GDPR-re való felkészülés miatt megnövelték, de az idei büdzséjükben lévő 11,7 millió euró közel sem lesz elegendő.
Antonello Soro, olasz adatvédelmi biztos üdvözölte az európai szabályokat, mint garanciákat, de rámutatott, hogy az idei költségvetésük kevesebb, mint 25 millió euró lesz és csupán 122 munkatársuk van. Kétszer nagyobb büdzsére és 300 alkalmazottra lenne szükségük. Viljar Peep, az észt adatvédelmi felügyelőség vezetője hangsúlyozta, hogy a választott helyi rendszer végrehajtási minősége ellentmondásos, s sok dolog függ attól, hogy széles körben változni fog-e a tisztviselők "igazgatási kultúrája". Az e-kormányzás úttörőjének számító Észtország az élharcosa volt az Európai Bizottság által megálmodott erősebb adatvédelmi rendszernek.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke korábban egy konferencián arról beszélt, hogy az Európai Bizottság a nemzeti hatóságoktól státuszjelentést kért arról, hogyan állnak a GDPR alkalmazásához szükséges felkészüléssel. Amennyiben nem születnek meg a szükséges jogszabályok, akkor akár kötelezettségszegési eljárást is indíthatnak az adott ország, illetve országok ellen. A NAIH elnöke szerint 2020-ra évente ezermilliárd euróra becsülik a személyes adatok újrahasznosításának értékét. Ennek kapcsán megjegyezte: sok szolgáltatás azért ingyenes, mert az emberek a személyes adataikkal fizetnek érte.